Kutatás vs. mantra
A hit nagyon bonyolult. Mert van, aki abban hisz, hogy a lélek örök, az előtt is volt, hogy megszülettünk, az után is lesz, hogy meghalunk. Örökös körforgásban van a tökéletesedés felé, ami a megvilágosodás állapotában ér a csúcsra.
Egy másik azt állítja, hogy anyagaink itt voltak a Teremtés kezdete óta, de lélek csak azóta van, mióta azt Isten belénk lehelte testi szerveződésünk kezdetén. Majd a test halálakor a lélek tovább létezik és várja a végítéletet, amikor a Teremtő a földi életet elbírálja és elnyerjük végső helyünket. Két kiragadott hit-kategóriát összegeztem a rengeteg hitből.
Egy ateista számára mindez sokkal egyszerűbb. Van egy földi élet és abban kell boldogulni. Se előtte, se utána nincs semmi.
Ez így fest elvekben. Mi a gyakorlat? Az a gyakorlat, hogy a hívő és ateista helyet cserél és egymás szerepét veszik át. Az ateista felfedezi a végtelent. Kutat, kísérleteket végez és belátja az anyagi világ határtalanságát. Rájön, hogy a bolygók, világmindenség rendszerekben működnek és minden rendszer szabályokat követ. Ezeket kiszámolják, egyenleteket állítanak fel, követik a rendszert.
Ugyanezt teszik az élet kutatásával, DNS kódok megfejtésével, az anyagi részek tovább boncolásával, míg ebben is, mint mindenben, felfedezik a rendszert. Tehát felfedezik az Iszlámot, mert erről beszélek! A rendszert, amiben minden működik. Hiszen ez az Iszlám! Csak ők nem mondják hozzá, hogy a rendszernek van egy Teremtője. De akár mondják, akár nem, ők a rendszer (legyen az matematikai, empirikus stb.) követői! Védik a földet, küzdenek a globális klímaváltozás ellen, a környezetszennyezés elleni harc élén állnak stb. Látják a rendszert és abból kiszámolják a következményeket.
Mit tesz a hívő? Szarik minderre. Nem fogja fel a végtelent, hozzá sem kezd annak kutatásához, megismeréséhez (nem így volt ez valaha!). Szárnyas lényeket, patás ördögöket és dzsinneket képzel mindenhova és szubhanallahozik (legyen dicsőzik), vagy auzubillahozik (istenben keresek menedékezik), ha nem éri fel ésszel, amit lát. Ennyivel beéri és nem is gondolkodik tovább. Ami ennél is rosszabb, Istenről fogalmat alkot! Hogy írhatja körül a korlátolt agy a végtelent! Ehhez képest egy ateista fogalomalkotás a határtalanságról reálisabb és Isten-közelibb. Mert az igazi határok az agyban vannak! Egy ateista képes ezek átlépésére, a hívők közül csak kevesen!
Egy ateistának a világ rendszereinek működésére vannak egyenletei, egy hívőnek pedig ugyanerre csak mantrái vannak, holott az, amit mantrál, arról szól, hogy fedezze fel a teremtés rendszerét és abba illeszkedjen be. Persze, fogalma sincs, mit jelent a szöveg, amit mantrál. Legyint a globális változásra, környezetszennyezésre! A világ legszennyezettebb országaiban él és legszennyezőbb életet viszi. Hiszen minden úgy történik, ahogy Allah akarja!
Mert bizony, az Egek és a Föld teremtésében, az éjjel és nappal különbözőségében vannak a Jelek az értés embereinek. (Korán 3:190)
Itt az idő kivenni az agyakat az abroncsokból és egymástól tanulni. Ez a szerepcsere nem a jövőbe, hanem a múltba visz.