Hiánypótló kutatás készült a magyarországi kutyák és menhelyek helyzetéről , ami a Cofidis Kutyaszemmel programjának első lépése, amely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat, valamint a menhelyeket. A felmérés valós képet mutat a hazai viszonyokról és helyzetről, az ország leghíresebb etológusa, Csányi Vilmos is mesélt arról, milyen valós tudással rendelkezünk a kutyákról, kutyatartásról.

Kutyák és gazdáik: íme a magyar ebtérkép

A Cofidis - Kutyaszemmel kutatás szerint a magyar emberek 36 százaléka lakik legalább egy kutyát tartó háztartásban, és ez az adat egyúttal azt is jelenti, hogy több mint 3 millió embernek van kutyája, ami a régió egyik legnagyobb ebtartó nemzetévé tesz minket. 2017-ben a Statista közreadott  kutatásából is kiderül, hogy Magyarország 33%-a tart kutyát, amit a Cofidis legutóbbi felmérése is alátámasztott. 

Területi eloszlást tekintetében az Alföldön a legnagyobb az ebsűrűég (a háztartások 45%-a), ezt követi Észak-Magyarország 34%-kal, a Dunántúl 34%-kal, és Közép-Magyarország 28%-kal. A kutyás háztartás lényegesen gyakoribb a községekben (49%), mint a városokban (33%), különösen Budapesten, de még itt is 22 % az arányuk. Érdekesség, hogy a diplomások és a legnagyobb jövedelműek tulajdonában az átlagosnál ritkábban (26%), míg a középkorúak körében pedig gyakrabban van eb (43%). Bátran elmondható Magyarország lakosságáról, hogy kutyabarát, hisz a tulajdonosok 42%-a nem zárja ki, hogy lesz újabb kutyája, és a válaszadók között összességében ugyanannyian vásárolnának inkább tenyésztőtől, mint amennyien menhelyről fogadnának örökbe (18%-18%). 

A legfontosabb, hogy olyan kutyát válasszunk, aki be tud illeszkedni a család és a szűkebb környezet érzelmi köreibe, mindemellett tudatában kell lennünk annak, hogy mindez egy 2-3 éves gyerek szintjén működik.

Egy kutyával hosszú távú 10-15 éves elköteleződést vállalunk.

Érzelmileg ugyan olyan mélyen éli meg, mint egy kisgyerek, ha időközben megunjuk, és emiatt az utcára kerül vagy vissza a menhelyre. Sokan fiatal kutya mellett döntenek, hogy könnyebb dolguk legyen később, pedig egy idősebb, érett kutya egy új gazdához is gyorsan tud kötődni és alkalmazkodni.

– mesélte a kerekasztal-beszélgetés keretében Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus.

Örökbefogadás

• Az örökbefogadás az átlagosnál számottevően népszerűbb a legfiatalabbak (18-29 éves: 26%), a diplomások (28%) és a budapestiek (24%) körében, illetve azok esetében, akiknek van kutyájuk (26%). 
• Kutyák beszerzése során az első helyen, legfontosabbként említett szempont az egészségi állapot (58%). Azok körében, akik biztosan menhelyről választanának kutyát pedig a legfontosabb a kutya kora (52%) és a viselkedése (36%).
• Az örökbefogadástól a leginkább az tartja vissza az embereket, hogy a menhelyi kutyákat vadnak, kiszámíthatatlannak (62%), illetve lelkileg sérültnek tartják (60%), a legkevésbé pedig az, hogy ivartalanítva vannak (43%).

Az fent említett eredményekből látszik, hogy az örökbefogadás nagyon fontos témakör és sok kutya várja a gazdáját még a menhelyeken, de az örökbefogadást népszerűsítő kampányok mellett szükség van más jellegű támogatásokra is.

A Kutyaszemmel társadalmi érzékenyítő program meghatározó eleme volt a kutatás, hiszen a kampány a tanulságokat levonva és a feltárt problémákat figyelembe véve épült fel azzal a céllal, hogy megszólítson és bevonjon minden kutyabarát, kutyás és leendő kutyás embert. A program gazdája, a Cofidis Magyarország ezzel szeretné felhívni a figyelmet a menhelyek és a menhelyen élő kutyák helyzetére, valamint a felelős kutyatartás fontosságára, hosszú távú, aktív elköteleződésével. 

A menhelyek helyzete

A Cofidis - Kutyaszemmel kutatás kitért a magyarországi menhelyek helyzetének feltérképezésére is, és a menhelyvezetőkkel készült mélyinterjúkból kiderült, hogy az ebek menhelyre kerülésének elsődleges oka a sok kóbor kutya (70%), mely az ivartalanítás hiányából fakadhat. Másik fő oka pedig, a felelőtlen választás (28%), ugyanis sokan nem gondolják át alaposan, hogy az életmódjukhoz milyen korú, aktivitású és fajtájú kutya illik.

Kiderült, hogy markáns eltérés van az emberek véleménye és a menhelyek tényleges problémái között. A magyar lakosság másképp vélekedik a menhelyek nehézségeiről, mint maguk az érintettek.

A magyarok úgy érzik, hogy legnagyobb probléma a menhelyeken a zsúfoltság (72%), az anyagi jellegű problémák (34%), valamint az, hogy nincs pénz az alkalmazottakra (18%). Azonban a menhelyeket megkérdezve, a legégetőbb a pénz- és a szakember hiány (66%), a zsúfoltság (50%), és számottevő az egészségügyi ellátására fordítható pénz szűkössége (34%). A menhelyek segítése a lakosság körében a legnépszerűbb, a legtöbb támogatás ugyanis az emberek részéről (84%) és a civilszervezetektől (72%) érkezik, míg a cégek (40%) a harmadik helyen állnak a listán, ezt követi az önkormányzat (36%), a celebek (14%) és végül az állam (2%).

A cégek csekélyebb részvételének hiányában érezte úgy a Cofidis Magyarország, hogy nagyvállalatként fellép és hosszútávon elköteleződik a téma iránt és aktívan is tesz a kutyák ügyéért. A Kutyaszemmel programmal a vállalat egy olyan társadalmi felelősségvállalási kampányt valósít meg, mely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat, abban bízva, hogy együttes erővel sokat tehet a magyarországi négylábúak jobb sorsáért.

Ezért idén a Cofidis 5 millió forintos adománnyal és az állatok szállítására alkalmas gépjárművel segíti a menhelyek mindennapi munkáját. A vezetők kétötödében említettek olyan segítségformát is, ami nem szerepelt a felmérésben és a legtöbb helyen valamilyen építésre és autóra lenne szükség. A konkrét segítségnyújtás mellett a vállalat a kutyabarát lakosságot bevonva elindítja közösségi adományozó kampányát a Hangya Közösséggel együttműködve.