h i r d e t é s

Kíméletlen az Orbán-kormány médiapörölye

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Kíméletlen az Orbán-kormány médiapörölye

2020. október 18. - 07:10

 

A médiafölény a Fideszé, a médiahatóság a Fideszé, a közmédia a Fideszé – amint a valóság torzításának és a sajtószabadság fojtogatásának felelőssége is. Mondhatni: alaptörvényszegés folyik szakmányban. Tíz év alatt számos uniós jelentés próbálta – indokolatlan eleganciával – jelezni az aggályokat. Mára a helyzet megkérdőjelezi a szabad választások intézményét, a kormány leválthatóságát.

A kép illusztráció! - Forrás: MTI

Az MTVA híradóját nézve könnyen juthat bárki arra a következtetésre, hogy a pártközpont sem szerkesztené ügyesebben az adásokat. A Híradó internetes felületének közéleti hírei tetszőleges időpontban felcserélhetőek a Fidesz.hu tartalmával. És ez az a közmédia, aminek a nyáron napi 55 millió forinttal (így évi 97 milliárd) emelték a költségvetését. Az Európa Tanács májusi jelentése nem véletlenül rótta meg Orbánékat, miszerint: "a közmédia a kormány szócsövévé vált, amely kényelmes propagandaeszközként működik a választások előtt és alatt". Hasonló következtetésre jutott az Európai Bizottság szeptember végi jogállamisági jelentése is. A sajtó sokszínűségét fenyegető veszélyt magas, a Médiatanács függetlenségét és hatékonyságát – megengedően – közepes kockázatúnak minősítették.

A Médiatanács tavaly decemberben ismét kilenc évre választott tagjait a Fidesz javaslatára nevezték ki, honlapján azonban szemérmesen hallgatnak a pártelköteleződéséről. Hankiss Ágnest EP-képviselőként említik, miközben a Fidesz embere volt 2009–2014 között, Szadai Károly Kövér László személyi titkárságát, Meszleny László pedig a Fidesz kommunikációs igazgatói posztját is megjárta. Budai László sem sűrűn emelt szót a közmédia pártossága, a KESMA gigászira hizlalása vagy a Klubrádió lecsavarása miatt.

Hatalmas terpesz

Az Orbán-kormány kétharmados pörölyének első csapásai a médiát találták 2010-ben. Ekkor hozták létre egypárti szabályozással a Médiatanácsot, amely hatósági feladatokat is ellátva dönt a frekvenciákról, meghatározó szerepe van a közmédia vezetőinek kiválasztásában, és a "demokratikus nyilvánosság" érdekében felügyeli az ágazatot. Hogy utóbbi mennyire sikerült, arra jó példa, hogy az említett jogállamisági jelentés megállapította, hogy a kormány közvetett befolyást gyakorol a médiára az állami hirdetésekkel. Ékes példája ennek a több mint 470 sajtótermékből összegyúrt, a nyilvánosságra terpeszkedő fideszes médiagólem, a KESMA létezése. Az Átlátszó számítása szerint a portfólió egyes elemeiben az állami hirdetések aránya meghaladja a 60-70 százalékot. Közpénzből tartja el az ország a rezsim fenntartását segítő, pártállami szisztémában működő konglomerátumot.

A médiapiacot torzító kormányzati beavatkozások miatt Jávor Benedek még európai parlamenti képviselőként a Klubrádióval és a Mérték Médiaelemző Műhellyel közösen nyújtott be panaszbeadványt másfél éve. Ebben az MTVA finanszírozását is panaszolták, mert mint a képviselő korábban elmondta: az nem közszolgálat, hogy a köztévé egyetlen párt érdekeinek megfelelve teljesíti az agymosás feladatait, és "az MTVA helyén a Fidesz sajtóosztálya működik". 

Hatásköri hiánytünet

"A médiaszabadsággal kapcsolatos európai konfliktusok gyökere abban áll, hogy ez a kérdés az uniós szerződésekben alapvetően tagállami hatáskörbe került" – fogalmazott lapunknak a politikus, aki ma Budapest brüsszeli képviseletét vezeti.

"Miközben az unió számára fontos alapérték a demokrácia és a médiaszabadság, aközben a gyakorlati cselekvés lehetősége korlátozott. Ez nem jelent cselekvésképtelenséget, hiszen amikor 2011-ben a kormány gyökeresen akarta átalakítani a médiarendszert, akkor emlékezetes csörték alakultak ki Neelie Kroes versenyjogi és Viviane Reding igazságügyi biztos, valamint a magyar kormány között. Ekkor a legrondább rendelkezéseket ki is vették a tervezetből. Éppen ezen a példán tanulta meg az Orbán-kormány, hol húzódnak az uniós beavatkozás határai. Stratégiát váltottak, és nem frontálisan, hanem kreatívan kezdték el a médiaszabadság szűkítését. A piaci viszonyok átalakításával, a médiatermékek felvásárlásával, a reklámpiac állami torzításával, a médiahatóság politikai megszállásával" – mondta Jávor Benedek.

Az a remény, hogy a versenyjogi panasszal gyors eredményeket lehet elérni, nem vált valóra, jóllehet a téma folyamatosan napirenden van. Margrethe Vestager versenyjogi biztos a 2019-es uniós választási kampány óta több alkalommal beszélt róla, és a bizottság sajtótájékoztatóin is visszatérően felmerül a téma a világ legkülönbözőbb sajtótermékei részéről. A politikus szerint komoly nyomás van a bizottságon, de hogy mikor és milyen következtetésre jutnak, nem lehet megmondani.

"Érdekes és talán informatív jel, hogy a panaszbeadványunk az egyik kiemelt ügy a jogállamisági jelentés médiaszabadsággal kapcsolatos problémái között. Nehéz feltételezni, hogy a jelentést nyilvánosságra hozó bizottsági alelnök, Vera Jourová a nevét adta volna ehhez, hogy aztán Vestager alelnök ellenkező álláspontra jusson. Erről persze csak akkor tudhatunk biztosat, ha a bizottság előáll a vizsgálat következtetéseivel, és azok valóban a magyar média torzítását és tiltott állami támogatást állapítanak meg a kormányközeli médiatermékeknél."

Közszolgálati vasököl

A 2019-es választások során a magyar kormány (és a baráti lengyel is) oly módon avatkozott bele a médiaszektor, főként a közmédia működésébe, hogy azzal a kormánypártok komoly szavazati előnyre tettek szert – ez áll a tavaszi európai tanácsi jelentésben. Nem volt ez máshogy a többi választás előtt sem. Ha kellett, a voksolás előtti napon Nyugatról importált randalírozók Budapestet elöntő erőszakhullámát vetítette előre a propagandamédia, lángoló autókkal gazdagon ellátott illusztrációkkal.

A módszer egyszerű. Végy egy lojális elemzőt a gombamód szaporodó kormányintézetek valamelyikéből, interjúvold meg a kormánysajtóban, ültesd be a kormánymédia kamerája elé, és idézd hosszasan a híradóban. Vagy: végy egy súlytalan ügyet például a momentumos Donáth Annáról, tálalj őszödi beszédként egy videobeszélgetést, amiben bevallja, hogy háromnaponként telefonált Jourová bizottsági alelnökkel, a jogállamisági jelentések előterjesztőjével (ő az, aki betegnek merészelte nevezni az illiberális gellerrel eltérített magyar demokráciát).

A közszolgálati vasököl oda üt, ahova… a Kossuth rádióban is. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az ellenzéki összefogásról mondta az éterben: "A nácik összefogtak a komcsikkal, és ez egy nagyon súlyos politikai és erkölcsi vereséget okozott." Az igazgató mondandóját magától értetődően vette át a Híradó portálja. Fenti mondatot Kocsis Máté se mondta volna szebben a parlamentben, sőt majd’ ugyanígy mondta. És a kormány, a megmondóemberei, illetve médiumai közötti azonosság nap nap után tapintható: amikor a miniszterelnök előállt a legsötétebb kommentszekcióban használt libernyák kifejezéssel, a Pesti Srácok szerzői a július 24-i "startszó" után 33-szor írták le a kifejezést, előtte soha. Ascherék, Székelyék után "még pár kútmérgező libernyák fölmond, és egész jó kis egyetem lesz ez az SZFE…" – itt tartanak.

Bonyolult mátrix

Meglehet, az Európai Bizottságnak kisebb gondja is nagyobb annál most, hogy a magyar médiapiacot torzító és a sajtó szabadságát korlátozó folyamatokba beavatkozzon. Jávor Benedek szerint azonban ez nem feltétlenül van így.

"Az új uniós költségvetés és a helyreállítási csomag körüli viták nagymértékben eldurvultak, és a konfliktusok jelentős része éppen a jogállamiságot érintő megfontolások miatt robbant ki. Ismerve az európai intézményeket, reális felvetés, hogy a jelenlegi intenzív időszakban minden más ügyet hátrébb sorolnak. Azonban éppen az uniós alapértékeket érintő kérdések állnak a viták középpontjában. Ebben a bonyolult mátrixban az is elképzelhető, hogy felértékelődik az olyan médiaszabadsággal kapcsolatos eljárások jelentősége, mint a magyar médiapiac torzítása miatt beadott panaszbeadványunk" – fogalmazott a Párbeszéd zöldpolitikusa. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s