h i r d e t é s

Kilencszer több dolgozót bocsátottak el a magyar cégek, mint a multik

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Kilencszer több dolgozót bocsátottak el a magyar cégek, mint a multik

2020. május 19. - 07:26

Magyarországon közel egy hónapot kell várni, hogy a KSH adataiból megtudjuk, mennyi embernek van munkája. - írja a g7.hu.

Illusztráció: MTI Fotó: Varga György

Magyarországon közel egy hónapot kell várni, hogy a KSH adataiból megtudjuk, mennyi embernek van munkája. Ez általában nem is szokott problémát okozni, de a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatások felmérése szempontjából fontos lenne ezt minél előbb megismerni.

A Bisnode céginformációs adatbázisa segítségével most gyorsabban meg tudtuk nézni, hogyan változott a foglalkoztatottak száma a cégeknél. Fontos kiemelni, hogy ezek havi átlagos foglalkoztatotti adatok, és csak a vállalkozásokra vonatkoznak – további módszertani részletek a csillagra kattintva érhetők el.

A KSH adatai szerint 2020 első negyedévében 4,25 millióan dolgoztak Magyarországon nem közfoglalkoztatottként. A közalkalmazottak és köztisztviselők száma 817 ezer, 540 ezren egyéni vállalkozók, a nonprofit szektorban is közel 166 ezren dolgoznak. 

A Bisnode gyűjtése igen pontos: a hazai vállalatok e szerint februárban még 2,573 millió főt foglalkoztattak, míg a KSH-adatokból az derül ki, hogy a cégek foglalkoztatottsága 2,7 millió fő lehetett év elején. Elemzésünkben hangsúlyozottan nem a teljes magyar foglalkoztatottságot, csak az annak közel kétharmadát kitevő céges adatokat elemezzük.

Ahogy korábbi cikkeinkben is kiemeltük, a felmondási időszakok miatt csak késleltetve jelenik meg a foglalkoztatási adatokban a koronavírus-járvány miatti elbocsájtási hullám: márciusban még csak 4 ezerrel csökkent a vállalkozások átlagos foglalkoztatotti létszáma, áprilisban azonban további 58 ezerrel.

Ahogy az alábbi grafikonon látható, igen jelentős az elbocsájtások mértékének eltérése tulajdonosi forma szerint. A többségében magyar tulajdonú vállalkozások közel kilencszer annyi embert küldtek el, mint a külföldi kézben lévők. Az eltérés nagy részét persze az eltérő bázis (az összes foglalkoztatott száma) magyarázza, ezt figyelembe véve az látszik, hogy

a hazai tulajdonú vállalkozások arányaiban 3,5-szer több munkavállalót építettek le, mint a külföldiek.

 Az eltérés egyik oka az lehet, hogy a magyar cégekhez képest a multinacionális vállalatok pénzügyileg jellemzően erősebbek, baj esetén általában számíthatnak anyavállalatuk támogatására. Ha leépítés mellett döntenek, az jó eséllyel nem azért történik, mert rövid távon enélkül veszélyben lenne a túlélésük, hanem azért, mert tartósabban a kereslet visszaesésére számítanak.

Másrészt a jellemzően multinacionális külföldi cégek a gyártásban, nemzetközi szolgáltatások területén dolgoznak globális piacra, míg a hazai cégek túlnyomó többsége a hazai piacon dolgozik, sokan ráadásul olyan ágazatban, ahol a járvány miatt szinte azonnal eltűnt a kereslet jelentős része.

Így például az éttermek, szállodák azonnal megérezték a válságot. A legnagyobb visszaesést arányaiban és abszolút értékben is a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szenvedte el: minden hetedik alkalmazottat elküldtek. A 16,5 ezer fős leépítés a turisztikai szezon kezdetén annyira jelentős, hogy az összes csökkenés negyedét ez az ágazat adta.

A második helyen a szolgáltatástámogatás és adminisztráció áll. Ebbe a kategóriába tartozik a konferenciaszervezés is, ami szinte teljesen ellehetetlenült. Ide tartozik a munkaerő-közvetítés is, ahol nagyon jelentős visszaesést tapasztaltak.

Míg márciusban enyhe növekedést lehetett látni az építőiparban, mára itt is visszaesés következett be. A két különösen súlyosan érintett iparágon kívül azonban viszonylag enyhe volt a visszaesés, 1,4 százalékkal csökkent a munkavállalók száma. Ugyanakkor a leépítés – néhány kisebb jelentőségű ágazat kivételével – már a gazdaság szinte minden szektorában érezhető volt áprilisban.

Minden negyedik cégek által foglalkoztatott magyar munkavállaló a feldolgozóiparban dolgozik. Itt az átlagosnál jóval kisebb, 1 százalékos volt eddig a visszaesés. Ez jó hír, mert a magyar exportban is ez a gazdasági ág a legfontosabb.

Az országon belül is nagyok a különbségek: Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legkisebb a visszaesés, 0,5 százalékos. A kisebb jövedelmű megyék egyelőre általában kisebb foglalkoztatási veszteséggel vészelték át a gazdasági visszaesést.

A fővárosban az átlagosan 2,4 százalékkal csökkenő foglalkoztatáshoz képest enyhén magasabb, 2,8 százalékos volt a visszaesés. A legjelentősebb munkahelyszám-csökkenés Zalában (3,8 százalék), Csongrád (3,3 százalék) és Győr-Moson-Sopron megyékben (2,9 százalék) volt még.

A következő egy-két hónapban feltehetően további elbocsájtások nélkül is csökkenni fog a foglalkoztatottak létszáma a minimálisan egy hónapos felmondási időszak miatt. Ha újabb sokk nem éri a gazdaságot, jó esély van rá, hogy viszonylag kevés, 100-150 ezer elvesztett munkahellyel megússza Magyarország a koronavírus-járvány miatti visszaesést.

Az elemzéshez szükséges adatokat a Bisnode biztosította számunkra. A vállalat május 31-ig ingyenessé tette bizonyos szolgáltatásait azon ügyfelek számára, akik ezt igénylik. A PartnerControl, PartnerRadar és D&B Credit szolgáltatásokról és az ingyenes eléréshez szükséges információk itt érhetők el.

g7.hu