h i r d e t é s

Jövőre is elmarad a csoda az egészségügyben

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Jövőre is elmarad a csoda az egészségügyben

2019. június 11. - 07:35

 

A költségvetés tervezete alapján jövőre is folytatódik a kórházak eladósodása, a szakemberek elvándorlása, ráadásul nem várható a külföldön dolgozók hazacsábítása sem.

A kép illusztráció! - Forrás: Ugytudjuk.hu

 

A jövő évi költségvetés tervezete nem az áttörés pénzügyi terve – állítják közgazdászok a Népszavának. Hiába olyanok a gazdaság makroszámai, mint szinte még soha, a javaslatcsomagban nyoma sincs annak, hogy a kormány az egészségügy problémáival foglalkozna. Erre sem deklarált szándékot, sem pénzt nem találni a parlament elé benyújtott tervezetben.

Bár az E-Alap mintegy 2681 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre szemben az idei költségvetés 2442 milliárdjával, a nominális 239 milliárdos többlet egy része már ez év végére „elolvadhat”. Az ugyanis már az idei első hónapok adataiból jól látszik, hogy a kassza év végéig biztosan jelentős pótlásra szorul.

A kórházak finanszírozást is fedező gyógyító-megelőző ellátásokra 155 milliárddal jut több. Ebben a legnagyobb összeg az eddigi egészségügyi béremelések fedezete, valamint a jövő évre tervezett mintegy 20 százalékos szakdolgozói többlépcsős keresetnövelés költsége van beépítve. Az orvosok béréről nincs szó, éppúgy, mint a gazdasági és műszaki területen dolgozókéról sem, akiknek több mint tíz éve nem változott a fizetésük az állami egészségügyi intézményekben. Utóbbiak nagy többsége minimálbérből, vagy annál csak valamivel nagyobb összeget kap, miközben hasonló munkakörben a piacon ennek már akár a többszörösét fizetik.

A gyógyító kassza többletéből 10 milliárdos többlet jut az alapellátásra, 40 milliárd a kórházak finanszírozási „reformjára”, és még öt milliárd szerepel a céltartalékként. E számok alapján nincs fedezete a közellátásban dolgozó fogorvosok által évek óta követelt díjtétel-emelésnek sem. (Mint korábban megírtuk, az alapellátó fogorvosok szeptemberre kéthetes leállást helyeztek kilátásba, amennyiben a kormány nem javít érdemben a finanszírozásukon.)

A gyógyszerkassza az idei 362 milliárdjával szemben jövőre 393 milliárd forintra bővül. A többlet egy része új gyógyszerek befogadását szolgálná, ám egyelőre nem tudni, hogy a hazai betegek a most támogatásért sorban álló 40-50 új szerből mihez juthatnak hozzá. Még a tavaly befogadott 27 készítmény jó részére is csak most írják majd ki a közbeszerzéseket. A kórházak ahhoz, hogy ezeket a szereket biztosíthassák a betegeknek, néhány hónapja külön pénzügyi keretet kapnak az egészségbiztosítótól, és ennek terhére vásárolnak egyelőre közvetlenül a gyártóktól. Ez egyben azt is jelenti, hogy például X város onkológiája teljesen más áron vásárolhatja meg ugyanazt a hatóanyagot, mint Y kórházé ugyanazt a hatóanyagot.
A gyógyszerkassza jövő évi növekedésének csaknem kétharmadát a gyártók állják majd. Az ő befizetéseikből finanszírozzák a készítmények támogatására költött közpénzek negyedét.
Alig négy milliárddal nő a gyógyászati segédeszköz-támogatásra fordítható keret. Nem jut sokkal több a mentésre, az otthoni szakápolásra sem.

A fejlesztések közül talán a legjelentősebb az Egészséges Budapestért Program, erre különböző jogcímek alatt mintegy 60 milliárd forintot költene el a kormányzat. Kásler Miklós népegészségügyi terveinek a megvalósítása nyomokban sem lelhető fel, az e célra szánt forrás szinte forintra megegyezik az ideivel.

A jövő évre tervezett keretből – úgy tűnik - sem a lakosság egészség-megőrzési programjaira, sem a betegségügy legnagyobb gondjainak enyhítésére nem jut megfelelő összeg. Vagy ha mégis, akkor az nem látszik a parlament elé terjesztett jogszabály-javaslatból. Az előkészítők egyébként sem bíbelődtek azzal, hogy bárki számára érthető, könnyen áttekinthető, a korábbi évek költéseivel is egyszerűen összevethető pénzügyi tervet készítsenek. Első olvasatra még a szakértőket is zavarba hozta, hogy egy-egy részterületre szánt pénzt a költségvetés különböző fejezeteiből kell összevadászni. A lapunk által megkérdezett szakemberek is más-más összegre jutottak, amikor a többlet nagyságáról kérdeztük őket. Abban azonban valamennyien egyetértettek, hogy a hazai egészségügy legnagyobb kihívásaira – úgymint az elöregedésre, a betegség megelőzésre, a késedelmes orvosi kezelések miatti halálozás mérséklésére, a kórházak eladósodásának megállítására – nem jut elegendő.

Danó Anna / nepszava.hu


 

h i r d e t é s