fbpx Már a törökök sem biztosak a kabuli reptér védelmében | CIVILHETES

h i r d e t é s

Már a törökök sem biztosak a kabuli reptér védelmében

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Már a törökök sem biztosak a kabuli reptér védelmében

2021. augusztus 19. - 16:16

 

Teljesen új helyzet állt elő Afganisztánban a tálibok gyors hatalomátvételével, így már egyre kevésbé biztos, hogy a főváros légikikötőjének biztonságára a török-magyar-pakisztáni trió ügyel majd.

Fotó: WAKIL KOHSAR / nepszava.hu

Recep Tayyip Erdogan török elnök június végén, a NATO-csúcson jelentette be, hogy a NATO erőinek kivonulását követően a kabuli repülőtér védelmében Törökország mellett Magyarország és Pakisztán is részt vehet. A legutóbbi afganisztáni fejlemények miatt azonban erősen kérdéses, hogy ebből lesz-e bármi is. Törökország ugyan az utóbbi napokban tett gesztusokat a múlt hétvégén hatalomra került tálib vezetésnek, de érezhetően már Ankara sem biztos az új kabuli misszió létrejöttében.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter mindenesetre próbált jó képet vágni a fejleményekhez. Mint augusztus 17-én fogalmazott, "pozitívan fogadjuk a tálibok eddigi üzeneteit". Elismerte, hogy hazája kapcsolatokat tart fenn az iszlám fundamentalista mozgalom képviselőivel, amelynek célja a kabuli repülőtéren állomásozó mintegy 600 katonából álló katonai kontingens és a diplomáciai képviseletek folyamatosságának biztosítása.

Erdogan korábban nyilvánvalóan azért ajánlotta fel a kabuli repülőtér védelmét, hogy javítsa kormánya kapcsolatát Joe Biden amerikai elnök – Ankarát erősen bíráló – adminisztrációjával. E lépést annak ellenére tette, hogy Törökországban rendkívül népszerűtlen a török hadsereg afganisztáni szerepvállalása. A Metropoll közvélemény-kutató intézet nemrégiben készült felmérése szerint a törökök 61,6 százaléka szeretné, ha a NATO-misszió részeként Kabulban állomásozó török katonák kivonulnának.

Ráadásul korábban maguk a tálibok is figyelmeztették a törököket, hogy ha a "megszállás" folytatódik, csapataikat legitim célpontnak tekintik. "A megszállás folytatása ellenérzéseket és ellenségeskedést fog kiváltani országunkban a törökökkel szemben" - fenyegetőzött a csoport július közepén. Az afgán kormány gyors bukása és a tálibok kabuli hatalomátvétele azonban arra késztette mindkét felet, hogy újragondolják kapcsolatukat.

Közben több üzenetváltás zajlott Ankara és a tálibok között, a nyilvánosság előtt, illetve a kulisszák mögött. Erdogan még júliusban felajánlotta, hogy találkozik a tálibok egyik képviselőjével: "A tálibok nyugodtan tárgyalhatnak Törökországgal, mert nincs olyan hitbéli kérdés, ami ezt akadályozná" – jelentette ki. Ez a megnyilatkozás azonban nagy port kavartak az országban, mivel Törökország hivatalosan még mindig világi állam. Ugyanakkor arra mindenképpen jó volt, hogy amint az El País utal rá, a tálibok már kevésbé tekintettek ellenségesen Törökországra. Ezt az enyhülést jelzi, hogy a török A-Haber csatornának interjút adott a tálibok egyik szóvivője és vezetője, Suhail Shaheen, aki azt mondta, mozgalma nem jelent fenyegetést, "Törökország nagyszerű iszlám és testvéri ország. A jövőben jó kapcsolatokat akarunk ápolni, és együtt akarunk működni a segélyezés és a gazdasági együttműködés terén." Erdogan a napokban egy lépéssel tovább ment és azt mondta, kész fogadni a tálibok vezetőjét.

Ezek az üzenetek némiképp megnyugtatták a török hadsereget, de a kabuli repülőtér működtetésére vonatkozó tervekkel kapcsolatban továbbra is kérdések merülnek fel. "Teljes káosz van a repülőtéren, a rend felborult. Jelenleg automatikusan leállt az a folyamat, hogy a török katonák átvegyék a repülőtér ellenőrzését" – mondta egy magas rangú török tisztviselő a Reutersnek, bár hozzátette, hogy "amennyiben a tálibok ezt kérnék, Törökország biztonsági és technikai támogatást nyújthat".

Órákkal később a török diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy "túl korai lenne azt mondani, hogy Törökország feladta a kabuli repülőtér védelmét". Mevlüt Çavusoglu kifejtette, a török csapatok az evakuálás biztosítására összpontosítanak. Az ellenzék azonban a Kabulban állomásozó katonaság és rendőrség azonnali kivonását követelte. Kemal Kiliçdaroglu, a balközép Köztársasági Néppárt (CH) vezetője arra szólított fel, hogy a török földre várhatóan érkező menekülthullám megfékezésére kell összpontosítani. Hasonlóképpen vélekedett, Meral Aksener, az Iyi nevű nacionalista párt vezetője, aki szerint a török hadsereg afganisztáni szerepvállalásával csak "a NATO-partner USA kedvében akar járni".

Abdullah Agar, a török hadsereg különleges erőinek egykori tagja és a Bahçesehir Egyetem professzora elismeri, hogy ez egy "kényes" küldetés. Mint mondta, a misszió céljait "jól el kell magyarázni a társadalomnak, mert minden külföldi misszió kockázatos".

Hogy mennyire veszélyes műveletről lenne szó, azt más tények is alátámasztják. Tény: a katari török nagykövetség állandó kapcsolatban áll a mozgalom helyi képviseletével, és a múlt héten Hulusi Akar védelmi miniszter Iszlámábádba utazott, hogy a pakisztáni szövetségest arra bátorítsa, győzze meg a tálibokat a török jelenlét elfogadásáról. Úgy tűnik azonban, hogy sem Erdogan meghívása, sem a technikai és biztonsági együttműködésre vonatkozó javaslatai nem tudták megváltoztatni az iszlamista felkelők döntését, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy "minden külföldi erő" hagyja el Afganisztánt, az amerikai kormánnyal 2020 februárjában Dohában aláírt megállapodásoknak megfelelően.

"Mindenkinek érdeke, hogy a kabuli repülőtér biztonságban legyen, hogy a diplomaták és a segélymunkások továbbra is Afganisztánban dolgozhassanak. Törökország felajánlja, hogy garantálja a biztonságot. Valójában Törökország könnyen tárgyalhat a tálibokkal Pakisztánon és Kataron keresztül, amelyekkel szoros kapcsolatokat ápol" – vélekedett a Le Monde hasábjain Bayram Balci, az isztambuli Francia Anatóliai Tanulmányok Intézetének (IFEA) igazgatója. Ankara nagy diplomáciai erőfeszítéseket tesz a tálibok meggyőzésére, tette hozzá.

Törökországnak hivatalosan nem akar további csapatokat küldeni az országba, ám szíriai zsoldosok bevetését helyezte kilátásba, a Líbiában és Hegyi-Karabahban már kipróbált taktika szerint. Szíriai kurd források szerint a török hírszerzés képviselői tárgyalásokat folytatnak több, Ankara által támogatott, a Szíriai Nemzeti Hadsereg zászlaja alatt tömörülő lázadócsoporttal azzal a céllal, hogy több mint ezer zsoldost küldjenek Afganisztánba. Burhanettin Duran, a Sabah című kormánypárti napilap szerkesztője szerint Törökország "megbízható közvetítőként és stabilizáló erőként" próbál érvényesülni. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s