h i r d e t é s

Keveredés és izolált együttélés az őskori Délkelet-Európában

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Keveredés és izolált együttélés az őskori Délkelet-Európában

2018. február 27. - 15:43

 

Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyűjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja.

Az ismertetett Nature tanulmány első ábrája bemutatja a vizsgált emberi csontminták származási helyét. Forrás: Mathieson et al. 2018 in Nature. Figure 1a.

A 225 őskori ember genomszintű vizsgálata a Délkelet-Európában élő vadászó-gyűjtögető őslakosok és az i. e. 7. évezred végén Anatóliából a térségbe érkező első földművesek változatos genetikai kapcsolatairól árulkodik. A kutatók szerint az eredmények bizonyos területeken gyors keveredésről, máshol pedig izolált egymás mellett élésről tanúskodnak.

A Nature folyóiratban megjelent cikk a Vaskapu környékén, az újkőkorig túlélő őskőkori halászattal is foglalkozó vadászó-gyűjtögető közösségekből rendkívül gazdag genomikai sorozattal bír. Ugyan eddig kulturálisan (régészetileg) izoláltnak tűntek ezek a közösségek, most azonban az új genetikai adatok bizonyítják, hogy
az őslakosok változatos kapcsolatokat létesítettek az Anatóliából érkező földművesekkel, akik közül néhányan maguk is átvették a halászó életmódot.

Csanálos (Urziceni, Románia), 84. sír- 35-45 éves nő koponyája (Szatmári Megyei Múzeum, Szatmárnémeti, Románia / County Museum - Satu Mare, Romania) Fotó: Hajdu Tamás - Cristian Virag

A Harvard Medical School laboratóriuma által vezetett nemzetközi kutatócsoport most először vizsgálta a nemek szerepét a keveredésben. Délkelet-Európában az őslakosságból férfiak és nők is beházasodtak az új telepesek közösségeibe, Közép-Európában azonban a vadászó-gyűjtögetők közül inkább a férfiak génállománya hagyott nyomot a földművesek között.

A tanulmány külön érdekessége, hogy a genetikai adatok alapján az Észak- és Közép-Európába tartó gödörsíros közösségek (Jamnaja) vándorlásánál (i. e. 3000–2500 körül) jóval korábbi, az i. e. 5. évezredre tehető sztyeppei genetikai hatásokat igazolt Bulgária területén. Összességében elmondható, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban.

A most megjelent tanulmány a leletanyagban híresen gazdag bulgáriai Varna lelőhelyen feltárt rézkori temető 43. sírjában eltemetett férfit is vizsgálta. Forrás: Wikipedia, By I, Yelkrokoyade, CC BY-SA 3.0,  

A 82 intézet részvételével készült tanulmányhoz az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke  erdélyi rézkori leletanyagok embertani elemzésével, valamint a később Bécsben  és a Harvardon elemzett archaeogenetikai minták gyűjtésével járult hozzá. A kutatásban szintén részt vett az MTA BTK Régészeti Intézetének Archeogenetikai Laboratóriuma, amely a projektben Horvátországból származó minták genetikai vizsgálatát végezte el.

https://www.nature.com/articles/nature25778


 

h i r d e t é s