Ne várjunk Orbán Viktortól öszödi beszédet, de apránként egyszer szét fog hullani a Fidesz hazugsággyára. A köztévé munkatársai egyelőre név nélkül meséltek arról, hogyan vezették félre a közvéleményt a legutóbbi terrortámadásként tálalt németországi tragédia, és a menekülthullám méreteit illetően, ugyanakkor sok gyanús körülmény sugallja azt is, hogy nem voltak teljesen tiszták a viszonyok a választásokon sem. Nem is lehet úgy egy alternatív valóságot felépíteni, hogy közben igazat mondunk azoknak, akik számára építgetjük ezt a fiktív világot. Kérdés, hogy mikor kezdenek kibeszélni a rendszert felépítő és életben tartó emberek?

Az ország lakosságának nagyobbik fele rég tudja, hogy nem létezik Soros-terv, hogy az ellenzéki pártok nem akarják lebontani a déli határra épített kerítést, az ENSZ és az EU nem akarja ránk kényszeríteni menekültek tízezreit, és hogy nem menne rá a gazdasági növekedésünk arra, ha mégis befogadnánk néhány ezer embert. A választók többsége ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a magyar kormány tavaly befogadott 1300 menekültet, a letelepedési-kötvénybiznisznek köszönhetően pedig 20 ezer olyan EU tagországokon kívül élő polgárt fogadtunk be, akik komoly biztonsági kockázatot jelentenek Magyarország és az Európai Unió számára is.

Jól tudja több millió ember, hogy a közszolgálatinak mondott média csakis a kormány szempontjait veszi figyelembe, amikor műsorait, adásait, híreit készíti, a szerkesztőségek forródróttal kötődnek a propagandaminisztériumhoz, ahonnan lényegében lediktálják a feladatokat az ott dolgozó munkatársaknak. Ha mégis azt hinnénk, hogy így is lehet hitelesen tájékoztatni, akkor vizsgáljuk meg, milyen híradásokban számoltak be ezek a médiumok a Fideszhez közel álló oligarchák, vagy éppen a pártban vagy kormányban tisztséget viselő politikusok korrupciógyanús ügyeiről. Nem túlzunk akkor sem, ha azt mondjuk, hogy hazudtak reggel, délben és este.

A nagy közös hazugság persze nem korlátozódik a kormánymédiára. Nem látjuk, hogy miként lehetne hinnünk annak az ügyészségnek, amely a kormány számára kínos ügyeket vagy lepattintja magáról, vagy nyújtja, mint a rétestésztát. Nincs törvény előtti egyenlőség, a kisembereket megbélyegzik, ha a hatalmasok útjait keresztezik, a milliárdos csalási ügyekben pedig évekig nem történik semmi. De ugyanígy nem igaz az a sikerpropaganda sem, amit a gazdaság állapotáról harsog a kormány. Szinte minden mutatóban visszaesés tapasztalható, a leszakadásunk pedig a regionális versenytársakhoz képest nyomasztó.

Ígéretekkel, fenyegetőzésekkel, listázásokkal hallgatásra lehet kényszeríteni olyanokat, akik le akarják leplezni egy hazug rendszer mesterkedéseit, de már túl sok ember tud ezekről a bűnökről a túloldalon is.

És akkor még nem beszéltünk arról a tényről, hogy a kormány nem folytat érdemi párbeszédet senkivel. Vita helyett kioktat és kinyilatkoztat, és ha ez nem tetszik valakinek, az már Soros György bérence, ami nem egyszerű hazugság, hanem égbekiáltó baromság. A kormányzás lényege, hogy a tényeket el kell maszatolni, olyan erőteljes kommunikációval kell felülírni a kényes ügyeket, ami hosszasan eltereli az emberek figyelmét arról, hogy lényegében nem folyik kormányzás. A kardcsörtetés lényege, hogy ne hallják meg az emberek a független média, a jogvédő civilek, az ellenzéki politikusok figyelmeztetését, hogy egy hazug világban semmi sem az, aminek látszik.

Ennek a politikának az egyenes következménye, hogy a hatalomnak simán át lehet lépnie olyan jogállami követelményeken, mint a választás tisztasága. Csak erőt kell mutatni, és mindjárt nem firtatják olyan hevesen a külhoni magyarok buszoztatását, a romák szavazatának megvásárlását, ellenzékre leadott szavazatok eltűnését sem a független média, a civil szervezetek, a politikai pártok képviselői. Ígéretekkel, fenyegetőzésekkel, listázásokkal hallgatásra lehet kényszeríteni olyanokat, akik le akarják leplezni egy hazug rendszer mesterkedéseit, de már túl sok ember tud ezekről a bűnökről a túloldalon is.

Most már olyanok is dühösek, akik az utolsó pillanatig kitartottak a Fidesz mellett, mert bíztak benne, hogy egyszer megszületik a felismerés a vezetőkben, hogy ez a politika mindenki bukásához vezet, legyen az ellenzéki, vagy kormánypárti. Mert egy valami oszthatatlan és közös számunkra, és ezt a valamit úgy hívják: Magyarország. És egy közös országban az igazság és a hazugság egy, és oszthatatlan. 

Forrás: Szegedi Kattintós Blog