Megjelent a Magyar Nemzeti Bank elemzőinek előrejelzése a magyar- és világgazdaságot alakító tényezőkről. A jelen gazdasági helyzet miatt nagy várakozás kísérte az inflációs jelentést. Eszerint rövidtávon emelkedik az infláció, azonban 2023-tól várhatóan csökkeni fog a mértéke. A jegybank szakértői szerint "csupán" 11,5-14 százalékos drágulással számolhatunk jövőre.

Mérséklődnek a nyersanyagárak

A nyersanyagdrágulás csúcsán túl vagyunk az elemzés szerint. Az elmúlt negyedévben az eszközárakat befolyásolta továbbra is a háború, a meghatározó jegybankok kamatemelési várakozásai, az infláció miatti félelmek, a recessziós aggodalom, és a visszatérő koronavírus-járvány. A recessziós félelmek növekedése azonban okozhatja az energiaárak csökkenését.

Az energiapiacon az áram és a gáz ára az augusztusi csúcsérték felére,a kőolajé pedig tartósan 100 dollár alá csökkent szeptember közepétől. A közelmúltban az orosz-ukrán háború előtti ár közelébe csökkent a búza és a kukorica ára is.

Az agrárcégek gyengesége miatt drága az élelmiszer

Visszafogja az idei növekedést a mezőgazdaság hozzáadott-értéke, mivel jelentős aszálykár érdemi terméskiesést eredményezett az ágazatban. A jelentősen megemelkedett energiaárak, a növekvő bizonytalanság és a lassuló hitelezés mérséklik a privát szektor beruházásait.

Különösen érdekes az élelmiszerárak alakulása, hiszen a magyar ételdrágulás annyira durva, hogy szinte lelóg a grafikonról, de mindenképp kilóg a régiós trendből. Hiába csökkentek május óta az élelmiszerárak a világpiacon, itthon a mezőgazdasági termelői árak az előző negyedévhez képest tovább emelkedtek, éves összehasonlításban 33 százalékot is meghaladja a növekedésük.

A legnagyobb emelkedés továbbra is a gabonafélék áraiban figyelhető meg, melyek 2022 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest 62 százalékkal emelkedtek. Ehhez a búza, illetve olajnövények egyaránt hozzájárultak. Az állati eredetű termékek árai tovább nőttek 2022 első negyedévéhez képest, amit főként a sertés- és baromfihús, valamint a tej áremelkedése magyarázott. A gyümölcsök termelői árainak csökkenése csak részben ellensúlyozta a zöldségek árának további növekedését.

Mezőgazdasági termelői árak alakulása – ábra: MNB

Az elemzők szerint ennek az az oka, hogy a magyar mezőgazdasági cégek termelékenysége nagyon gyenge. A mezőgazdaság kivételével az összes nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül az egyik legnagyobb mértékben az élelmiszeripar növekedése járult hozzá az ipar éves bővüléséhez. A mezőgazdaság teljesítménye a súlyos aszálykár következtében 35,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A hazai mezőgazdaság hozzáadott értékének éves változása szezonálisan és naptárhatással igazított adatok alapján – forrás: KSH, ábra: MNB

A kérdőíves felmérések alapján a feldolgozóipari vállalatok kapacitás-kihasználtsága csökkent az elmúlt hónapokban, amivel a historikus átlag alá esett. A következő hónapokra vonatkozó termelési várakozások már tartósan a történelmi átlag alatti szinten alakultak.

Történelmileg is súlyos aszály

Az MNB becslése szerint a 2022-es évi GDP növekedést 0,6-0,8 százalékponttal csökkentheti az aszály. A hazai mezőgazdaság szerkezete kitett az időjárási viszonyoknak a túlsúlyos növénytermesztés (közel 70 százalék) miatt. AIdén várhatóan 1,3 millió hektárra jelentenek aszálykárt, mely a teljes művelésben lévő szántóföldek közel harmada. Az aszály elsősorban az alföldi régió esetében jelent problémát, az Alföld egyes régióiban egyáltalán nem esett az eső július folyamán. A búza és repce termésátlagai 30-50 százalékkal csökkenhettek.

Az öntözés nem csodafegyver

Az aszály elleni hazai védekezés egyik eleme az öntözés szélesebb körű elterjedése lehet, azonban jelenleg az arra kiépített területek csupán alig több mint felét öntözzük. Emellett kiemelt szerepe van a teljes vízgazdálkodás megújításának, fejlesztésének is. Azonban a teljes aszálykárt az öntözéssel sem lehetne elkerülni: szakértők szerint az öntözött területek nagysága félmillió hektárra növelhető, ami a teljes szántóföld pusztán 12 százaléka.

Megtakarítás csökken, munkanélküliség nő

A magyar GDP az év első felében még élénken növekedett, a másodiktól azonban számottevő lassulás várható. Az MNB várakozásai:

• 2022: 3-4 százalékos gazdasági bővülés
• 2023: már csak 0,5-1,5 százalék
• 2024: optimistább 3,5-4,5 százalék.

A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben még emelkedik, majd a következő években javulhat a külső egyensúlyi pozíció.

2022 első felében még magas volt a fogyasztás, emiatt idén még összességében bővülni fog, de a rohamosan csökkenő jövedelem-reálértékek hatására 2023-ban mérséklődni fog a jegybank várakozásai szerint. Ez a megtakarítások leépülését vonja maga után, mivel a családok részben a tartalékaik felélésével próbálják majd fenntartani a fogyasztásukat.

A GDP-változás termelés oldali felbontása – ábra: MNB

Várhatóan jövőre magasabb lesz az infláció, mint a versenyszféra béreinek emelkedése, 2,7-3,7 százalékos reálbércsökkentésre számíthatunk, vagyis 2023-ban rosszabbul fogunk élni, mint az elmúlt években. Az MNB jelzi az elemzésben, hogy „a termelékenységet meghaladó béremelkedés előretekintve nem fenntartható, ezért a bérfelzárkózás további folytatódásához a gazdaság kínálati oldalának fejlesztésére, a versenyképesség és a termelékenység emelésére kell a hangsúlyt helyezni".

A beruházások is mérséklődnek majd 2023-ban, az emelkedő kamatok és költségek miatt a háztartási és a vállalati hitelállomány növekedési üteme jelentősen lassulni fog, a kormány is elhalasztotta a tervezett beruházásokat.

Az MNB arra számít, hogy a lassulás hatására a munkanélküliségi ráta átmenetileg enyhén megemelkedik 3,5-3,7 százalékra, de 2024-re visszatérhet a 3-3,5 százalékos sávba. (Telex, MNB)/Agroinform