h i r d e t é s

József próféta a Koránban és történelmi háttere

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

József próféta a Koránban és történelmi háttere

2020. június 04. - 16:00

 

A hitetlenek közül páran tesztelni próbálták Mohammedet (béke reá) és ezzel a kérdésekkel zaklatták: "Miért mentek a Zsidók Egyiptomba?"

Azért kérdezték, mert tudták, hogy az Arabok nem ismerik József történetét és a Próféta sem hivatkozott korábban erre a tradíciókban. Úgy gondolták, hogy ezért nem is fog megfelelő választ adni a kérdésre, ezért a helyi Zsidókat kell majd megkérdezni, akikkel szemben a Próféta nem tud majd erről érvelni. De várakozásukkal ellentétben, fordult a kocka, Allah József Próféta egész történetét kinyilatkoztatta és Mohammed (béke reá) azon nyomban recitálta a helyszínen. Quraish kellemetlen helyzetbe került, mert nem sikerült zavarba hozni a Prófétát, sőt a Szúra végkicsengése őket vádolta, hiszen Józsefet testvérei árulták el, ahogy Quraish is elárulta a Prófétát.

József, Jákob fia, Izsák unokája és Ábrahám dédunokája volt (Allah békéje reájuk). A Biblia (a Korán ezeket az állításokat megerősíti) ismerteti, hogy Jákob Prófétának tizenkét fia volt négy feleségétől. József és öccse, Benjámin egy feleségétől születtek, a többi tíz, a többi feleségétől. Jákob Hebronban (Palesztina) telepedett le, de itt élt Izsák és Ábrahám is egy Shechem nevű földön.
A Bibliakutatók és hittudósok szerint József az i. e. 1562-ben született. Tizenhét éves korában, eshetett meg vele testvéreinek összeesküvése, amikor a kútba vetették. A kút A Bibliai és Talmudi hagyomány szerint Dothan közelében, Shechemtől északra volt. A karaván, ami kimentette, Gileádból (Transz Jordánia) tartott Egyiptom felé.

Ebben az időben Egyiptomot a XV. Dinasztia uralta, akiket a történelem Hykszosz királyok néven jegyez. Arab-sémi népek voltak, akik Palesztinából és Szíriából emigráltak Egyiptomba az i. e. 2000 körül, majd átvették az ország feletti hatalmat. Az Arab történészek és Korán kommentátorok Amalekitáknak titulálják őket, amit az Egyiptológusok kutatásai is alátámasztanak. Idegen behatolók voltak, akik megragadták az Egyiptomot sújtó belső viszályok által kínált alkalmat és megszállták az országot. A Hykszosz uralkodók részéről nem merült fel Józseffel és leszármazottaival kapcsolatban előítélet, magas pozíciókba tudtak kerülni és zavartalanul le tudtak telepedni Egyiptom termékeny földjén. Hatalomba juthattak, hiszen hasonló etnikumba tartoztak Egyiptom idegen uraival.
A Hykszosz Dinasztia az i. e. XV. századig volt hatalmon. Ekkorra az Izraeliták töltötték be a legjelentősebb pozíciókat. A Korán erre az 5. Al-Maeda (Asztal) Szúrában utal: „Ő Megtett titeket Prófétákká és helytartókká a Földön.” Ezt követően egy „nacionalista” helyi Egyiptomi kopt mozgalom elsöpörte a Hykszosz uralkodóházat és 250.000 Amalekita menekülni kényszerült. Ekkor vette kezdetét a leszámolás az Izraelitákkal, fordult sorsuk becstelené, megaláztatottá. Innen élik meg gyötrelmüket Mózesig, aki majd kivezeti őket.

Egyiptom történelméből tudjuk, hogy a Hykszosz királyok nem ismerték el az Egyiptomi istenségeket, ehelyett saját isteneiket importálták Szíriából azzal a szándékkal, hogy vallásukat elterjesztik Egyiptomban. Ez az oka annak, hogy a Korán, a József idején uralkodott királyt soha nem nevezi fáraónak. A fáraó ugyanis egyet jelentett Egyiptom hitvilága által felruházott hatalommal, amiben a Hykszosz királyok nem hittek. A Biblia ennek ellenére következetesen fáraót említ. Lehet, hogy a Biblia kiadói úgy gondolják, hogy Egyiptom uralkodói székében csak fáraó lehetett.
A Bibliával foglalkozó komparatív vallástudományok, valamint az Egyiptológia egyöntetű álláspontja, hogy József idején Aphosis volt a Hykszosz uralkodóház királya. Egyiptom fővárosa akkor Memphisz volt, melynek romjait Kairó belvárosától délre, 8 km-re meg lehet tekinteni. József Aziz palotájába került három évig, majd kilenc évet töltött börtönben. Ezután, harminc évesen vált belőle a földek kormányzója. Ezt a pozíciót töltötte be nyolcvan éven keresztül.
Hatalomba kerülésének kilencedik, vagy tízedik évében küldött el apjáért, Jákobért, majd letelepítette őt és fivéreit Goshenben, ahol a Zsidók egészen Mózes idejéig éltek. A Biblia megemlíti, hogy József, halála előtt megeskette családtagjait, hogy: „amikor visszatértek ebből az országból ősatyáitok földjére, csontjaimat vigyétek magatokkal innen. Így halt meg száztíz éves korában és ők bebalzsamozták testét.” A Korán által közölt József történet, sok tekintetben eltér a Biblia és Talmud által elbeszélt részletektől, az alaptörténetben azonban egyezség van.

„Ekképpen választ ki Urad, hogy megtanítsa neked értelmezni a történéseket, majd beteljesítse rajtad és Jákob Nemzetségén azt, amit beteljesített előtted atyáidon, Ábrahámon és Izsákon. Mert bizony, Urad a Mindentudó, a Bölcs.”

Ha József a kiválasztott, akkor értenie kell a Jelekből és jelenségekből, tudnia kell azokat magyarázni.
A tiszta gondolatok igazat látnak, amelyet nem értenek azok, kik a tisztasággal nincsenek felruházva.
Az erényes ember álma nagy történéseket vetít előre, míg a felszínes ember álma megragad a felszínen. Számos esetben a velünk valóságban megtörtént események álomnak tűnnek. Az egyenes embert számos megpróbáltatás éri, de ezeket sohasem Allah megtagadásával, káromlásával múlja felül, hanem alázatos odaadással, keresve az Ő akaratának teljesülését. A jó szerencsét sem elvárásként éli meg, hanem lehetőségként, ami utat nyit jótéteményekhez barátok és ellenségek számára egyaránt. Hozzáállása minden történéshez ugyanaz: lesi, miként érkezik Allahhoz. József, hogy a tiszta igazságot meglássa, vissza tudott tekinteni ősatyjaira, köztük Ábrahámra, aki számos megpróbáltatáson ment keresztül, de mindig megmaradt Allah útján.

Címkék: 

 

h i r d e t é s