h i r d e t é s

Már realitás lehet a 370 forintos euró is

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Már realitás lehet a 370 forintos euró is

2020. február 11. - 15:22

 

Megérkezett a kamatemelkedés!

A kép illusztráció! - Forrás: alon.hu

Körülbelül két hete szinte minden nap emelkedett a bankközi kamatláb (Bubor). A 3 havi Bubor majdnem kétszeresére nőtt, a hathavi több mint 50 százalékkal lett magasabb. A folyamatnak azonban – mint arra tulajdonképpen már a jegybank is felhívta a figyelmet – még nincs vége. - írja az enpenzem.hu

Szinte már nem is kapja fel senki a fejét arra, ha a hírek a forint újabb történelmi mélypontjáról szólnak. Múlt pénteken az újabb rekord 339,23 forint lett. Ennyit kellett adni az euróért. Az elemzők többsége a fejleményeket elsősorban továbbra is a jegybank extra laza monetáris politikájával magyarázza. Ezt látszik igazolni, hogy a például cseh korona továbbra is épp ellentétes utat jár. Január első három hetében 0,98 százalékot erősödött, szemben a 2,1 százalékkal gyengülő forinttal. A Cseh Nemzeti Bank február 6-án 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatlábat. Így nem meglepetés, hogy miközben a január 23-iki csúcs után forint összességében további 0,77 százalékot gyengült, a cseh korona 0,52 százalékot erősödött.

 

Tarolnak a dollárba fektetők

Az év eleje óta az euró gyengült a főbb devizákkal szemben. A dollár 2,42 százalékkal, a Brexit által amúgy korábban alaposan megtépázott angol font 0,42 százalékkal ér többet euróban, mint január 1-jén. Mivel a forintot az euróval szemben jegyzik, ezekkel a devizákkal szemben a két gyengülés összeadódik. Így a dollár forintjegyzése 4,78 százalékkal, az angol fonté 3,9 százalékkal lett magasabb.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt csinál a forinttal, amit csak szeretne, és a 290 és 370 közötti sávban bárhová belőheti az euró forintárfolyamát – mondta Zsiday Viktor befektetési szakember a G7 Podcast Live harmadik eseményén. A magyar gazdaságpolitika célja, hogy a lehető legalacsonyabb kamatszintet próbálja tartani, amiből logikusan következik a gyenge forint. Az MNB ráadásul a világgazdasági lassulást is a forint gyengítésével ellensúlyozza. Ez Zsiday szerint egészen addig jó a gazdaságnak (pontosabban az exportőröknek), amíg a megtakarítók nem veszik észre, hogy aztán külföldi devizákra váltsák a pénzüket.

Az utóbbi időben viszont már a pénzpiaci kamatok is némileg emelkedőre váltottak. Nem kell azonban ezt (sem) túlértékelni. Legalábbis egyelőre. A két évvel ezelőtti kamatszinten egy 5 millió forintos 10 éves futamidejű kölcsön havi törlesztője 46 ezer forintra jött ki. A jelenlegi kamat alapján a háromhavonta átárazódó kölcsön (ilyet vetettek fel annak idején a devizahitelesekkel) havi terhe mintegy 700 forinttal magasabb. Ha a bankközi kamat az alapkamat szintjére emelkedne, az havi 2 ezer forintban fájna az adósoknak, persze akkor, ha a felár is változatlan maradna (a példában szereplő esetben 2 százalékos felárral kalkuláltunk).

Van itt egyáltalán valami, ami nem eltérített?

Az előbbi számokból is úgy tűnhet, hogy meglehetősen eltérítettek a kamatok, de néhány egyéb szám még durvábbá teszi ezt a képet. Elég példaként a szuperállampapírra gondolni, ami az alapkamat 0,9 százalékos, a mostani 3 havi Bubor 0,31 százalékos, a forintbetétekre adott kamat 0,29 százalékos (ez 2019 decemberére érvényes jegybanki átlagadat) szintjével szemben már az első félévre 3,5 százalékos kamat ad. Nem véletlenül adott a lakosság önként és dalolva ezermilliárdokat az államnak.

Közben az MNB a legutóbbi devizacsere tenderén egyetlen banki ajánlatot sem fogadott el, amivel csökkentette a forintlikviditást. Ez elméletben a forintot erősíti, egyúttal viszont a pénzpiaci kamatokat emeli. A jegybank többször hangsúlyozta viszont, hogy ne is próbáljon senki a devizacserés aktivitásából messzemenő következtetésekre jutni. Az MNB arra is felhívta már a figyelmet, hogy a bankrendszeri likviditás a "jegybanktól független autonóm tényezők" következtében érdemben csökkenni fog az első negyedév hátralevő részében.

A jegybanki kommunikáció szerint a következő hónapokban a lejáró devizakötvény-állományok és a Pénzügyminisztérium által január közepén bejelentett devizakötvény-visszavásárlás miatt a bankrendszeri likviditás az esetleges bővítő tételeket figyelembe véve is megcsappanhat. Már ez is elég vészjósló mondat lehet az adósok és a hitelfelvételt fontolgatók számára, de az MNB azon megállapítása még többet mondhat, hogy a likviditás ezt követően tartósan alacsony szinten is maradhat.

Szerző: Az Én Pénzem


 

h i r d e t é s