Magyarországon megszokhattuk már az elmúlt évek gyakorlatából, hogy a nyugdíjakat - erről a 1997. évi LXXXI. törvény 62. § rendelkezik - a fogyasztói árindexhez képest kell évről évre megemelni. Ez nem jelent mást, mint, hogy az infláció az a mérőszám, melyet a nyugdíjak emelésekor alapvetően figyelembe kell venni. De mi van akkor ha elszáll az infláció? Egy érdekes kísérletet láthatunk a szomszédban, így érdemes nyomon követni az eseményeket.

Magyarország szomszédságában, Csehországban is hasonló a nyugdíjrendszer működési logikája, hiszen a cseheknél is az infláció adja a nyugdíjemelés bázisát.  

Mi van akkor, ha olyan nagy az infláció, hogy egy ország nem képes akkora nyugdíj-emelésre?

Ez egy izgalmas kérdés, hiszen a megnövekedett infláció azt jelenti, hogy a nyugdíjakat is nagyobb mértékben kell megemelni, ha a törvény úgy irányozza azt elő.

Csehországban az aktuális inflációs ráta 17,5% (2023, januári éves adat), mely jelentősen elmarad a hazai 25,4%-tól (KSH, 2023. február havi adat, éves szinten), mégis a cseh parlament úgy döntött, hogy módosítani kell a nyugdíjtörvényt, mert az veszélyezteti a nyugdíjak kifizetést.

Jóváhagyta a parlament a nyugdíjtörvény módosítását

A cseh parlamenti felsőház, a szenátus is jóváhagyta szerdán a nyugdíjtörvény módosítását, amely alapján:

a jövőben nagy infláció esetén jóval kisebb mértékben növekedhetnek a nyugdíjak, mint eddig.

A sokat vitatott és társadalmi indulatokat kiváltó jogszabály életbe lépéséhez most már csak az államfő aláírása szükséges. Petr Pavel, a csütörtökön hivatalba lépő új cseh köztársasági elnök közölte, hogy álláspontját pénteken hozza nyilvánosságra.

Az eddig hatályos szabályok szerint a tavalyi kétszámjegyű infláció következtében júniusban átlagosan 1770 koronával (29 205 forint) kellene megemelni a nyugdíjakat. A mostani törvénymódosítás után azonban az átlagos nyugdíjemelés csak 760 korona (12 540 forint) lesz.

A kormánypártoknak a 81 tagú szenátusban több mint hatvan szenátora van, akiknek többsége támogatta a képviselőház által már megszavazott törvénymódosítást. Néhány kormánypárti szenátor viszont elsősorban azért szavazott a módosítás ellen, mert törvénytelennek tartják annak gyorsított eljárásban történt elfogadását.

A kormánypártok szerint a nyugdíjak emelésének mérséklésére azért van szükség, hogy stabilizálhassák a közkiadásokat. Az állam az idén ezzel 19,4 milliárd koronát takarít meg. Az ellenzék szerint azonban a jobbközép kormány döntésével "meglopja" a lakosság védtelen, több mint hárommillió fős csoportját. Mind a törvénymódosítást, mind az elfogadás módját gyorsított eljárásban alkotmányellenesnek tartják, és már bejelentették, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak felülvizsgálatért.

Josef Stredula, a cseh-morva szakszervezetek konföderációjának elnöke bejelentette, hogy március végén országos tiltakozóakciót tartanak Prágában a kormánypártok által keresztülvitt döntés miatt.

Az eddig érvényes szabályozás szerint a múlt évi infláció nyomán júniusban 11,5 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat, most azonban várhatóan csak 2,3 százalékos lesz az emelés. Ez csak 15 milliárd koronával terheli meg az államkasszát, míg az eddig érvényes szabályozás szerint ez a tétel 34,4 milliárd koronát tenne ki.

A jövő évben pedig az eddigi szabályok szerinti 58,8 milliárd korona kiadás helyett az államnak csak 15,8 milliárd koronás pluszkiadással kell számolnia. (Profitline)