A kelet-közép-európai régióban egyetlenként a magyar gazdaság teljesítménye eshet vissza 2023-ban – derül ki a bécsi gazdasági kutatóintézet (WIIW) szerdán megjelent friss elemzéséből.

A kutatóintézet szerint nem csak a gazdaság teljesítménye ad okot pesszimizmusra, a költségvetés helyzete is problémás, az uniós források sorsa pedig továbbra is bizonytalan, ami a hitelminősítőket is további negatív lépésekre ösztönözheti. Így nem is annyira meglepő, hogy a forint jelentős gyengülésére számítanak a szakemberek. - írja a Portfolio

Csak a magyar gazdaság fog zsugorodni

2023-ban a magyar GDP 0,5 százalékkal visszaeshet tavalyhoz képest, vagyis hiába szeretné a kormány elkerülni a negatív gazdasági teljesítményt, az nem sikerül majd – derül ki a WIIW szerdán megjelent tavaszi előrejelzéséből. Legutóbb a cég szakemberei még egy százalékos magyar GDP-csökkenést vártak, vagyis kicsit javították a becslésüket. A vizsgált országok közül mindenhol máshol növekedésre számít a bécsi székhelyű kutatóintézet, még az orosz GDP is stagnálhat szerintük a háború ellenére is. A közvetlen régióban a cseh gazdaság 0,2 százalékkal, a lengyel egy százalékkal, a szlovák 0,6 százalékkal a román pedig 3 százalékkal bővülhet idén.

Talán még rosszabb hír, hogy a WIIW szerint a magyar gazdaság a következő években sem pörög majd fel, 2024-ben csak 1,5 százalékkal, 2025-ben pedig 1,7 százalékkal fog növekedni. Ez pedig messze a leggyengébb teljesítmény lehet Kelet-Közép-Európában.

A kutatóintézet szakemberei szerint 2023-ban a fogyasztás és a beruházások is visszaeshetnek Magyarországon, egyedül a külkereskedelem hozzájárulása lehet pozitív. Az éves GDP-visszaesés ellenére kettősség jellemezheti az évet, hiszen az első féléves recesszió után mérsékelt növekedés jöhet az év második felében.

Az infláció idén még magas maradhat, éves átlagban 18,5 százalék lehet az előrejelzés szerint, majd 2024-ben 8 százalékos, 2025-ben pedig 5 százalékos áremelkedésre számíthatunk. Az elemzők kiemelik, hogy a régió többi országához hasonlóan az elszálló energiaárak okozták az infláció jelentős emelkedését, de voltak magyar sajátosságok, mint például a mezőgazdaság tavalyi gyenge teljesítménye, a kormány költségvetési költekezése a 2022-es választások előtt, illetve a forint gyengülése.

Pesszimista a WIIW

A bécsi kutatóintézet a prognózisai alapján érezhetően a konszenzusosnál borúsabb véleménnyel van a magyar gazdaságról. A gazdasági növekedésre a piaci elemzők jellemzően 0,5-1% körüli előrejelzéseket adnak, a költségvetési hiánycélt pedig az idei évre még teljesíthetőnek látják, és inkább csak a 2024-es év esetében gondolják, hogy további intézkedések kellenek a hiánycél eléréséhez.

Az elemzés külön kitér arra, hogy a kiemelkedően magas magyar élelmiszerinflációnak fájdalmas társadalmi következményei is lehetnek, hiszen a legszegényebbek fogyasztásában magasabb az élelmiszerek aránya. Némileg meglepő, hogy ebben a környezetben sem veszített népszerűségéből a kormánypárt, ami részben annak köszönhető, hogy az inflációval kapcsolatban az ukrajnai háborút okoló retorika uralja a magyar közbeszédet, illetve a kormány az EU-t hibáztatja a szankciók sikertelensége miatt.

Bizonytalan az uniós források sorsa

A WIIW szakemberei szerint a költségvetés helyzete sem ad sok okot örömre, idén a kormány által megcélzott 3,9 százalék helyett 4,5 százalékos lehet a GDP-arányos deficit. Innen 2024-ben 4 százalékra, 2025-ben pedig 3,3 százalékra mérséklődhet a hiány. Kiemelik, hogy az idén a büdzsé rossz teljesítménnyel kezdte az évet, az első három hónapban már az egész éves hiányterv több mint fele teljesült.

Külön kiemelik, hogy a költségvetés kamatkiadásai meredeken emelkednek, a 2022-es 2,3 százalékról idén már a GDP 3,7 százalékára, majd 2024-ben 4,6 százalékra. Emellett megterheli a büdzsét a kormány által felvázolt beruházási bumm, mely komoly állami támogatásokat igényel majd. Ennek kapcsán hozzáteszik, hogy az akkumulátorgyárak erőltetése a magyar gazdaságban kockázatokat hordoz. Ezekhez ugyanis komoly természeti erőforrásokra és munkaerőre van szükség, ezek pedig középtávon is kockázatot jelentenek.

A költségvetés helyzetét is negatívan befolyásolja az uniós források körüli bizonytalanság, a WIIW kiemeli, hogy az EU-ellenes propaganda minden eddiginél erősebb a magyar médiában. Az elemzők megítélése szerint

a kifogásolt jogállamisági kérdéseket a kormány csak „fél szívvel” próbálja orvosolni, az eddig végrehajtott kozmetikázás pedig kevés az Európai Bizottságnak, mely tanult a korábbi fiaskókból, amikor sikertelenül próbálta megregulázni az Orbán-kormányt.

Az elemzés szerint az első félévben nagyon valószínűtlen, hogy Brüsszel zöld lámpát adna a források kifizetéséhez, és a második féléves kilátások sem biztatóak. Az uniós pénzek tartós felfüggesztése pedig növeli a költségvetéssel kapcsolatos kockázatokat, csökkenti a keresletet és nagyobb jegybanki devizatartalékot tehet szükségessé. Ráadásul a hitelminősítők is kiemelten figyelik a fejleményeket, így

akár további leminősítések is jöhetnek, ha nem enyhül a feszültség a kormány és a Bizottság között.

A fenti környezetben annyira nem is meglepő, hogy a WIIW masszívan gyengülő forintárfolyamra számít, szerintük a tavalyi 391,29 után idén 400 lehet az átlagos euróárfolyam, majd ez 2024-ben 415-re, 2025-ben pedig 430-ra emelkedhet, így szerintük belátható időn belül látunk még a tavalyi mélypontnál is gyengébb forintot. (Portfolio)