Interjút adott a napokban a makói Rádió7-nek Lázár János. Az adás felvétele most kikerült a világhálóra, így bárki visszahallgathatja, aki nem követte élőben az építési és közlekedési miniszter bejelentéseit.

Merthogy abból volt néhány, Lázár János hosszú percekig sorolta, milyen beruházásokat készítenek elő, vagy zajlanak javában helyben, illetve országosan. Először is arról beszélt, hogy az észak-szerbiai, tehát a vajdasági területtel való kapcsolatot (Hódmezővásárhely–Szeged–Zenta–Szabadka) fogják fejleszteni. Már az idén elkészül és megnyitják a forgalom előtt a Szeged–Szabadka vasúti összeköttetést, de ezzel még korántsem ér véget a kötöttpályás infrastruktúra bővítése.

Azt tervezik ugyanis, hogy villamoshálózatot hoznak létre Szeged és Szabadka között, ami a tram-trainnel kiegészülve a gyakorlatban egy Hódmezővásárhely–Szeged–Szabadka elérést jelentene.

Erről a tárcavezető azt mondta, hogy a beruházás óriási előrelépés lenne, hiszen egyfelől a magyar oldalon élők átjárását könnyítené meg a Vajdaságba, másfelől az észak-szerbiai munkaerő beutazását is jelentősen segíteni, ahogy a diákokét is, vagy éppen a turizmusét. Jelezte, hogy a Szeged–Szabadka vonal mellett egy Szabadka–Baja csatlakozás is megvalósulhat. 

Miért fontos Magyarországnak a Budapest–Belgrád vasútvonal?

Ezek mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Lázár János szerint gőzerővel épült a Budapest–Belgrád (BuBe) vasútvonal, valamikor 2024–25-re fejeződhet be, és a vonatok 160 kilométer per órás sebességgel közlekednek majd. Ez fontos a személyszállítás miatt, de a BuBe lényege leginkább a teherszállítmányozás.

A miniszter rámutatott: a tragikus orosz–ukrán háború kitörése óta a cargo áttevődik déli irányból nyugatra és északra. Ennek következtében a görög kikötők forgalma megtízszereződött, ahová több millió tonna áru fut be Kínából Európát célozva. Ebből pedig Magyarország tranzitelőnyt kovácsolhat. Csakhogy ennek kiaknázásához fejleszteni kell. Ezért átépítenék és kibővítenék a röszkei átkelőt, és teljesen átépítenék a kelebiai és hercegszántói kapacitásokat. 

Magyar–román autópálya-fejlesztés készül

De arról is született döntés, hogy

• új Duna-hidat építenek Mohácsnál,
• megkezdik az M9-es építését a szekszárdi Duna-hídtól Jánoshalma, Kelebia irányába, egyelőre odáig,
• az M8-as pedig megépül Dunaújváros és Kecskemét között.

„Tehát a következő időszakban nagy útfejlesztési tervek vannak, de ha a mi térségünket nézzük, akkor ott is” – hívta fel a figyelmet. Megemlítette, hogy intenzíven foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy Magyarcsanádnál újjáépítsék a Maros-hidat és hogy ezt összekössék az M43-as autópályával, hogy a teherforgalom ide terelődjön. A 47-es négysávosításának az előkészületeit is megteszik. Ez két részből fog állni: az első a Békéscsaba–Debrecen szakasz, amely előnyt élvez a debreceni autóipari befektetések miatt, a második pedig a Szeged–Hódmezővásárhely–Békéscsaba szakasz korszerűsítése is, amelyet ezen a nyomvonalon négysávosítanak, és elkerülik a településeket. Ennek a nyomvonalát már ki is jelölték. És ez még mindig nem minden, mert szintén négysávosítanák az algyői Tisza-hidat is. Van munka bőségesen magya–román relációban is, hiszen lesz egy autópálya-fejlesztés a Békéscsaba–Nagyszalonta–Arad vonalon, mert ezt a térséget szeretnék megerősíteni logisztikailag. 

Ezek nagyon komoly, dollármilliárdokban mérhető programok, amelyeket Romániával, Szerbiával és az Európai Unióval közösen finanszírozunk

– ismertette Lázár János. (vg.hu)