h i r d e t é s

Köddé vált a kormány önkormányzatoknak ígért mentőcsomagja

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Köddé vált a kormány önkormányzatoknak ígért mentőcsomagja

2020. július 13. - 07:32

Állami hitelkeret nélkül a 800 leggazdagabb település fele támogatásra szorulhat. Az önkormányzatok adóssága elérte az 1300 milliárdot, főleg az államnak tartoznak.

A kép illusztráció! - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Június elején még arról beszélt a kancelláriaminiszter, hogy a települések 200 milliárd forintos hitelkeretet kapnak, ha megszorulnak a válsághelyzet hatásai miatt, majd váratlanul kivették a jövő évi költségvetésből a lehetőséget és azóta semmit nem hallani róla. Az ötlet, hogy legyen egy átmeneti segítséget nyújtó hitelkeret, ami pótolhatja a helyi iparűzési adóból idén kieső bevételt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől (TÖOSZ) származott, de a szervezet elnöke állítja, ők sem kaptak magyarázatot, hogy miért törölte végül a tervet a kormány. A keret elég lett volna arra, hogy fél évet nyerjen a szektor, e nélkül viszont Schmidt Jenő szerint a szolidaritási adó befizetésére kötelezett 800 önkormányzat fele nem egyformán, de akkora bajban lesz a következő időszakban, hogy hitelfelvételre szorulhat. Elvileg minden település köthet likviditási hitelszerződést valamelyik pénzintézettel saját adóbevételei összegének feléig, de az így felvett hitelt egy éven belül vissza kell fizetni, és ma a korábbinál is nehezebb megmondani, hogy beérkeznek-e és ha igen, mikor a tervezett bevételek. A TÖOSZ elnöke szerint a napi gyakorlatban a bankok rugalmasan kezelik az ilyen likviditási kereteket: ha az önkormányzat egyetlen napra össze tudja szedni a pénz visszafizetéséhez szükséges összeget, másnap viheti, mert újra nyílik a keret.

Tab fideszes polgármestere azt gondolja, elsőként azok a települések kerülhetnek bajba, ahol egy nagy cég fizeti az iparűzési adó túlnyomó részét, mint például az ő városában a Flex, Rácalmáson a Hankook, Tiszaújvárosban a TVK, Szentkirályon az ásványvizet gyártó cég. Ezeken a helyeken 30-35 százalékkal biztosan kevesebb lesz az adóbevétel a tavalyihoz képest, miközben a szolidaritási pénzt a 2019-es kiemelkedően jó év vállalati beszámolói alapján vonják. A tetejébe az elvonás azt sem veszi figyelembe, hogy az adott önkormányzat a maximálisan lehetséges 2 százalékos iparűzési adót szedi be a cégektől, vagy mondjuk csak 1,6 százalékot, és így kevesebb a bevétele, a vállalati adóalapot tekintik mérvadónak. A polgármester szerint törvényszerűen várható, hogy az eddigi kedvezményeket megszüntetik a települések.

Mivel az idén szeptemberben beérkező adóelőleg után csak március 15-e a következő előleg befizetési határidő, és a kormány december végén egyben utalja át a településeknek a januári és februári bérek előlegét, a TÖOSZ elnöke arra számít, hogy a februári és márciusi fizetések kifizetésével már sok helyen baj lesz. Jánoshida polgármestere szerint azonban már december elején lehetnek olyan települések, ahol kiürül a kassza. Eszes Béla lapunknak elmondta, a 2,5 ezres jászsági községnek nincs pénzintézeti hitele, de hamarosan lehet. Egy uniós fejlesztésük ugyanis a tervezettnél többe kerül, támogatást kértek a különbözetre is az Államkincstártól, de még nem kapták meg a jóváhagyást. Az ilyen támogatási összegek is a települések adósságállományát növelik, ahogy a beszállítóknak, szolgáltatóknak ki nem fizetett számlák is – kapcsolódik az elmondottakhoz Pitti Zoltán. A Corvinus Egyetem kutató professzora az összes tartozást a jegybank adatai alapján összegezve jelentette ki nemrég, hogy érik az újabb adósságkonszolidáció, már a vírushelyzet előtt elérte a hazai önkormányzati szektor adósságállománya a 2011-ben megkezdett konszolidáció előtti 1300 milliárd forintos szintet, csak más az összetétele. (Friss kormányzati nyilvántartásból származó adatokat kért a Népszava a belügyi és a pénzügyi tárcától, de a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.)

A közgazdász szerint magas az uniós pályázatok társfinanszírozási részeként a települések helyett vállalt állami előleg, egyre több a kifizetetlen számla és egyre gyakoribb az is, hogy az önkormányzati közszolgáltató vállalatok vesznek fel hitelt, amihez a település kezességet vállal. Ezzel már csak azért is megpróbálkozik sok város, mert a kormány az utóbbi időben könnyebben hozzájárult ezeknek a cégeknek a hiteleihez, mint ha maga a település kérte volna. Az elbírálásnál azonban ekkor ugyanúgy nem lehet biztos a sikerben egy ellenzéki megyeszékhely, mint ha maga akarna hitelt felvenni. A múlt hónapban például kormányhatározatban utasította el az állam a Miskolci Hőszolgáltató Kft. 435 millió forintos hiteligényét. Az ilyen döntés az előző ciklusban nagyon ritka volt: 2018-ban 137 település 158 ügyben kérte a kormány hozzájárulását a hitelfelvételhez, négy kivétellel ezt meg is kapták. (nepszava.hu)