A magyarok 82 százaléka támogatná, hogy a kormány emelje meg a családi pótlékot, de 66 százalék kívánná a tanárok bérrendezését is, 63 pedig további adókedvezményeket adna a gyerekeseknek - derül ki a Napi.hu és Pulzus Kutató közös, a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív felméréséből.

Az Orbán Viktor vezette kabinet eddig csak az új lakások áfájának 5 százalékra való csökkentéséről döntött, de további támogatást ígértek a családoknak. Az emberek véleménye pedig kirajzolódik a témában.

Kis meglepetésre Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 12-i köztévének adott rendkívüli interjújának legnagyobb volumenű bejelentése volt az, hogy október 1-től tárca nélküli miniszterré nevezik ki Novák Katalint, aki - ahogy korábban államtitkárként is - a családi ügyekért felel. A kormányfő akkor megígérte azt is, hogy a családvédelem kiemelt szerepet kap a járvány hatásait tompító gazdaságvédelmi intézkedések meghozatalakor is.

"Miniszterként azon dolgozom majd, hogy a járvány miatt se csökkenjen a családok életszínvonala" - mondta el a mintegy két hete már miniszterként dolgozó Novák egy a Magyar Nemzetnek adott interjúban kinevezésekor, a kormány pedig rendre hangsúlyozza, hogy a családok támogatására újabb erőfeszítéseket tesznek majd. Mindeddig viszont csak egy konkrét lépést jelentett be a kormány: Orbán Viktor múlt szerdán közölte, hogy a 2022 végéig zajló építkezések esetében ismét 5 százalék lesz a lakásépítés áfája, amit a magyar családok támogatásával magyarázott, később annyi pontosítás érkezett még, hogy a családok visszaigényelhetik az áfakülönbözetet.

Ha a konkrétumok a további irányokat illetően hiányoznak is, korábbi nyilatkozatokból kirajzolódnak a lehetséges irányok:

• a tavaly bemutatott családvédelmi akcióterv része a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának bővítése,
• a babaváró hitel program elérhetőbbé és könnyebbé tétele,
• hangsúlyos elem a családi adókedvezmény, amelynek keretrendszerét már bővítették a bevezetése óta.

Vannak viszont területek, amelyeknél a tettek az elmúlt években elmaradtak, de rendre szóba kerülnek, akár azért mert, a kormány mereven elzárkózik tőlük. Előbbiek közé tartozik a tanárok, pedagógusok béremelése, amelyet 2013-ban az életpálya-modell bevezetésével próbált kezelni a kormány, viszont szakmai oldalról ezt azóta is többször érte kritika és várnak további intézkedéseket. A családi pótlék emelése pedig inkább az a terület, ahol láthatóan ellenállás van a hatalom részéről, ha szóba is kerül a téma, rendre az a válasz jön a kormány részéről, hogy a családok támogatását a munkához kötik. Ennek összegéhez 2008 óta nem is nyúltak, a költségvetésben szinte láthatatlan tétel a maga 300 milliárd forintnyi (a GDP 0,65 százalékát kitevő) forrásigényével.

Pedig a magyarok szerint szükséges

A felnőtt magyar lakosság 82 százaléka ennek ellenére támogatná, hogy a családi pótlékot érdemben emeljék meg - legalábbis ez derül ki a Napi.hu és a Pulzus Kutató közös reprezentatív felméréséből, amelyben a fent taglalt családtámogatási lehetőségek társadalmi támogatottságát mérték meg. Messze ez a leginkább elvárt lépés a kormánytól, ami mögött több demográfiai szempont alapján is egységesek az emberek.

Szintén kétharmados egyetértés van abban is, hogy jobban meg kellene becsülni a tanárokat (66 százalék), valamint hogy növeljék a családi adókedvezményeket (63 százalék), és a többség (57 százalék) azt is támogatja, hogy több óvoda és bölcsőde épüljön.

Viszont a babaváró hitel növelése, annak megszerzésének könnyítése mögött már nincs többség: csak 49 százalék válaszolta azt, hogy ezzel lehetne most a válság közepette segíteni a családokat. Majdnem ugyanennyien gondolják azt, hogy más támogatási módot tartana szükségesnek, az ő arányuk 48 százalék.

További részletek a Napi.hu cikkében >>