Az amerikai választók ma szavaznak arról, hogy a magasan képzett, széleskörű közszolgálati tapasztalattal rendelkező volt First Lady, korábbi szenátor, exkülügyminiszter vagy a provokatív nézeteket hangoztató, populista showman-ingatlanmágnás legyen a Fehér Ház következő lakója. Hatalmas a tét, hiszen nem csupán az Egyesült Államok, hanem valamennyiünk jövőjét befolyásolhatja az elnökválasztás kimenetele. Ha a világ szavazna, nem kétséges, hogy Hillary Clinton fölényes győzelmet aratna. Csak remélni lehet, hogy a sok sárdobálás, vádaskodás, méltatlan támadások ellenére a többség racionális döntést hoz.

Soha véget nem erő történet az amerikai elnökválasztás, s nagy lesz a megkönnyebbülés, ha holnap reggelre zökkenők nélkül győztest hirdetnek. Több mint másfél éve folyt a versenyfutás, méghozzá példátlanul alacsony színvonalú küzdelem, s példa nélküli lehet a befejezés is.

Donald Trump azzal fenyegetett, nem fogadja el a végeredményt, csak akkor, ha az ő győzelmét hirdetik ki. Nem tudni, mennyire gondolja ezt komolyan, s hajlandó lesz-e tudomásul venni, ha Hillary Clinton lesz a befutó. Netán megismétlődik a 2000. évi helyzet, s újraszámlálási viták kezdődnek. Még ennél is aggasztóbb, ha a milliárdos feltüzelt hívei utcára vonulnak. Trump egyik legkártékonyabb hozzájárulása a kampányhoz, hogy megpróbálta megingatni az embereknek a választási rendszer tisztaságába vetett hitét.

Hillary Clinton 2015. április 12-én jelentette be, hogy másodszor is indul az amerikai elnökségért, Donald Trump tavaly június 16-án tette közzé, hogy ringbe száll. A demokrata térfélen eredetileg öten indultak, Joe Biden alelnök lemondott elnöki ambícióiról, de Clinton útja az elnökjelöltségig így sem volt sétagalopp. A demokrata szavazók körében nagyobb lelkesedést keltett egy valószínűtlen jelölt, Bernie Sanders, a magát demokratikus szocialistának valló független szenátor, az előválasztási küzdelem elhúzódott, s ez már előrejelezte, a volt First Lady messze nem ideális jelölt.

Republikánus oldalon nagyobb volt a tülekedés, hiszen 2012-vel ellentétben nem hivatalban lévő elnökkel kellett szembeszállni. A Republikánus Párt sokáig rossz viccként fogta fel Donald Trump elnöki ambícióit, a nagy nézettség reményében meg sem próbálták megállítani, noha a politikában eddig ismeretlen hangnemben becsmérelte a párt hivatásos politikusait. Az öntörvényű, narcisztikus valóságshow-sztár egyvalamihez biztosan nagyon ért, a botránykeltéshez.

A „bármit, csak beszéljenek rólam” taktika bevált: Trump 16 vetélytársát könnyűszerrel utasította maga mögé az előválasztási küzdelemben. Köztük a nagyágyúnak számító Jeb Bush volt floridai kormányzót, aki mögött rengeteg pénz állt, s a hivatalos pártelit támogatását is élvezve alighanem nehézség nélkül megszerezte volna a jelöltséget egy „átlagos” választási évben.

Az idei évi küzdelemre azonban legkevésbé sem mondható, hogy átlagos lett volna, s nem kedvezett a hivatásos politikacsinálóknak. Nyolc év után még a demokrata szavazók körében is nagy volt az elégedetlenség, többet vártak volna a nagy reményekkel indult Obama-elnökségtől. 2008-ban Obama is azt ígérte, hogy „megváltoztatja Washingtont”, most Trump ígéri ezt, csak sokkal brutálisabb fogalmazással: „Felszárítjuk a washingtoni mocsarat!” – ígéri a híveinek.

Trump primitív, populista, provokatív üzenetei elsősorban a lemaradottak, a csalódottak, a magukat vesztesnek érzők, a képzetlen, fehér férfiak körében találtak nagy visszhangra. E dühös szavazók korántsem bánnák, ha Trump korlátozná a muszlimok beutazását, falat húzna a mexikói határon, deportálna többmillió illegális bevándorlót, felmondaná a szabadkereskedelmi megállapodásokat, s Obama egészségügyi reformját is visszafordítaná.

Az amerikai üzleti körök mélységesen elégedetlenek mindkét elnökjelölttel, de kettő az egyhez arányban inkább Hillary Clintont szeretnék látni a Fehér Házban. Legalábbis erre jutott a Financial Times, amely 30 ezer céget képviselő üzleti csoportok körében végzett felmérést. Az üzleti világot aggasztja a populista hangvételű kampány, s csalódottak amiatt, hogy egyik jelölt sem állt ki a kereskedelmi liberalizálás mellett. Bár Trump nagy vállalati adókedvezményeket ígér, kétlik, hogy meglennének a politikai képességei elképzelései keresztülvitelére.

Egyértelmű volt az amerikai média állásfoglalása is. A száz legnagyobb lap közül 57 Clinton mellett foglalt állást, négy a libertariánus Gary Johnson mellett, 13 lap inkább egyik jelöltet sem támogatta, s csupán 19 napilap érvelt Trump elnökké választása mellett. Több lap külön cikkben tanácsolta el a választókat attól, hogy a milliárdosra voksoljanak.

Múlt hónap közepén a volt First Lady még nagy fölénnyel – két számjegyű többséggel – vezetett a felmérések szerint, Halloween előtt azonban beütött az októberi meglepetés. Az FBI igazgatója, James Comey a kongresszussal közölte, újranyitják a vizsgálatot Clinton e-mail-üzenetei ügyében. Comey ezzel megszegett egy íratlan szabályt, talán egy törvényt is: beleavatkozott az elnökválasztás menetébe. Bejelentése nyomán a bizonytalan republikánus és a független szavazók is meginogtak, s vitustáncba kezdtek a népszerűségi grafikonok.

Az FBI-főnök vasárnap este újabb levelet írt a honatyáknak, közölve, hogy rendkívüli gyorsasággal átvizsgálták az újonnan talált e-maileket, s azokban nem találtak Clintonra terhelő új információt, azaz továbbra sem látják indokoltnak a vádemelést. Az ügy vihar volt egy pohár vízben, de utólag nyilván sokáig elemzik majd, mennyire befolyásolta a választás kimenetelét.

Már majd 42 millióan szavaztak

Idén 232-241 millióra becsülik a választásra jogosult amerikaiak számát. 2012-ben mintegy 130 millióan szavaztak, a választásra jogosultak 54,9 százaléka.

Idén kiszámíthatatlan a részvétel nagysága, egyik jelölt sem olyan inspiráló, mint Barack Obama volt az előző két elnökválasztáson, a republikánus választók tűnnek lelkesebbnek, a demokraták viszont profi módon tudják mozgósítani szavazóikat.

Vasárnap estig majd 42 millió választó előre leadta a szavazatát, a korai voksolás a spanyol ajkúak magas részvételét jósolja, de az afrikai-amerikaiak idén kevésbé motiváltak. Floridában és Észak-Karolinában kevesebb demokrata voksolt előre, mint négy éve, ez Trumpnak lehet jó hír.

Clinton soha nem adja fel

Az Egyesült Államok történetének első női elnöke lesz, ha megválasztják. Clinton 1947. október 27-én született, jövőre tölti be 70. évét. Holnapra kiderül, hogy a Fehér Házban ünnepelheti-e majd kerek születésnapját. Clinton híres arról, hogy soha nem adja fel, rendkívüli módon tud küzdeni. Amikor 2008-ban kiderült, hogy nem ő lesz a demokraták elnökjelöltje, visszavonulhatott volna, férjével együtt intézve a Clinton Alapítvány jótékony ügyeit. Nem ezt tette, elfogadta Barack Obama ajánlatát, s négy évig külügyminiszterként szolgálta az országát, minden korábbi külügyminiszternél több kilométert repült, a világ csaknem valamennyi államát felkereste.

Világszerte ismert asszonyként mindenütt sztárként fogadták, odahaza is magasan szárnyalt a népszerűsége. Négy év után leköszönt a diplomáciai posztról, élvezhette volna a nagymama szerepet, de a cáfolatok ellenére mindenki tudta, újra meg fogja próbálni, hogy áttörje az üvegplafont. Sokáig úgy látszott, senki és semmi nem állíthatja meg, pedig próbálták besározni. Külügyminisztersége egyik legkényesebb esete – a líbiai amerikai nagykövet halála ügyében - sem tudták rá hárítani a felelősséget. Clinton több meghallgatáson meggyőzően verte vissza a vádakat, az ügyet azonban újra és újra fel lehet melegíteni. Akárcsak az e-mail botrányt. Elismerte, hibát követett el, hogy saját e-mail szerverét használta, s ha szándékosan nem is továbbított államtitkot képező, titkosított anyagokat, magán e-mailjei letörölésével óhatatlanul is támadhatóvá vált.

A Clinton házaspár több mint három évtizede áll nemzetközi reflektorfényben, számos közéleti és magánéleti válságon túljutottak, a Bill Clinton elleni impeachment-eljárást is átvészelték. Ha teljesül Hillary álma, s újra beköltözhetnek a Fehér Házba, akkor sem lesz könnyű az elnökasszony helyzete. A kongresszusi republikánus többség végeérhetetlen vizsgálatokkal fenyegette meg, a legvadabb szcenárióban az alkotmányos vádemelés lehetőségét is felvetették. Esélyt sem adnak neki, hogy egyesítse a végletekig megosztott Amerikát?

Trump nagy mutatványa

Soha ilyen kevéssé felkészült jelöltet nem indított még nagy párt az amerikai elnöki posztért. Hívei ugyan szívesen példálóznak Ronald Reagannel, ám a színész-elnök jelentős politikai tapasztalattal szállt harcba a Fehér Házért. Trumpról kevesen tudják, hogy katonai akadémiát végzett. Ingatlanbefektető apjától kapott támogatást saját üzleti karrierje beindításához. (Trump cáfolja, hogy Fred Trump a Ku Klux Klán tagja lett volna). Noha túlszárnyalta apját, üzleti képességeit is vitatják, voltak látványos sikerei, de nagy bukásai is, több céget vitt csődbe, mint amennyit felvirágoztatott. Az első elnökjelölt, aki nem tette közzé adóbevallását, azzal az indokkal, hogy épp átvilágítják vállalkozásait. Kiderült azonban, hogy majd két évtizedig nem fizetett személyi jövedelemadót. Büszke arra, hogy mindig sikerült megtalálnia az „adóoptimalizálási” kiskaput.

A milliárdos vagyona körül sok a bizonytalanság, talán nincs is annyira sok pénze, mint gondolják. Az általa alapított egyetem csalásra épült, a szépségverseny-üzletről a pénzembert szexuális zaklatással vádoló nők rántották le a leplet. A viták jól megmutatták, hogy képtelen önmagát fegyelmezni, indulatait kordában tartani. Riasztó tudatlanságot árult el, s nem csupán a külpolitika terén. Nem szívesen bíznák rá a nukleáris indítókódokat. Trump mégis ráérzett valamire, s nagy mutatványt vitt véghez: az egykori playboy, milliárdos showman a gazdasági-technikai fejlődés kárvallottai, az amerikai álom vesztesei, a lecsúszott munkásrétegek, nem iskolázott emberek képviselőjének állítja be magát, s bármilyen hihetetlen, elhiszik vagdalkozó fenyegetéseit.

Mindeközben félő, aligha van tisztában azzal, hogy milyen indulatokat szabadított fel, s mennyit ártott az amerikai demokratikus berendezkedés alapjainak megkérdőjelezésével. A mérsékelt republikánusok azzal vigasztalják magukat, hogy szakértő kormánytagokkal körülvéve Trump szalonképes elnök lenne. Nem lenne jó kipróbálni, hogy igazuk van-e.

Minimálbér, marijuana, pornó

November 8-án az amerikaiak nem csupán elnököt választanak, a képviselőház teljes egészét, a szenátus harmadát is megújítják, s egy sor helyi kormányzati tisztségről is döntenek. Ahogy korábban, ezúttal is számos - 34 államban összesen 157 - népszavazási kérdés is szerepel a szavazócédulán. Minnesotában például azt kérdezik a lakosságtól, változtassák-e meg az állam alkotmányát, hogy a helyi képviselők ne dönthessenek saját fizetésemelésükről.

Massachusetts államban négy kérdést is feltesznek, az egyik a játéktermek, a második a független iskolák számára vonatkozik, de szavazni fognak a háziállatok tartásának szabályairól, s az orvosi és rekreációs marijuana-használat legalizálásáról. A marijuana használatának teljes legalizálása Arizona, Kalifornia és Maine államban is szerepel. Arkansas, Florida, Montana és Észak-Dakota az orvosi célú droghasználatról kéri ki a választók véleményét. Kalifornia államban 17 népszavazási kérdést tesznek fel, ezek közül az egyik a nem angol anyanyelvűek nyelvtanulásával kapcsolatos.

Egy másik kérdés ugyanakkor arról szól, a pornófilmek forgatásánál a jövőben is követeljék-e meg a kondomhasználatot. E szigorítás miatt ugyanis e filmek gyártását külföldre vitték, s így jelentős bevételektől estek el.Arizona, Colorado, Maine és Washington államban a jelenleg szövetségi szinten 7,25 dolláros óránkénti minimálbér emeléséről szavaznak, az első három állam 12, Washington 13,50-re emelné a minimálbért. A fővárosban, Washington DC-ben arról tartanak népszavazást, mit szólnának, ha a főváros szövetségi állami státuszt kapna.

Hűtlen elektor

Washington államban fellázadt egy demokrata elektor: közölte, hogy nem hajlandó Hillary Clintonra szavazni. „Nem kapja meg a voksomat, és pont!” – nyilatkozta Robert Satiacum az AP hírügynökségnek. A férfi a puyallup indián törzs tagja, aki az előválasztások során Bernie Sanders szenátort támogatta. Clintonra már csak azért sem szavazna rá, mert szerinte alig tud valamit az indián közösségek problémáiról. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy elektor nem akar arra a jelöltre szavazni, amelyik az adott államban győzött. A hűtlen elektorok még soha nem befolyásolták az elnökválasztás végeredményét, de ez ki sem zárható. Ha Clinton pont 270 elektori szavazatot nyerne el, de egy elektor nem szavaz rá, akkor az elnökválasztás eredményét a republikánus többségű, jelenlegi összetételű képviselőház dönthetné el.

Az amerikai elnökválasztás közvetett, az egyes szövetségi államokban december 19-én ülnek össze az elektorok, s külön-külön szavazatot adnak le írásban az elnökre és az alelnökre. A szavazatokat a jövő január 6-án összeülő kongresszusban összegzik, a szenátus elnöke, akkor még Joe Biden alelnök hirdeti majd ki az elnökválasztás végeredményét. Ha egyik elnökjelölt sem kap 270 elektori szavazatot, akkor a képviselőházra hárul a döntés, ki legyen az elnök. A megválasztott amerikai elnök január 20-án teszi le az esküt.

Forrás: nepszava.hu

Szerző: Elekes Éva / nepszava.hu