Már építik a James Webb űrteleszkóp utódját
Az űrteleszkóp tavaly nyár óta küldi lélegzetelállító képeit az űrből, de már dolgoznak utódján.
A Nancy Grace Roman űrteleszkóp - melyet a Hubble-projekten is dolgozó amerikai csillagásznőről neveztek el - lesz a következő űrtávcső, melyet a magasba küldünk - írja a Euronews.
A Roman "új korszakot nyit a csillagászatban" és több adatot fog gyűjteni, mint bármely más, korábban indított NASA-misszió, ezzel megpróbál választ adni az asztrofizika legnagyobb kérdései közül néhányra.
Marco Sirianni, az Európai Űrügynökség (ESA) tudományos műveletek fejlesztési vezetője szerint, aki a NASA-val közösen dolgozik a projekten, a legkésőbb 2027-ben induló űrtávcső panorámaszerű képet ad majd és több statisztikai vizsgálatot tesz lehetővé .
Bár a küldetést a NASA vezeti, az ESA technológiával és szakértelmével járul hozzá a misszióhoz, cserébe pedig hozzáférést kap a soha nem látott mennyiségű adathoz, amelyet a küldetés szolgáltatni fog.
A Roman sokkal szélesebb látómezővel rendelkezik majd és képes lesz a Hubble-nél kétszázszor nagyobb infravörös képeket készíteni, miközben a hasonló méretű, 2,4 méter átmérőjű tükörrel ugyanolyan részletgazdag képet nyújt.
Kiváló képekre számíthatunk tehát tőle, amelyek kutatási célokra felhasználható adatokban bővelkednek.
"Ahhoz, hogy megkeressük egy közeli galaxis csillagpopulációját, ami a Hubble látómezejéhez képest nagyon nagy, különböző felvételekből kell összeillesztenünk a teljes képet, mozaikokat készítve.
A Roman segítségével egyetlen felvételen a teljes galaxisról tudunk képet készíteni
- mondja a Marco Sirianni.
Például az Androméda mozaikját a Hubble által készített 400 egyedi képből állították össze: a Roman ugyanezt a hatalmas képet ugyanilyen részletességgel tudja majd lefényképezni, de mindössze két képpel.
"A Hubble 30 éves működése alatt körülbelül 170 terabájtnyi adatot gyűjtöttünk össze. A Webb esetében öt év múlva várhatóan 1000 terabájt adat áll majd rendelkezésünkre. A Roman 5 éves névleges élettartama alatt pedig 20 ezer terabájtra számítunk" - magyarázta Sirianni. A teleszkóp több milliárd galaxisról fog adatokat gyűjteni, hogy létrehozza a világegyetem háromdimenziós modelljét.
A sok adat lehetővé teheti, hogy régi, nagy kérdésekre választ kapjunk: az egyik cél Albert Einstein általános relativitáselméletének tesztelése, amely Naprendszerünk léptékén jól vizsgázik, de nagyobb kozmológiai méretben már kevésbé. Az elmélet szerint a világegyetemen belül látható anyagnak lassítania kellene az univerzum tágulását. Ezzel szemben a világegyetem gyors tempóban tágul, amit a tudósok egy titokzatos összetevőnek - a sötét energiának - tulajdonítják. Szerintük ez az anyag a világegyetem nagyjából 68 százalékát teszi ki.
A Roman olyan adatokat szolgáltat, amelyekkel pontosan megmérhetjük galaxisok millióinak helyzetét és távolságát, ezek segítenek megérteni az univerzum tágulási sebességét is. Az eredményekből megtudhatjuk, hogy Einstein gravitációs elméletét kell-e módosítani.
A Roman mindezen túl a csillagok exobolygóinak feltérképezésében is nagy segítségünkre lehet, mivel eddig még soha nem látott képeket készíthet egy koronagráffal. Ez egy kísérleti műszer, melyről ha, bebizonyosodik, hogy működik, akkor alapját képezi annak a technológiának, amelyet a jövőbeli űrobszervatóriumokban fognak használni.
Az ESA három kulcsfontosságú technológiával járul hozzá a misszióhoz: először is "csillagkövető eszközöket" biztosít, vagyis olyan kis távcsöveket az űreszközben, amelyek a csillagok követésével folyamatosan meghatározzák a helyzetét az égbolton.
Mindezen felül akkumulátorokat biztosít az űreszköz energiaellátásához, mielőtt annak napelemeit bevetnék, illetve detektorokat is szállít a fedélzeti koronagráfhoz.
Az ESA saját küldetése, amelynek célja az univerzum tágulásának mérése és a sötét energiáról szóló további információk feltárása, az idén nyáron indul. Az Euclid űrtávcső gyűjtötte információkat kiegészítik majd a Roman által gyűjtött adatokat. (Infostart)