Jónás és Budapest

Monda az Úr Jónásnak, a borsodi hajléktalannak: "Kelj fel, és menj Budapestre! Kiálts a Város ellen! Nagy ott a baj, megáradt a gonoszság: szennyes habjai szent lábamat mossák."
Mindennek ellenére Jónás nem igen akart megmozdulni, pénze sem volt vonatjegyre, ezért inkább vett magának egy üveg koccintóst, és jól berúgott. Az Úrnak ez nem tetszett, ezért újra felszólította őt: "kelj fel, Jónás, mert ha összekeveredik a migránshullám a békemenettel, még én sem tudom szétválasztani a Fidesz-szimpatizánsokat B.Zsótiéktól!" - olvasható a Sztárklikken.
Erre aztán Jónás feltápászkodott, és gyalog indult neki az útnak. Embercsempészek, rendőrök és gyalogló menekültek kísérték mindenütt az országban. Kék plakátok jelezték neki, merre fekszik a főváros. Amikor aztán meglátta, hogy micsoda káosz uralja a települést, megrettent. Az Úr bátorítani kezdte:"Jónás! Holnap a hatalom lezárja az országhatárt. Ha nem mész be, hogy figyelmeztesd őket, nem sok jövőt jósolok Magyarországnak."
A hajléktalan erőt vett magán, felszállt egy hosszú, sárga cethalra, ami elvitte őt egészen a Király utcáig, de onnan pályafelújítás miatt már cetpótló autóbuszok közlekedtek volna. Feltéve, ha nem a migránsokat fuvaroznák éppen Ausztria felé. Jónás segítséget kért hát az Úrtól. A Mindenható meghallgatta az imát, és egy Uber-angyalt küldött érte, aki elvitte Jónást a Mátyás térig. Ott a próféta felállt egy padra, és torkaszakadtából üvölteni kezdett: "értsétek meg, hogy amit O. Viktor tesz, senkinek sem jó! Lezárja a határt, és csak úgy engedi be a menekülteket, ha átesnek egy eljáráson. Az eljárás után azonban szabadon távozhatnak a táborból, ahova viszik őket. Ennek ellenére milliárdokat költ a pénzünkből minderre, a menekültek pedig megállíthatatlanul vándorolnak át rajtunk. Mi a cél? Segíteni az áthaladást, ha nem akarnak itt maradni, vagy elzárni őket Magyarországtól is, hogy többé átutazóba se jöhessenek ide?"
A szónoklatra a kutya sem figyelt. Legalábbis ezt hitte Jónás. Hamarosan aztán hangot hallott az égből, de nem az úr szólt hozzá, hanem K. Máté, a VIII. kerület vadőre. "Mit csinálsz itt, Jónás? Be vagy lőve, mi? Elvitetlek közterületen való életvitelszerű tartózkodásért, ha nem húzol vissza Borsodba, de azonnal!"
Erre a próféta feldühödött, és még nagyobbat kiáltott: "én vagyok a drogos? Miattad van annyi, mert bezárattad a tűcsere-programot, te kretén!" Ezután aztán Jónást elvitték, és kiátkozták a városból. Nem volt hely a fogdákban, ezért egyszerűen kitették a határhoz, és útnak indították. Jónás nem nyugodott. Letáborozott egy Budapest melletti erdőbe, tákolt magának levelekből, bokrokból és elhajigált flakonokból egy fekhelyet. Nagyon fázott, és az Úr megsajnálta, ledobott neki egy IKEA-s, hőszigetelt sátrat. Éjjel azonban a bekötött arcú L. Petra járt arrafelé, és egy óriási pörgő rúgással az egész tákolmányt szétbarmolta.
"Az egész város el fog pusztulni" - ordította Jónás. Uram, irányítsd fegyvered Budapestre, és kénkővel zúdítsd azt, hogy a földdel legyen egyenlő. Uram, kérlek, Uram, tedd meg ezt nekem!
"Uram, Uram, a k. életbe már, hát várd meg, amit mondok" - felelt dühösen a Mindenható. "Képzeld el, mennyire fájt neked, hogy L. Petra szétrombolta azt, amiért te nem is dolgoztál. Szerinted nekem mennyire esik rosszul, hogy a rendszerváltás óta ez az ország még mindig ott tart, ahol tartott? A magyarok képtelenek Európához tartozni. Nem tudják felfogni, hogy vannak rajtuk, tőlük kívülálló folyamatok is, amelyek összetettebbek annál, minthogy egy B. Zsóti megmondja a tutit, csak mert nem leszünk gyarmat és ezzel el van intézve."
Jónás a kérdésére, miszerint mire vár még a Mindenható, ha ennyire szörnyű a helyzet, az alábbi választ kapta:
"Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem. Budapest nem él örökké, a sátrad sem, s Jónás sem. Eljön az ideje még, születni fognak újabb Budapestek, és jönnek új Jónások, akik igazat regélnek, és szavaikból vezetők cseperednek, ők pedig ugyanúgy gonosszá, időnként szebbé, jobbá válnak. Negyven nap, negyven év, vagy ezer-annyi, az én szájamban ugyanazt jelenti."
S a szörnyű város, mint zihálva roppant eleven állat, nyúlt el a homokban...
sztarklikk.hu / Jabronka Richárd (Címlap: Fotó: sztarklikk.hu)


















