Itt a bizonyíték, hogy sokkal több magyar élhet Nagy-Britanniában, mint eddig gondoltuk
Újabb fehér folt a statisztikákban.
Októberben majdnem 18 ezer magyar regisztrált a brit belügyminisztériumnál, így a hónap végére már 71 600-an jelezték, hogy szeretnének a Brexit után is legálisan az országban maradni – derül ki a csütörtökön megjelent adatokból. Mindez azért érdekes, mert hivatalosan ennél alig valamivel több, 77 ezer magyar nemzetiségű él az Egyesült Királyságban, az pedig nem túl valószínű, hogy 95%-uk már másfél évvel a határidő előtt beadta regisztrációs kérelmét. Valószínűbb, hogy sokkal többen élnek az országban, mint eddig tudtuk. - írja a Portfolio
Megrohanták a magyarok a brit belügyminisztériumot
Minden eddiginél több, 17 900 magyar regisztrált októberben a brit belügyminisztériumnál (Home Office) annak érdekében, hogy a Brexit után is legálisan maradhasson az országban – derül ki a csütörtökön közölt friss statisztikából. Már szeptemberben is meghaladta a friss regisztrációk száma a tízezret, ez pedig októberben még tovább nőtt.
Az utóbbi hónapok élénkülése valószínűleg annak tudható be, hogy egészen az utolsó pillanatig bizonytalan volt a Brexit sorsa, az október végi határidő előtt nem sokkal derült ki, hogy újabb három hónapos halasztást kapnak a britek 2020 január 31-ig. Előtte a rendezetlen kilépés réme lebegett az ország felett, ami az ott dolgozó külföldieket is megmozgathatta, ez látszik egyébként abból, hogy nem csak a magyarok, hanem a többi kelet-közép-európai nagyobb számban regisztrált.
A Brexit végleges kimenetele azonban az újabb halasztással sem dőlt el, így pedig a következő hónapokban is fennmaradhat az uniós állampolgárok rohama a regisztrációért, hogy bebiztosítsák magukat a rendezetlen kilépés esetére. Különösen akkor, ha a december 12-i parlamenti választáson a Brexit-párti konzervatív párt kerül többségbe, ők ugyanis azzal kampányolnak, hogy a 2016-os népszavazás eredményének megfelelően lebonyolítják a kilépést az EU-ból, miközben a Munkáspárt egy második népszavazás lehetőségével kacérkodik.
Már majdnem minden magyar regisztrált – hivatalosan
Az októberi rekordszámú regisztrációt követően már 71 600 magyar jelezte hivatalosan, hogy a Brexit után is szeretne legálisan az országban maradni. Közben a brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint 2018 végén 77 ezer magyar nemzetiségű élt a szigetországban. Vagyis ha hinni lehet mindkét statisztikának, akkor az ott élő magyarok majdnem 95%-a regisztrált már, miközben legalább 2021 közepéig van erre idejük. Ez nem tűnik reálisnak, persze több dolog torzíthatja a statisztikát:
- Egyrészt az ONS is elismeri statisztikájában, hogy tartalmaz valamekkora bizonytalanságot, hivatalosan 77 ezer plusz-mínusz 13 ezer magyart tartanak nyilván. Vagyis akár 90 ezer is reális szám lehet, bár még ahhoz képest is feltűnően sokan regisztráltak eddig.
- Sokkal valószínűbb az, amire mi évek óta gyanakszunk, hogy az ONS valamiért alulbecsli az országban élő magyarok számát. Korábban a Portfolio következetesen 250 ezerre becsülte az ott élő magyar népesség számát, majd a tavalyi csökkenés után most azt gondoljuk, hogy 220-230 ezren élhetnek a szigetországban, részben a Brexit körüli bizonytalanság miatt jöhettek sokan haza vagy mehettek más országba.
A probléma egyébként egyáltalán nem csak a magyarokat érinti, az ONS és a Home Office statisztikájának összefésülése után azt látjuk, hogy három ország esetében kiugróan magas a regisztrációk aránya. A románoknál a magyarhoz hasonló 90% feletti arányt látunk, a bolgároknál pedig elvileg már 20 százalékkal többen regisztráltak, mint ahányan hivatalosan az országban élnek.
A régióból a szlovákok és a csehek esetében 60-70 százalék körül van az arány, míg a lengyeleknek eddig csak a fele regisztrált. Ez arra utal, amit korábban lehetett látni, hogy Lengyelországba elindult egy erőteljesebb visszavándorlás az utóbbi hónapokban.
