Komoly bajba kerültek a diófák
A diófát úgy tartották korábban számon, mint az egyik legértékesebb, ám legigénytelenebb gyümölcsöt. Mindez azonban már a múlté - számolt be a Fejér Megyei Kormányhivatal segítségével a Fejér Megyei Hírlap.
Hazánkban eddig is voltak a diónak őshonos kártevői és kórokozói, mint például a gyökereket rágó és pusztító cserebogár, de a nagy farontó lepke és a kis farontó lepke is súlyos károkat tud okozni - írta a portál.
A dió kártevői közül eddig az őshonos almamoly okozta a legtöbb gondot, melynek hernyói károsítják a gyümölcsöt. Az utóbbi években azonban a globális áruforgalomnak és a hazaérkező, növénygyűjtő turistáknak köszönhetően Magyarországon is megjelentek új, úgynevezett idegenhonos vagy - más szóval - adventív fajok. Ezeket az emberi nemtörődömségnek köszönhetjük. Ilyen új diókárosító molylepkefaj a dióaknázó fényesmoly, melynek első példányait 2017. augusztus 24-én fedezték fel - közölte a Fejér Megyei Kormányhivatal.
Akadnak azonban még veszélyesebb, nagy kárt okozó fajok is: ilyen a szintén idegenhonos nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletiscompleta). Ez a faj is Amerikából érkezett, jelenleg ez okozza a legnagyobb problémát a diótermesztőknek. Károsítása nyomán a dióbél ehetetlen lesz, összezsugorodik, megfeketedik, megpenészesedik.
Az is kiderül az írásból, hogy amikor valaki dióbelet vesz a piacon, mire kell ügyelni? Eszerint az egészséges, érett dióbél a fajtától függően sárgásbarna színű, idegen szennyeződésektől - például maghéjtól, levéldarabtól - mentes. Kellemes dióillatú. Penész ne legyen rajta, mert az ilyen dió fogyasztása súlyos egészségkárosodáshoz vezethet - hangzik a válasz.
A dióbelet hűvös, száraz helyen, direkt fénytől védve kell tárolni, utóbbi ugyanis avasodást idéz elő. Több olyan kártevő is van, amelyik szereti a dióbelet. Ilyen az aszalványmoly, és - rácáfolva a nevükre - egyes ruhamolyok is kedvelik. Így amennyiben valaki hosszú ideig akar dióbelet tárolni, akkor erre a legalkalmasabb a mélyhűtő.