Teljes terjedelmében csak nyomtatott kiadásban, vagy előfizetéssel olvasható írásában („Angol hülyék”, HVG), jobb dolga nem lévén, II. Erzsébet királynőt kezdi macerálni, uralkodásának platina jubileuma kapcsán.

Hogy aszongya: mi ez a felhajtás II. Erzsébet körül? Hetven éven át nem csinált semmit! Marhaság ez az egész monarchiásdi, foglalkoznának inkább mással!

Ez az ember hirtelen megőrült? Nem talált mást, akit/amit simfölhetne?
Csak a királynőt és a monarchiát?

Már az írás címe is felháborítóan sértő! Ahogy az írás egész tónusa, mondandója!

1./ II. Erzsébet mindenek előtt nő! Nőkről így nem beszélünk!

2./ II. Erzsébet hetven éve ül az Egyesült Királyság trónján, ami önmagában is kuriózum!

3./ II. Erzsébet egész uralkodása alatt tökéletesen viselte nem csekély, napi huszonnégy órás feladata súlyát, számtalan politikai (és családi!) zűrzavar közepette, a Brit Birodalom megszűnése után kialakult helyzetben, a háború utáni, hosszú évekig tartó hiánygazdálkodás nyűgje, a szennyes Porfumo-botrány idején, a szovjetek által szervezett antinukleáris tüntetések és zavargások, a falklandi háború, az Unióba évtizedes francia vétók utáni belépés és az általa nem helyeselt kilépés során, mind máig.

Végig a helyén, méltósággal, bölcsességgel!

Nem véletlen, hogy a személye jószerivel az egyetlen összekötő kapocs a királyság különféle népei közt.
A népszerűsége óriási, és ebben egyetért angol, skót, walesi és észak-ír egyaránt.

Inkább az a nagy kérdés, pótolni tudja-e valaki majd a személyét, különösen Károly herceg, aki elég népszerűtlen, és amúgy sem tűnik valami nagyon alkalmasnak,

(Az ausztrálok fontolgatják, hogy az ő trónutódlása esetén az országot, a Brit Nemzetközösségen belül maradva, de köztársasággá alakítják.)

4./ Tóta W. úgy látszik minimális ismeretekkel se rendelkezik a britek államberendezkedésével kapcsolatban.

Volt egyszer ott, Angliában egy polgári forradalom, melynek következtében (egy rövid életű köztársaságot és némi, a király abszolút hatalmát visszaállítani szándékozó kilengéseket leszámítva) az alkotmány nélküli ország (Anglia) alkotmányos monarchiát honosított meg.
(Melyhez később társult Skócia, Wales és (más módon) Észak-Írország, majd a gyarmatbirodalmak felszámolása után több más angol ajkú és elkötelezettségű új állam is elfogadta a brit uralkodóházat.

Az Egyesült Királyságban a király/királynő kevés döntési hatáskört kapott, elsősorban, mint államfőnek van óriási szerepe: az állandóságot és a jogintézményekbe vetett bizalmat kölcsönzi az „alattvalóknak”, ami különösen vészhelyzetben rendkívül fontos!

VI. György király (és Churchill) szerepe a britek ellenállásában a II. világháborúban, nehezen túlértékelhető!

Márpedig II. Erzsébet akkor, és tőlük tanult.
Mégpedig – Tóta W. megjegyzései ellenére – tökéletesen!

Rendkívüli tapasztalatokkal ékes életpályáján még arra is képesnek bizonyult, hogy, ha már döntési, sőt megszólalási joga sincs politikai kérdésekben, legalább gesztusokkal érzékeltesse az álláspontját.

A Brexit vitája során az Uniót jelképező kék ruhában jelent meg az Alsóházban. (Kéket egyébként soha nem hordott.)
Ez csak a Tóta W. féle alkalmi kommentátorok figyelmét kerüli el.

5./ Tóta W. ezzel az írásával egyébként a monarchiához hű brit népeket is megsértette!

Miért lennének hülyék? Mert szeretik a királynőjüket? Mert föl sem merül bennük, hogy köztársaságban éljenek? Mert ragaszkodnak a monarchiához? Főként, mert bevált!

6./ Ami pedig a dolog politológiai vetületét illeti (habár Tóta W. illetéktelen a tárgyban dönteni, hogy maradjon-e a monarchia, vagy esetleg vegyék át tőlünk az Orbán-modellt), nem árt észbe venni, hogy a világban jelenleg működő alkotmányos monarchiák (részben ugyanazon okból, mint az Egyesült Királyságban) valahogy kellemesebb, kiegyensúlyozottabb, jobban működő szögletei a világnak, mint a többiek.

Dánia, Hollandia, Svédország, Norvégia, Ausztrália, Kanada, hogy mást ne említsek hirtelen!

Azt hiszem, jobb lett volna, ha Tóta W.-nek ez a kis zsengéje kéziratban marad.
Neki is, nekünk is! Mert, ha pamfletnek szánta, annak is gyenge.

Ha Tóta W. unja e ceremóniákat, nézzen inkább meccseket!
Vagy, ahogy Pepinke ajánlotta a Sörgyári capriccióban: ha unatkozik, vásároljon mosómedvét! Egyszóval foglalja el magát!
Valami mással!