Jön az Apollo-gumigyár, mindenki a markát tartja
Mindenki egy kicsit többet akar lecsippenteni az Apollo Tyres gumigyár gyöngyöshalászi letelepedéséből származó haszonból: a földtulajdonosok, az ipari terület kivitelezői, no meg az önkormányzat.
Rengeteg pénz az a 146 milliárd forint, amennyiből a tervek szerint megvalósul a Heves megyei Gyöngyöshalász határában az Apollo Tyres gumiabroncsgyár első európai zöldmezős beruházása. Nem csoda, hogy mindenki szeretne az összegből egy kicsit lecsippenteni, vagy esetleg annál valamivel többet. - írja a hvg.hu
Egyesek szerint azok az ingatlantulajdonosok is csak az ingatlanjaik árát akarják felsrófolni, akik jelenleg is perben állnak a gyöngyöshalászi önkormányzattal és a Heves Megyei Kormányhivatallal. Elégedetlenek ugyanis azzal az 1,85 millió forintos hektáronkénti árral, amit az önkormányzattól egyébként már megkaptak. Viszont a földek gazdái tiltakozásukat kifejezvén ügyvédi letétbe helyezték a kapott pénzt, jelezve az önkormányzatnak, hogy akár az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is hajlandóak elvinni az ügyüket.
A tavalyi ár közel háromszorosát kapták
Szolnoki András azoknak az ingatlantulajdonosok egyike, akik szeretnék, hogy az önkormányzat átértékelje az ajánlatát. A január végén megtartott gyöngyöshalászi falugyűlésen a perközösség szószólójaként bemutatkozva azt sérelmezte, hogy a falu korábbi polgármestere, Szabó Ferenc képviselőtestületi felhatalmazás nélkül írta alá a Munkahelyteremtő beruházás létrehozása Gyöngyöshalászon című pályázatot, amelyet az Artemis Invest Kft. nyert el. Emiatt szerinte nem lehetne folytatólagos a pályázat lebonyolítása, újra kellett volna tárgyalni a feltételeket.
A tulajdonosok vélhetően tisztában vannak azzal, hogy az ipari beruházás során az egykori szántók helyén elkészülő ipari terület milliárdokat ér majd. A pályázaton nyertes Artemis megkapta a helyszínként kiszemelt 70 hektárnyi szántóföld vételi jogát az önkormányzattól. Ennek eredményeként az Apollo Tyres Ltd. beruházási helyszínének kialakítását, közművesítését az Artemis végezi el a hetvenhektáros területen, amelyből 28 hektárnyi földdarabnak az önkormányzat a tulajdonosa. A tavalyi önkormányzati választások – tehát október 12-e - előtt még hektáronként 700 ezer forintot ajánlott az önkormányzat a földekért. (Ebből lett most, mint írtuk, 1,85 millió forint hektáronként.)
Az aggályok jönnek, mennek
Tavaly még minden más volt. Pásztor János, a település jelenlegi polgármestere – aki a HVG-nek elismerte, hogy perben állnak a tulajdonosokkal – augusztusban és szeptemberben még arra hívta fel szórólapon a falu lakosságának figyelmét, hogy Szabó Ferenc akkori polgármester, valamint Győri László és Krizsán Mihály képviselők önhatalmúlag, hármasban döntöttek az Artemis pályázati győzelméről. A január végi falugyűlésen Pásztor János Szolnokinak azt mondta: „A megválasztásom másnapján kértem állásfoglalást a kormányhivataltól, hogy szabályosan zajlott-e a pályázatok elbírálása. A kormányhivatal úgy nyilatkozott, hogy szabályos volt az eljárás. Ennek kapcsán mentünk előre a gumigyár megvalósítása felé. Véleményem szerint fontos lenne, hogy a gumigyár Gyöngyöshalászon telepedjen le, mert a tőlük származó bevételből a településünk fejlődésnek indulhat.”
Már egy ideje a munkagépek és a régészek dolgoznak az építési területen, ráadásul az utóbbiaknak a tervezettnél tovább tart a munka. Emiatt a gondolt ütemterv már csúszni látszik, ám az önkormányzat más miatt is aggódhat.
Szolnoki szerint ezzel ugyanis a telkek egyelőre még mindig az ő és tulajdonostársaik nevén szerepelnek, s ennek ellenére kezdték meg az iparterület kialakítását. A falubeliek eközben attól tartanak, hogy a pereskedés miatt az Apollonak elmegy a kedve attól, hogy Gyöngyöshalászon építsen közel ezer főt foglalkoztató gumigyárat, még akkor is, ha a kormány 30 milliárd forintos támogatást ad ehhez, európai uniós beleegyezéssel. Többek szerint éppen emiatt akár jól is taktikázhatnak a földtulajdonosok, akik ha kitartóak, megkaphatják az általuk a HVG-nek egyelőre ki nem mondott árat a földjeikért.
Mindenesetre a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint „a beruházás előkészítése a terveknek megfelelően halad, a gyár építése az ütemterv szerint tavasszal kezdődik.”
Az Apollo pedig már több helyen is bejelentette, a napokban munkaerő-toborzó akcióba kezdenek Magyarországon. (A céget megkerestük, amint válaszolnak, kiegészítjük cikkünkkek.)
„A gyöngyöshalászi Mészáros Lőrinc”
A pályázatot elnyerő Artemis Invest Kft. egyik tulajdonosa Papp László Árpád - akit a faluban „gyöngyöshalászi Mészáros Lőrincként” is emlegetnek, de csak a rosszmájúak – korábban a település önkormányzatának munkájában is részt vett, a pénzügyi bizottság tagja volt. Erről a pozíciójáról tavaly lemondott.
Ő a Halász Invest Kft. ügyvezetője is. Ennek a cégnek Papp veje, Guruz Gergő a többségi tulajdonosa, de 30 százaléknyi része az önkormányzatnak is van a cégben. Még mindig, ami azért is furcsa, mert korábban, amikor még Pásztor János az akkori polgármester Szabó Ferenc ellenfeleként kampányolt, ez a cég volt Pásztorék egyik ütőkártyája. Ugyanis eredetileg a Halász Invest vitte volna végig az üzletet a kiszemelt telkek tulajdonosaival, majd adta volna át a területet az Apollo Tyresnak, ám ez a terv meghiúsult. Egyes önkormányzati képviselők ugyanis úgy kalkuláltak, hogy a falu a földügyleteken csak minimális haszonhoz jut, miközben a beruházás előkészítője (a Halász Invest) busás haszonnal adhatja tovább a területet.
Papp később a megalapította az Artemis Invest Kft-t, ebben a cégben a tulajdonostársa Skultéti Vilmos, akiről annyit érdemes tudni, hogy MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója volt, az első Orbán-kormány idején pedig a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-t ügyvezette; posztjáról szerződése lejárta előtt, 2002 júniusában mozdította el a Medgyessy-kormány. 2013-ban többek között az Azeri –Magyar Kereskedőház Kft. és a Emirátusok - Magyar Kereskedőház Kft. ügyvezetője volt. A Gyöngyösi Ipari Park ügyvezető igazgatójaként is dolgozott, méghozzá éppen 2008-ban, a Gyurcsány-kormány működése idején, amikor az Apollo Tyres ott akarta felépíteni a gumiabroncsgyárat. Akkor a terv füstbe ment.
Korábban a Hankook érkezésekor is panamát sejtettek
Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az úgynevezett Hankook-ügyben (vagyis a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen, Dorkota Lajos városfejlesztési alpolgármester feljelentése alapján indított bűnügyben) a Központi Nyomozó Főügyészség, s lezárult a június 3-án kelt határozattal szemben indított panasz kivizsgálása is.
A dél-koreai Hankook Dunaújvárosban 2007. június 26-án 810 alkalmazottal kezdte meg a termelést. A Hankook Tire Magyarország Kft. már az induláskor támadások kereszttüzébe került. A környezetvédelmi aggályok mellett elsősorban azért bírálták a 107 milliárd forintos beruházást, mert a magyar kormány a beruházás 20,55 százalékát közpénzből finanszírozta. Amellett az ingatlanpanama is felmerült az ipari területtel kapcsolatban. Dorkota Lajos akkori fideszes országgyűlési képviselő feljelentést tett a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon különösen nagy értékű hűtlen kezelés bűntettének gyanújával a Hankook-botránnyal összefüggésben.
A Dunaújváros Online 2005-ben arról adott információt, hogy a Fidesz szerint „jól értesült háttéremberek látták a dél-koreai beruházó ingatlanvásárlásának hasznát: azzal, hogy a város polgármestere még 2004-ben két magánszemélyt bízott meg az opciós földvásárlással, jelentős vagyonvesztést okozott a városnak.
Az akkori fideszes álláspont szerint a város két, egyértelműen MSZP-s kötődésű vállalkozóval, Tóth Lászlóval és Reichardt Lászlóval közösen hozták létre az ügyletet bonyolító Pentele Projekt Kft.-t. A fideszes érvelés szerint aggályos, hogy a cégbírósági adatok szerint a kft. október 19-én jött létre, de már a Hankook Gumigyár lebonyolítására, miközben a parlamentben csak október 24-én jelentette be a kormány a gumibroncsgyár tervezett Dunaújvárosba telepítését.
„Az ügylet jó, törvényes, eredményes és tiszta beruházást hozó művelet” volt. Ezt már 2009-ben egy rendkívüli sajtótájékoztatón mondta Kálmán András polgármester a dunaújvárosi városházán, miután a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztályának vizsgálata elutasította a feljelentő panaszát – e határozat ellen a vonatkozó előírások szerint további panasznak nincs helye – a polgármester értelmezésében ezzel a vizsgálattal zárult le de jure a Hankook-ügy: „A dr. Keresztes Imre főügyész nevével fémjelzett válaszlevél is megerősít abban, amit korábban is vallottam a nyilvánosság előtt: alapjaiban téves és elhibázott volt a Hankook-beruházáshoz kapcsolódó ingatlanvásárlást bűncselekményként beállító koncepció – a kiemelt ügyek főosztályának vizsgálata azt a vádat is tisztázta, amely szerint az ügyészség tévedett. Ezzel együtt sajnálatosnak tartom, hogy politikai indíttatásból beszennyeztek egy hosszú távú programot, amely 1250 főt foglalkoztató, a gazdasági válság közepette is stabilan működő termelőüzemet "hozott" a város határába – úgy gondolom, fontos tényező, hogy az ügyészségi vizsgálat nem bizonyíthatóság, hanem bűncselekmény hiányában zárta le az ügyet, ennek nyomán fényesen igazolta a korábbi állításaimat.”