Miközben az idegenrendészet figyelme a déli határszakaszra koncentrálódik, a kormányzat változatlanul számol azzal, hogy az ukrán-orosz konfliktus kiszélesedése miatt az eddiginél sokkal komolyabb menekülthullám indul meg Ukrajna felől Magyarország felé. 

Ettől azonban kevésbé fázik a kabinet, mivel úgy látják, hogy kulturálisan nem akkora a szakadék a kibocsátó és a befogadó állam között, mint mondjuk az afgán, vagy eritreai muszlim migránsok esetében.

A kormány több mint két hónapja alig beszél másról, mint a bevándorlásról. A kormányfő, a kormányszóvivők, a külügyminisztérium és a belügyminisztérium, a miniszterelnökséget vezető miniszter folyamatosan erről beszélnek, de  bevándorlási és menekültügyi szakemberek és szakjogászok is erről vitatkoznak minden lehetséges fórumon.

A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában utalt rá, hogy míg a nemzetközi szervezetek (pl. az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága) félnek a jövőtől, "Magyarországnak már most megvannak a következő néhány évre a népvándorlással összefüggő akciótervei, amelyeket a kormány végre is fog hajtani.”

Az Amnesty International magyarországi igazgatója szerint ugyanakkor a kormány pánikot kelt, és ezzel a nemzetközi közvélemény felé azt sugallja, hogy maga is pánikol. Jeney Orsolya a Heteknek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a kormány azzal hozta létre ezt a látszatot, hogy a déli határon kialakult helyzet kezeléséhez nem kért segítséget az Európai Uniótól, hanem egyoldalúan bejelentette a dublini egyezmény felfüggesztését és a déli határzár megépítését. Az igazgató szerint a valóság az, hogy Magyarországon a bevándorlók aránya (migránsok és menekültek összesen) a teljes lakosságnak csupán az 1,4 százalékát teszik ki, ami Európában az egyik leg­alacsonyabb arány.

Magyar-lengyel közös probléma

Orbán Viktor az Európai Unió állam- és kormányfőinek június végi tanácskozásán egyértelművé tette, hogy „különutas” bevándorlás-politikáját az ukrajnai konfliktus menekültügyi vonatkozásai tekintetében is folytatni kívánja. Mint mondta, ez hazánk és Lengyelország közös problémája lesz, amiben nem számítunk uniós segítségre, ezért a magyar közigazgatásnak kell felkészülnie arra, hogy különféle forgatókönyvek esetén milyen teendői lesznek.

A folyamat már beindult, ugyanis az utóbbi időben jóval több ukrán érkezett a szláv nyelvcsaládhoz tartozó országokba, mint a korábbi években. Magyarország egyelőre azért nem érzékel ebből sokat, mert Kárpátalján a magyar kormány anyagi eszközökkel is igyekszik elősegíteni, hogy stabil maradjon a helyzet – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök június végén azt is egyértelművé tette, hogy azt tartja menekültnek, aki „az életéért fut, közvetlen életveszélyben van”, tehát aki közvetlenül háborús vagy katasztrófa sújtotta övezetből érkezik az országba, nem pedig a magyar kormány által biztonságos harmadik országoknak tekintett államok területéről.

Pintér Sándor

Pintér már másfél éve százezres menekülthullámról beszélt

Ami az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos kormányzati intézkedéseket illeti, 2014. január végén állt munkába a kormány ukrajnai válsággal kapcsolatos döntéseinek előkészítése érdekében létrehozott operatív törzs.

„Magyarország felkészült arra, hogy az ukrajnai helyzet esetleges kedvezőtlen alakulása következtében kialakuló migrációs hullámot megfelelő hatékonysággal kezelje” – nyilatkozta ekkor Pintér Sándor belügyminiszter, miután az operatív törzs ülésén elhangzott: szükség esetén akár 170 ezer menekült befogadását is képesek lennénk megoldani. Az akkori kalkulációk alapján ehhez elegendő lenne három keleti megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg), illetve a főváros kapacitása. 

Becslések szerint az ukrajnai konfliktus nyomán körülbelül kétmillió ember vesztette el otthonát. Közülük másfélmillióan „belső menekültként” Ukrajna, félmillióan Oroszország területén találtak menedéket. Márciusban egy magas rangú külügyi forrás úgy nyilatkozott az atv.hu-nak, hogy a magyar kormány kalkulációi szerint a háborús helyzet további durvulása esetén akár 1,5-2 millió ukrán menekült indulhat el nyugat felé Magyarországon és Lengyelországon át.

Nem lesz kerítés, sőt

Az atv.hu-nak a közelmúltban egy magas rangú kormányzati forrás azt mondta: "a kormány egyelőre nem tart a háborús konfliktus felerősödésétől, és ebből következően egy nagyobb létszámú menekülthullám megindulásától, ám (elsősorban az orosz külpolitika hektikussága miatt) nem zárja ki egy drámai változás lehetőségét".

Mint forrásunk mondta: Putyinnak három nap a donyecki térség bekebelezése, és úgy tűnik, hogy Kijevért nem szeretné a vérét ontani egyetlen szövetséges állam sem.

A kormány azzal számol, hogy a háború kiújulása esetén a kárpátaljai magyarok fogadása mellett hazánknak a Kelet-Ukrajnából érkező többszázezres nagyságrendű menekültáradatot is kezelnie kell. Annál is inkább, mint hogy ebben az esetben nincs a menekültek és Magyarország között „biztonságos harmadik ország”. Kormányzati forrásunk úgy látja, hogy az adott esetben Ukrajnából érkezők integrációja megoldható feladat Magyarország számára.

A politikus azt is kifejtette: kulturálisan nem akkora a szakadék a kibocsátó és a befogadó állam között, mint mondjuk az afgán, vagy eritreai muszlim migránsok esetében. Sőt, akár a hazai népességfogyásra adható egyik lehetséges válasz is benne rejtőzhet az új kihívásokban.

Mint mondta, lengyel fejvadász cégek már megkezdték az „agyelszívást”, azaz ukrán szakemberek lengyelországi hiányszakmákba történő átcsábítását.

atv.hu (Címlap: Orbán Viktor a Kossuth Rádióó 180 perc című műsorában)