A válsághelyzet fogalmába belekeveredtek a tagállamok.

A külföldi kormányoknak megküldött tájékoztatóban a kormány világossá tette, pontosan mire hivatkozva rendelte el múlt szerdán az egész országra kiterjedő migrációs válsághelyzetet.

A Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkársága még a múlt héten írt levelet a kormányzati lépésekről az uniós tagállamok nagykövetségeinek. Az angol nyelvű tájékoztató szerint a kormány amenedékjogról szóló törvény 80/A paragrafus első bekezdésének C pontjára hivatkozik. Eszerint válsághelyzet rendelhető el, ha

olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el

A levél ehhez nem fűzött megjegyzést, nem tértek ki arra sem, hogy jelenleg melyik település biztonsága lenne veszélyben. A Miniszterelnökség megemlíti ugyanakkor, hogy megelőző intézkedésről van szó, amit a régióban kialakult legfrissebb migrációs fejlemények miatt rendeltek el. Emlékeztettek arra is: a „migrációs válsághelyzet” más jogi kategória, mint az alaptörvényben szereplő “veszélyhelyzet”.

A kormánypárti politikusok konkrét törvényi passzust eddig nem említettek. Pintér Sándor belügyminiszter múlt szerdán a kormányzati lépést úgy indokolta: kiszámíthatatlan, hogyan reagálnak a menekültek a balkáni útvonal lezárására. Németh Szilárd megelőző lépésről beszélt, Lázár János pedig azt mondta, hogy jobb félni, mint megijedni. 

A Belügyminisztérium megkeresésünkre megerősítette, hogy valóban a menedékjogi törvény ezen passzusára hivatkozva léptek. „Ez alapján lehetőség van arra, hogy bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény esetén, amely a települések közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet lehessen hirdetni” - írták. 

Mások szerint azonban nem egyértelmű, hogy ez alapján elrendelhető-e a válsághelyzet. A Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet múlt heti közleménye szerint a menedékjogi törvény pontosan megszabja, hogy milyen feltételek esetén lehet elrendelni a válsághelyzetet. Szerintük a hivatalos statisztikák szerint ezek egyike sem teljesül.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet akkor hirdethetné ki a kormány, ha az előző hónapban napi átlagban legalább 500 menedékkérelmet nyújtottak volna be; vagy a tranzitzónákban az előző hónapban napi átlagban 1000 ember tartózkodott volna; vagy a migrációval összefüggő olyan körülmény alakult volna ki, amely közvetlenül veszélyeztette volna valamely település közbiztonságát. „Ezen feltételek közül azonban egyik sem teljesült” - írták.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szombaton feljelentést is tett az ügyben.„Az Orbán-kormányban valaki egyértelműen hivatali visszaélést követett el” - írták. 

A múlt héten életbe léptette válsághelyzetet néhány uniós tagállam a szükségállapottal azonosította tévesen. Valószínűleg ezért tartotta szükségesnek az államtitkárság, hogy az uniós tagállamoknak leírja, mit tesz a kormány pontosan. A Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkársága egyébként rendszeresen informálja a tagállamokat az EU-csúcsok előtt a magyar álláspontról, vagy más nemzetközi ügyekről is.

A nagykövetségeknek kiküldött tájékoztató levél arra is kitért, hogy a migrációs válsághelyzet milyen felhatalmazást ad a hatóságok kezébe. Ezek között említették például, hogy a menedékkérelmek elbírálásában a rendőrség és a honvédség is részt vehet; a járványügyi intézkedéseket rendelhetnek el.

vs.hu