Bár dolgozott pincérként és úszómesterként is Londonban a pécsi Soki Péter, néhány napon belül már újra rendőr lesz.

Újra, merthogy amikor négy éve kiköltözött Angliába, a magyar rendőri állását adta fel. Ahogy ő fogalmazott, abból lett elege, hogy nem látott maga előtt pozitív jövőképet, amire csak ráerősített, hogy akkoriban törölték el a korkedvezményes nyugdíjat a szervezetnél. Elmondása szerint odakinn más a helyzet – a rendőröket megbecsülik, tisztelik, s az is beszédes, hogy Angliában nincsenek rendőrviccek sem.

– Mikor kezdődött a kaland?

– Én 2011. április elsején jöttem ki Londonba, egy nappal azután, hogy leszereltem a rendőrségtől. Korábban a Pécs Kertvárosi Rendőrőrsön dolgoztam járőrként, majd felvettek a Sólyom Bevetési Alosztályhoz, a Ferihegyi Reptérre. Amikor közölték, hogy a nyugdíjkedvezményt eltörlik a rendőrségnél, tudtam, hogy ennek itt vége van. Szerettem a munkám, de úgy éreztem, hogy gondolnom kell a jövőmre, ezért addig kell elmennem külföldre, amíg még fiatal vagyok. Nem láttam pozitív jövőképet a rendőrségnél Magyarországon, minden kiszámíthatatlannak tűnt.

– Odakinn segített valaki?

– A szállásomat egy magyarországi ügynökségen keresztül foglaltam le. Őket már ismertem korábbról, s megbíztam bennük. Ezek az ügynökségek ugyanis általában lehúzzák az embert, s gyakran lepukkant szállásokat kínálnak drágán, rossz környékeken. Ennek ellenére azt mondom, hogy akinek nincsen kint ismerőse, az jobb, ha kezdetben hozzájuk fordul, mert akkor legalább van hova menni. Ráadásul minden egyes munkához kell egy londoni lakcím, a hotelból nem lehet munkát keresni.

– Munkát simán talált?

– Munkakeresésben nem kellett segítenie senkinek, mivel korábban már éltem kint, így tudtam, hova kell mennem. Első nap beköltöztem a szállásra, másnap bementem egy ügynökséghez, egyből kaptam állast, harmadnap már el is kezdtem dolgozni egy hotel bárjában pincérként. A legtöbb magyar amúgy is a vendéglátásban kezd, mert ott a legkönnyebb elhelyezkedni. Én a pincérkedés közben elvégeztem egy úszómester tanfolyamot, így két hónap után váltottam, egy sportközpont uszodájában kezdtem dolgozni teljes munkaidőben, azaz negyven órát hetente.

– Tetszett az a munka?

– Minden nagyon jól alakult, jobban is, mint terveztem. Két hét után, mivel látták, hogy jól dolgozom, elkezdtek menedzsernek betanítani. Három hónap próbaidő után ki is neveztek, s felemelték a fizetésemet. Folyamatosan küldtek tanfolyamokra, három különböző végzettséget szereztem meg munkaidőben úgy, hogy a cég fizette a nem olcsó kurzusokat. Ez egy óriási különbség a hazai állapotokhoz képest. Szerintem Magyarországon nagyon gyakran nincsenek lehetőségek az előrébb jutásra, hiányzik a motiváció. Itt nagy élményként éltem meg, hogy csupán azért, mert jól dolgoztam, gyakorlatilag mindenfele tapasztalat és végzettség nélkül igen hamar előre tudtam jutni, fizetésben is, pozícióban is.

– Mégsem maradt ott...

– Mivel hiányzott a rendőri munka, tavaly júniusban, három év kinti élet után beadtam a jelentkezésemet a Metropolitan Police-hoz itt, Londonban. Januárban lett meg az összes vizsgám, a Metropolitan Police fel is ajánlott egy rendőri beosztást február huszonharmadikai kezdéssel. A felmondásomat a jelenlegi munkahelyemen már beadtam, s alig várom, hogy rendőrként kezdhessek dolgozni itt, Londonban.

– Jól érzem a szavaiból, hogy ebből már nem lesz hazaköltözés?

– Így, hogy sikerült megkapnom a rendőr állást, már nem tervezem, hogy visszaköltözöm Magyarországra. Itt rendkívül jók az előrejutási lehetőségek, a rendőröket itt megbecsülik, tisztelik – jellemző, hogy nincsenek rendőrviccek sem. Őszintén szólva nem is hiányoznak. A nyugdíj is nagyon jó, és a fizetés is. Megvan a folyamatos motiváció és a pozitív jövőkép, éppen ezért nem lenne értelme visszaköltöznöm Magyarországra.

Már a spanyolok, az olaszok is Londonban vannak

A történeteket hallgatva erős volt bennünk a gyanú, hogy Soki Péter nem akkor ismerkedett meg az angol nyelvvel, amikor négy éve kiköltözött...

– Otthon tanultam angolt, de inkább az segített, hogy korábban már éltem kint Londonban két évet. A munkaerő-túlkínálat miatt valamilyen szintű nyelvtudás szinte már minden munkához szükséges itt. Ennek az is az oka, hogy míg korábban inkább csak Kelet-Európából jöttek munkavállalók, addig manapság már rengeteg spanyol és olasz is itt próbál megélni. A komolyabb munkákhoz komolyabb nyelvtudás szükséges, de azért egy jó szakmunkás gyengébb nyelvtudással is el tud még helyezkedni.

Interjúnkból az is kiderült, hogy az egykori pécsi rendőr megtalálta a számítását Londonban – de az nem, hogy azért hazajár-e még Magyarországra.

– Elméletileg bármikor hazamehetnék, mert a repülőjegyek nagyon olcsók. A repülőút mindössze két óra, ez egyáltalán nem megterhelő. Nekem a hétvégékkel együtt majdnem másfél hónap fizetett éves szabadságom van, úgyhogy biztosan sokat leszek még otthon.

bama.hu