Konténerváros nőtt ki a röszkei határ mellett
Keddtől minden menedékkérelmet benyújtó migránsnak itt kötelező megvárnia ügyében a jogerős döntést. - írja a kisalfold.hu.
Forrás: kisalfold.hu
Fogdának minősíti a Magyar Helsinki Bizottság a Röszkén és Tompán 162-162 konténerrel bővülő tranzitzónát. Keddtől minden menedékkérelmet benyújtó migránsnak itt kötelező megvárnia ügyében a jogerős döntést. Ez akár 128 napig is elhúzódhat, ami alatt nem hagyhatják el a konténervárost - írja a Delmagyar.hu.
A tranzitzónákban korábban 100 menedékkérőt tudtak elszállásolni, bővítésük a keddtől életbe lépő megerősített jogi határzár miatt volt szükséges. A szigorítás célja, hogy tisztázatlan státuszú migránsok ne mozoghassanak szabadon az országban.
A menekültügyi eljárásokat a határon folytatják majd le, csak a 14 év alatti és család nélkül érkező gyermekek léphetnek be az országba, akiket gyermekvédelmi intézménybe visznek. Mindenki más a tranzitzónában várhatja meg a menedékkérelmi eljárás végét.
Röszkén már áll a konténerváros java, a régi tranzitzónát bővítették ki Szeged felé. Minden oldalról kerítés veszi körbe, a kerítés és a konténerek tetejére is pengés drótokat tettek. Röszke felé már csak néhány kilométeren áll egysoros határzár, így nem véletlen, hogy a BvOP tájékoztatása szerint az okoskerítés a május 1-jéig megszabott határidőig elkészül.
Strasbourg szerint jogellenes
A strasbourgi bíróság két hete kimondta: emberi jogokat sért a magyar tranzitzóna. Az ügy alapja, hogy 2015. szeptember 15-én két bangladesi érkezett a tranzitzónába, ahol menedékkérelmet nyújtottak be, amit elutasítottak. Ezután fordultak a strasbourgi bírói fórumhoz, amely most megállapította, hogy a magyar hatóságok kérelmük elbírálásáig a tranzitzónában jogsértően tartották fogva őket. A hazai Migrációkutató Intézet szerint a strasbourgi bíróság tévesen őrizetnek minősítette a tranzitzóna-eljárást, holott az nem egyedileg, külön bírói döntéssel, hanem általános jelleggel, mindenkire kiterjedő hatállyal korlátozza a migránsok mozgási szabadságát. A Migrációkutató Intézet szerint a tranzitzónák létesítését, illetve a menedéket kérők maximum 4 hétig tartó mozgási szabadságának korlátozását az uniós jog lehetővé teszi, így a strasbourgi döntés más uniós tagállamokban is problémát okozhat.
