Két végén égeti a gyertyát az állam: agyonadóztatja a dolgozókat
Európában Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a foglalkoztatásra rakodó állami elvonások aránya 2016-ban, míg az alacsony keresetűek esetében a magyar állam vonja el a legtöbb pénzt adók és járulékok formájában a dolgozóktól és a munkaadóktól. - írja a portfolio.hu.
Az OECD új jelentése még nem számol az idén januárban indult járulékcsökkentéssel, azonban megállapíthatjuk, hogy még idén is drága nálunk a foglalkoztatás, különösen a versenytársakhoz képest.
Gyermektelen átlagkeresők
Magyarországon volt a harmadik legmagasabb az adóék mértéke 2016-ban az európai OECD-tagországok között a gyermektelen átlagkeresők esetében, ami 2015-höz képest egy helynyi romlást jelent. Ausztriában 2015 és 2016 között 49,5 százalékról 47,1 százalékra csökkent az adóék mértéke, annak köszönhetően, hogy csökkent a munkavállalók által fizetendő személyi jövedelemadó, ezzel pedig mögénk ugrottak a rangsorban.
Forrás: portfolio.hu
Mi az az adóék?
A teljes munkaerőköltségre, vagyis a bruttó bér és a munkáltató által fizetendő járulékok összegére rakódó állami elvonások aránya, korrigálva a családi adókedvezménnyel. Az állami elvonások, amelyeket a bruttó bér alapján számolnak:
- a személyi jövedelemadó, amelynek jelenlegi kulcsa 15%,
- a munkavállaló által fizetendő járulékok, ami összesen 18,5%
- a munkaadó által fizetendő járulékok, ami idén 23,5% (2016-ban 28,5% volt).
E terheket csökkenti a családi adókedvezmény mértéke a gyermekesek esetében. Ez idén az egygyermekeseknél havi 10 ezer, a kétgyermekeseknél havi 30 ezer, míg a háromgyermekeseknél havi 99 ezer forint levonható adó- és járulékkedvezményt jelent összesen és legfeljebb családonként. (Egyedül a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékból nem érvényesíthető.)
A jelentés még nem veszi figyelembe az idei magyar járulékcsökkentést, de mi megtesszük: 2016 és 2017 között 48,2 százalékról 46,2 százalékra mérséklődött a foglalkoztatásra rakodó elvonások aránya, amivel a 2016-os rangsorban a hatodikak lennénk.
Bár a magyar kormány tett egy lépést a terhek csökkentésének irányába, a többi visegrádi ország még így is sokkal versenyképesebb nálunk a foglalkoztatás tekintetében.
Lengyelországban 35,8 százalék, Szlovákiában 41,5 százalék, míg Csehországban 43 százalék volt az adóék mértéke 2016-ban, ami jóval alacsonyabb az idei magyar szintnél.
Alacsony keresetűek
A 2010-ben bevezetett egykulcsos adórendszer miatt Magyarországon az alacsony keresetűek és a jól keresők is arányaiban ugyanannyit fizetnek be az államkasszába, azonban ez kizárólag csak nálunk van így Európában az OECD-tagok között. Mindenhol máshol az alacsonyabb keresetűek bérére kevesebb közteher rakódik. Agyonadóztatja a dolgozókat az állam: dobogós lett Magyarország.
Forrás: portfolio.hu
Az átlagkereset kétharmadát kereső gyermektelen munkavállalók esetében Magyarország első az adóék tekintetében, mindenhol máshol kedvezmény jár az átlagnál rosszabbul keresőknek.
Ebben a tekintetben a most zajló járulékcsökkentések sem segítenek sokat: a 2018-as terheléssel még mindig holtversenyben másodikak lennénk a rangsorban, még úgy is ha azt feltételezzük, hogy Európa a következő években kimarad az általános munkaerőteher-csökkentési folyamatból.
Más a helyzet az átlag felett keresőknél: itt a 25 európai ország között "csak" a nyolcadik legnagyobb az adóék mértéke, igaz a versenytársaknál ez esetben is sokkal alacsonyabb a kulcs.
Kétgyermekesek
A családos munkavállalók esetében a családi adókedvezmény-rendszernek köszönhetően jóval alacsonyabb az adóék mértéke, különösen, ha több gyermekük van. (A család adókedvezmény rendszere egyébként ugyanaz, mintha szingliadó lenne Magyarországon, csak más megközelítésben.)
Egy kétgyermekes, egy átlagkeresős pár esetében az adóék mértéke 33,7 százalék volt 2016-ban, amivel nagyjából a középmezőnyben voltunk Európában, igaz a visegrádi országok mindegyikében ennél kevesebb közteher hárult a kétgyermekesekre.
Forrás: portfolio.hu
Ez az arány idén valószínűsíthetően növekedni fog annak köszönhetően, hogy bérek jelentősen emelkednek. Bár idén a kétgyermekesek családi adókedvezménye is emelkedett ötezer forinttal, a béremelkedés, így az állami elvonások összegének növekedése is annál minden bizonnyal jelentősebb mértékű lesz.
Folytatódik a járulékcsökkentés, de a versenytársakhoz képest ez is kevés
A tavaly novemberi bérmegállapodás értelmében a munkáltatói járulék idei 5 százalékpontos csökkentése után jövőre legalább további 2 százalékponttal csökken. Ez az az adóék szintjén azt jelenti, hogy az az idei 46,2 százalékról 45,3 százalékra csökken 2018-ban, amivel továbbra is nálunk lesz a legmagasabb a munkára rakódó közterhek aránya a versenytárs országok között.