Húszezer kérelmezőből csak húsz letelepedésikötvény-igénylőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza a magyar hatóságok az egész világról a kötvényprogram négyéves fennállása alatt – közölte Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója,

írja a Magyar Nemzet.

A hivatal vezetője valójában nem a letelepedési kötvényekről, hanem a rejtélyes „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” újabb, kormány általi meghosszabbításával összefüggésben szólalt meg, de az ellenzéki képviselők kérdéseire váratlanul megemlítette azokat az adatokat, amiket eddig nem hoztak nyilvánosságra.

A 2013–2017 között működő kötvényprogram keretében összesen 19 865 külföldi állampolgár kapott letelepedési engedélyt Magyarországon, egyharmaduk kötvényesként, a többség hozzátartozóként. A kötvényigénylők 300 ezer euró, ötéves futamidejű kölcsönt nyújtottak a magyar államnak, cserébe ők és családjuk korlátlan ideig szóló letelepedési engedélyhez jutottak, amivel az Európai Unió területén is szabadon mozoghatnak. A kötvényeket kizárólag az Országgyűlés – akkor még Rogán Antal (Fidesz) jelenlegi kabinetminiszter által vezetett – gazdasági bizottságában kijelölt, tisztázatlan tulajdonosi hátterű cégek értékesíthették a vevőknek.

A letelepedési engedély kérelmezési folyamata a magyar külképviseleteken zajlott. A főigazgató elmondása szerint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal maga végezte el a „migrációs kockázatelemzést”, továbbá ők vizsgálták a kérelmezők és családtagjaik által benyújtott dokumentumok valódiságát is. Indokolt esetben pedig szakértői véleményt kértek az okmányok ellenőrzésénél. Végh Zsuzsanna hozzátette, nemcsak biztonsági okokból utasítottak vissza kérelmezőket, hanem például a becsatolt okmányok hiányossága miatt.

Így viszont fölvetődik a kérdés, hogy a magyar rendvédelmi szervek és a titkosszolgálat ténylegesen milyen vizsgálatokat végzett el a több mint 20 ezer érintett esetében. A bevándorlási hivatal vezetője nem válaszolt rá, hogy a kérelmezőknek ki kellett-e tölteniük nemzetbiztonsági kérdőívet. A nemzetbiztonsági vizsgálatok komolyságát illetően Ghaith Pharaon esete is hagy némi bizonytalanságot: ellene ugyanis nemzetközi elfogatóparancsok sora volt érvényben, miközben zavartalanul utazhatott ki és be Magyarországból.

A kelet-ázsiai magyar külképviseleteken is aggályos volt a letelepedésikötvény-igénylők vizsgálata. Sok helyen nem akadt olyan magyar diplomata, aki tudott volna kínaiul, így a kérelmezők kihallgatása problémákba ütközött. Ugyanis a helyi tolmácsok nem estek át olyan szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéseken, mint a magyar diplomaták.

A teljes cikk itt olvasható.

nepszava.hu