Nem magyar webáruházban vásárolnak a hazai vásárlók a leggyakrabban, a hagyományos kereskedelemben pedig olyannyira tör előre a Lidl és az Aldi által képviselt diszkontvonal, hogy az lépéskényszerbe hozta a hipermarketeket is.

Erősen szorongatják konkurenseiket a német hátterű diszkontláncok nem csak Magyarországon, de egész Európában - nem véletlen, hogy a hagyományos szereplők a hard diszkontok olyan jellemzőit igyekeznek lemásolni, mint a kisebb készlet (ezt szolgálja a polcmagasság csökkentése) vagy a szerényebb alapterület - írja a napi.hu. Utóbbira példa az üzlet az üzletben (shop in shop) koncepció, amivel a magyar piacon a Tesco és a Spar is kísérletezik. Ennek lényege, hogy új bérlők költöznek be az eladótérbe, amivel a költségcsökkentés és a választék színesítése egyszerre valósul meg.

Az előretörés a számokon is jól látszik: 2010-hez képest az Aldi nettó árbevétele több mint a kétszeresére nőtt, a Lidlé a másfélszeresére emelkedett, de még a Penny Market is bő negyedével javított számain.

Ehhez képest az Auchan úgy növelte 22 százalékkal a bevételét, hogy időközben a Corát is bekebelezte, a Tesco - kisebb üzleteket is tartalmazó - forgalma pedig mindössze 3 százalékkal gyarapodott az évek alatt - derült ki Vámos György előadásából a közgazdász vándorgyűlésen Miskolcon. Az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke - hangsúlyosan nem a szövetség véleményét képviselve - emlékeztetett arra, hogy e folyamat alól a magyar láncok sem tudják kivonni magukat.

A Trade Magazin gyűjtése alapján a CBA-üzletek összesített forgalma négy év alatt a tizedével csökkent, a boltszám mintegy 25 százalékos zsugorodása mellett. A Coop hálózata és bevétele nőtt, az utóbbi érdekes módon épp annyival, mint amennyit a CBA veszített. A Reál sem tudott lépést tartani a diszkontokkal, 2010-2014 között másfél százalékot sem érte el a forgalomnövekedés mértéke - igaz, a bolthálózat is számottevően csökkent ezen időszak alatt.

E számok ellenére sem igaz, hogy teljesen letarolnák a magyar piacot a multinacionális cégek ez derült ki Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatójának előadásából. Tény, hogy Magyarországon a napi fogyasztási cikkek forgalmának nagyjából a fele a modern kereskedelmi formák - hipermarket, szupermarket, diszkont, cash & carry - valamelyikén keresztül zajlik, de a magyar piac európai összehasonlításban így sem tartozik a legkoncentráltabbak közé.

Hasonló a helyzet a legnagyobb szereplők összesített piaci részesedésénél is: a tíz legnagyobb szereplő a piac 72 százalékát fedi le (ez a horvát értékhez hasonló), míg Szlovákiában 81, Ausztriában 75 százalékos értékkel lehet találkozni. A top-3 részesedése idehaza 39 százalék, ami alacsonyabb a csehországi 49, pláne az ausztriai 68 százaléknál. Kozák szerint így nem igaz az az állítás, mely szerint a legnagyobb nemzetközi láncok akkora piacrészesedéssel bírnak Magyarországon, hogy nem hagynak teret a hazaiaknak.

A legnagyobb szereplőnek itthon a Tesco számít, 17,1 százalékos részesedéssel, majd a Spar (14,1 százalék), a Penny Market (6,8), a Lidl (7,4), az Auchan (4,8), az Aldi (2,6) és a Metro (1,0) következik. A régióban a Tesco Szlovákiában a legerősebb (19,2 százalékos részesedéssel), de a Lidl szintén északi szomszédunknál rendelkezik a legizmosabb pozícióval, a maga 27,2 százalékos súlyával, míg a bolgár, román és horvát piacon a súlya közel egyötödre tehető. Ausztriát a Rewe-csoport (Billa, Penny, XXL, stb.) 27,7 százalékos súlya mellett a Spar (24,1) és az Aldi (18,6) uralja.

Koncentrált a hazai - lakosságot kiszolgáló - e-kereskedelmi piac is: amint azt az alábbi ábra is mutatja, a top 30 weboldal viszi a forgalom közel felét, ezen belül az öt legnagyobbé a piac bő ötöde.

Ez messze nem csak a hazai kereskedőket jelenti: a magyar vásárlók az itthon elköltött mintegy 270 milliárd forinton túl külföldi webáruházakban hagynak további 30-40 milliárd forintot. A vásárlások gyakoriságát tekintve ráadásul nem is egy hazai webáruház áll az élen a GfK szerint, hanem az E-bay, de annak kínai megfelelője, az Aliexpress is befért az öt legnagyobb szereplő közé.

A magyar helyezetteket - üzleti érdekekre hivatkozva - külön kérésünkre sem nevesítette a piackutató. A GKI Digital viszont korábban arra jutott, hogy a webáruházak között a 2014-es online bevétel alapján az Extreme Digital áll az élen, majd a Mall.hu, a Libri-Shopline, a Media Markt, a Bónusz Brigád, az iPon, a Tchibo, a Tesco, a Fashion Days és a Játéknet következik.

Kozák felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak az elektronikai cikkek, de a ruházati termékek esetében is nagyon jelentős a külföldről történő vásárlás szerepe. Hozzátette: a kutatások arra is rámutatnak, hogy az ilyen fajta online vásárlás mára annyira a fogyasztók napi rutinjának részévé vált, mint az ételrendelés, az online banki ügyintézés.

napi.hu (Címlap Fotó: napi.hu)