A katonai rádió beszámolója szerint nyolc bombázó repülőgép hajtotta végre a feladatot, amely annyira titkos volt, hogy a pilóták is csak az akció előtt néhány órával értesültek célpontjukról, az észak-koreai együttműködéssel készülő, plutóniummal működő nukleáris létesítményről.

Az izraeli kormányban Ehud Olmert akkori miniszterelnök támogatta az épülő atomreaktor felrobbantását, Ehud Barak védelmi miniszter azonban háború kirobbanásától tartott, ezért próbálta megakadályozni.

A katonai hírszerzés egykori vezetője elmondta a rádióban, hogy Izrael hónapokig készült az akcióra. Utána pedig csak akkor oldódott fel a feszültség a hadvezetés köreiben, amikor a szíriai kormány hivatalos lapja a 2007. szeptember 6-ára virradóra Deir-ez-Zór térségében végrehajtott bevetés utáni reggelen egy elhagyott katonai raktár elleni támadásról beszélt. Ekkor lett egyértelmű, hogy Damaszkusz nem indít megtorló háborút.

Az izraeli miniszterelnök először Washingtonnal tárgyalt a katonai hírszerzés tudomására jutott építkezésről, mert Izrael azt szerette volna, ha az Egyesült Államok tesz katonai lépéseket a szíriai nukleáris fegyverkezés ellen. George W. Bush akkori amerikai elnök azonban azt felelte Olmertnek, hogy diplomáciai lépéseket terveznek az építkezés ellen, amire Olmert azt felelte, hogy akkor Izrael robbantja fel az új atomlétesítményt.

Noha köztudott volt a beavatkozás, Izrael eddig nem ismerte el, a helyi újságírók rendre külföldi forrásokra hivatkozva szóltak róla.

Izrael a Begin-doktrína szellemében járt el, amelynek értelmében a zsidó állam nem engedi meg, hogy ellenséges ország atomreaktort építsen a térségben. Izrael 1981-ben is végrehajtott hasonló légicsapást egy, már majdnem üzemkész iraki atomlétesítmény ellen.

A reaktor elleni 2007-es támadás azt üzeni, hogy Izrael nem fogadja el a létét veszélyeztető létesítmények építését. Ez volt az üzenet 1981-ben, 2007-ben, és ez az üzenet a jövőben is érvényes

- nyilatkozott Gadi Ejzenkot vezérkari főnök szerdán a korábbi légicsapás elismerése után.

Ehud Barak a szakértelem hiányát rótta fel az egykori vezetésnek, elsősorban Olmertnek, és ezzel magyarázta szerdán a Jediót Ahronót című újság honlapján is akkori ellenállását a végül sikeresnek bizonyult akcióval szemben.

(MTI)