„Megmentjük Nagyváradot Bukaresttől – Adóink Erdélyt gazdagítsák, ne a fővárost – Ahol Cluj Kolozsvár és Klausenburg is – Ahol az autópálya aszfaltból van, nem papírból – Erdély a jövő!” Ilyen, és ehhez hasonló magyar és román szövegű óriásplakátokkal tűzdelte tele Erdélyt az RMDSZ még októberben, mivel a december 11-ei parlamenti választások előtti egy hónapos kampányidőszakban a hirdetési lehetőségek szűkösek. A provokatív, a Kárpátokon túli románok irányába is erdélyi szeparatizmust sugalló szlogenek megtették a hatásukat. Felbőszítették a nacionalista román médiát és pártokat, de legalább felfigyeltek rájuk.

A rendszerváltás óta eltelt 26 évben az RMDSZ soha nem vett ilyen, az erdélyi románokat is megszólító, kemény hangú kampányrajtot. Ráérzett, hogy a költségvetésbe nettó befizető erdélyi megyék zöme elégedetlen a teljesen központosított közigazgatási, illetve forráselosztási rendszerrel. A kampányoló jelöltek is szajkózzák a Bukarest-ellenességet a választóknak, ám eddig egyetlen román párt sem merte követni az RMDSZ példáját. Ugyanakkor érezhető, hogy Kelemen Hunor elnök és csapata most – a románság felé nyitva, és megpróbálva levakarni a szeparatizmus bélyegét – Erdély „gazdasági függetlenségébe” akarja átcsomagolni a kiüresített székelyföldi autonómiatörekvést, amelynek hangoztatása már Hargita és Kovászna megyében is süket fülekre talál.

A provokatív hang stratégiaváltással is párosul: nyilvánvaló budapesti rábólintással az RMDSZ választási együttműködést kötött a korábban Szász Jenő fémjelezte Magyar Polgári Párttal (MPP). Az Orbán Viktor kegyeiből kiesett Tőkés László által is irányított Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig – vélhetően szintén magyar kormánypárti nyomásra – szinte utolsó pillanatban visszalépett az önálló listák állításától. A Fidesz és az RMDSZ összefogásának nem mindenki tapsol Erdélyben (erről lásd A Fidesz pálfordulása című cikkünket).

Miközben az RMDSZ pergőtüzet nyitott, a román pártok lövészárokban lapítanak. Pontosabban lesik a napok múlását, láthatóan kerülve bármiféle nyílt konfrontációt egymással. Egy-egy jelöltet még elküldenek az országos tévék által rendezett vitaműsorokba, de a pártvezérek, az előző kampányokhoz képest példátlan módon, mintha menekülnének a megméretéstől. A kivárás és óvatosság egyik oka a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tevékenysége. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea például jogerős, felfüggesztett börtönbüntetést cipel magával, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke, Vasile Blaga ellen pedig újabb eljárás folyik. Klaus Iohannis államfő a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmával még beléjük is törölte a lábát, mert egyetlen olyan pártvezetőt sem hívott meg a bukaresti katonai parádé dísztribünére, aki ellen vizsgálat folyik, vagy már elítélték.

A másik ok, hogy a választások megnyerésére esélyes baloldali PSD remek húzással már a parlamentben szavazatszerzésbe kezdett: az általa benyújtott törvényjavaslattal januártól jelentősen emelkedik a tanárok, orvosok és ápolók bére. A politikusi népszerűségi lista élére került Dragnea – neki és pártjának is 40 százalékra taksálják a támogatását –, mintha csak a Fidesz receptjét követné, a pénzosztó populizmust megfűszerezte Brüsszel és Soros György elleni kiszólásokkal. Dacian Ciolos, a 2015 decemberétől hatalmon lévő, jobbára csak fekete pontokat halmozó szakértői kormány feje figyelmeztetett, hogy az ígéretek csak a költségvetési hiány elszabadulásával teljesíthetők.

A Fidesz pálfordulása

Éveken át bujtogatta a Fidesz az RMDSZ-szel elégedetlen politikusokat, hogy szálljanak szembe az erdélyi magyar „egypárti diktatúrával”. Sokan el is csábultak, hiszen az RMDSZ gyakran valóban nem a legszebb arcát mutatta, vezetői közül némelyek balkanizálódtak, betagozódtak a román politikai életbe. Az alkudozások, olykor megalkuvások elégedetlenséget szültek sokakban, különösen Székelyföldön. Az ottani, egy tömbben élő magyarság gyakran érezte úgy, hogy a bukaresti politikai boszorkánykonyhában az „ahogy lehet” alapon politizáló képviselők nem figyelnek a székelyek érdekeire. Ez a vidék ugyanis ma Románia talán legelmaradottabb, legkevésbé fejlődő országrésze.

Ezt az elégedetlenséget lovagolta meg kívülről a Fidesz, s tömte már az első Orbán-kormány idején is pénzzel az RMDSZ-szel szembeforduló politikusokat. Közös nevezőre azonban nem sikerült juttatni őket, hiszen a Magyar Polgári Pártot (MPP) megalapító Szász Jenő volt székelyudvarhelyi polgármestert enyhén szólva sem fogadták kitörő örömmel az RMDSZ-től elpártoltak. Mindenekelőtt Tőkés László püspök ódzkodott tőle, s részben emiatt egy másik párt, az Erdélyi Magyar Néppárt is megalakult. Szászt a Fideszben Kövér László, Tőkést pedig Németh Zsolt támogatta. E pártok egyike sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a parlamenti választásokon meg sem tudták közelíteni az RMDSZ-t. Az önkormányzati választásokon ellenben több helyen sikereket tudtak elérni, az idén nyár elején például a két párt összefogott Székelyudvarhelyen, és megbuktatta az RMDSZ regnáló polgármesterét.

Nem véletlen, hogy e városban most teljes értetlenség és elutasítás fogadta Kövér László házelnök kampányfellépését, amelyen az RMDSZ támogatására buzdított. Igaz, ebben közrejátszhatott az is, hogy Kövér az MPP tiszteletbeli elnöke, s e párt most koalícióban indul az RMDSZ-szel. De Kövér elég messze került egykori önmagától, hiszen mindig következetesen és érdes stílusban elutasította az RMDSZ-t. 2011-ben például kifejtette, hogy az az egység, amelyet az RMDSZ követel meg, az „egykori kommunista állampártok egységére emlékeztet”. Emiatt Székelyudvarhelyen most többen „a Fidesz színeváltozását” kérték rajta számon, volt, aki „szerecsenmosdatásnak” tartotta Kövér RMDSZ iránti bizalmának megnyilvánulását. A jelenleg a Fidesz európai parlamenti csoportjában politizáló Tőkés László nyilatkozatokban fejezte ki nemtetszését, és nem írta alá a múlt heti Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatát, ebben ugyanis szerepelt egy mondat az RMDSZ választási támogatásáról.

A Fidesz most azt hangsúlyozza békülékenysége okaként, hogy a román belpolitikai helyzet miatt szükség van az összefogásra. Korábban viszont ezeket az érveket lesöpörték a Fidesz vezetői, ezért sokkal inkább valószínű, hogy rövid távú, a magyarországi belpolitikában kamatoztatható pártpolitikai haszon miatt gondolták meg magukat. Például a kettős állampolgársági kampány kifulladása miatt, hiszen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2014-ben azt mondta a parlamentben, hogy „azt ígérem Orbán Viktor miniszterelnöknek és a nemzetnek, hogy négy év múlva, a ciklus végén meglesz az egymillió új magyar állampolgár”. Ehhez pedig szükség volna nagyobb erdélyi aktivitásra, az viszont az RMDSZ nélkül elképzelhetetlen. Nem véletlen, hogy Semjén hétfőn már azt mondta: „minden magyarnak erkölcsi és nemzeti kötelessége” az RMDSZ és az MPP koalíciójára szavazni.

A közvélemény-kutatásokban legfeljebb 30 százalékra belőtt jobboldali PNL viszont csak lapít, abban reménykedve, hogy a választás után – valamilyen módon és kombinációban, Iohannis elnök támogatásával – mégis kormányt alakíthat. A miniszterelnök-jelöltje jobb híján Ciolos.

Ami a lehetséges koalíciókat illeti, az RMDSZ talán az egyetlen, amelyik akár a bal-, akár a jobboldallal összebútorozna, és szükség is lehet a parlamenti 5-6 százalékára. Nem véletlen, hogy a PNL és a PSD is kerüli a magyarellenes megnyilvánulásokat, még Szijjártó Péter külügyminiszternek sem estek neki, aki, épületes diplomáciai baklövéssel, megtiltotta a magyar külképviseleteknek, hogy részt vegyenek a román nemzeti ünnep alkalmával rendezett fogadásokon. Beszólt viszont Traian Basescu volt államfő, aki Facebook-bejegyzésben rohant ki az intézkedés ellen.

Iohannis már előre közölte, hogy a választást követően – amikor is a külföldön élők először szavazhatnak levélben – szó sem lehet újabb szakértői kormányról, kizárólag politikairól. A PSD számíthat a Calin Popescu Tariceanu korábbi kormányfő, a szenátus elnöke által vezetett és 5,2 százalékra becsült Liberális–Demokrata Szövetségre (ALDE), a PNL pedig a Basescu dirigálta Népi Mozgalom Pártjára (PMP), amely szintén elérheti az 5 százalékos küszöböt. A számolgatásnak a nagy ismeretlen Mentsétek meg Romániát Egyesülés (USR) vethet véget; az inkább a civil jobboldalhoz, értelmiséghez közeli pártnak, mostanában 10 százalékot ígérnek a felmérések.

hvg.hu