Lehet korszerű, biztonságos, csak drága és nincs rá szükség – Az Unió részéről még sok a nyitott kérdés.

Elégedetten nyilatkozott a múlt heti moszkvai Atomexpo kiállításon a Paks II. beruházás pályázat nélküli győztese, a Roszatom vezetője a projekt tervezéséről, előkészítéséről. Szintén derülátó volt a jövőt illetően a magyar kormánybiztos is. Ennek ellenére a civilek és az erőművi szakértők biztosak abban, hogy erre a megaberuházásra így nincs szükség.

Egy év múlva készen lesznek a Paks II. beruházás típusengedélyi tervei, amelyet a Paks II. társaságnak kell majd benyújtania az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) jóváhagyásra – nyilatkozta Alekszander Kazarin, az Atomprojekt tervezővállalat vezérigazgató-helyettese, a nyomottvizes reaktor osztályvezetője magyar újságíróknak a moszkvai Atomexpón. A Roszatom leányvállalata, a Nyizsnyij Novgorod-i Mérnöki Iroda Atomsztrojexport (NIAEPASZE) a szentpétervári Atomprojekt tervező vállalatot bízta meg a Paks II. beruházás tervdokumentációjának kidolgozásával. Kazarin a magyar féltől kapott 12 ezer pontosításáról is beszélt.

• Erőltetett menetben tervezik Paks II.-t
• Visszaüthet az egyeztetések hiánya
• Lehet, hogy nem a magyar adófizetőknek lesz olcsó az áram

A vezérigazgató-helyettes közölte, ők tervezték azokat a VVER 1200-as típusú atomerőmű blokkokat, amelyeket az orosz Leningrád II-es és a fehéroroszországi atomerőművekbe építenek be, és ilyent szánnak Paksra is. Ez a berendezés Oroszországban már megkapta a típusengedélyt. A VVER 1200-as blokk a VVER 1000-es nyomott vizes blokk módosított változata, többlet passzív biztonsági rendszerekkel rendelkezik.

Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója elmondta, hogy a Paks II.-szerződésekkel kapcsolatos összes dokumentumot aláírták. A magyar kormány megbízottja, Aszódi Attila, a paksi teljesítmény fenntartásáért felelős kormánybiztos rendelkezik az összes szükséges felhatalmazással a magyar vállalatok tevékenységének összehangolására.

Holoda Attila energetikai szakértő, aki több energetikai beruházásban vett részt, a Népszavának elmondta, nagyra becsüli Aszódi Attila elméleti tudását, de egy ilyen léptékű beruházás kivitelezésére a szakembert nem tartja alkalmasnak. Egészen más a katedra vagy az íróasztal mögött találkozni egy erőmű építésével, vagy a terepen irányítani a munkát – tette hozzá.

Holoda hangsúlyozta, ha egyáltalán megvalósul a beruházás, biztosan drágább lesz a hivatalosan közölt 12 milliárd eurónál, és ez a bővítés szerinte sem indokolt. Ez akkor is igaz, ha egyébként az oroszok által kínált blokkok valóban korszerűek, még nemzetközi összehasonlításban is. A szakértő nem tartotta túlzónak a 12 ezer módosítási igényt, hiszen minden erőmű más, az új blokkokat a meglévő paksi létesítményhez, valamint az uniós atomenergetikai előírásokhoz kell igazítani. Az egyébként szomorú, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) nincs egységes szabályozása és például Oroszországban, illetve Fehéroroszországban más, enyhébb előírások érvényesek, mint az Unióban – jegyezte meg Holoda Attila.

A szakértő szerint nem volt szerencsés döntés, hogy a jelenlegi négy 500 megawatt teljesítményű blokk helyett két 1200 megawattost terveznek. Az atomerőművek egyik gyenge pontja ugyanis akár az alternatív, akár a gázerőművekhez képest a rugalmatlanságuk. Az energiaigények változását követve jelenleg 500 megawattonként lehet be- vagy kikapcsolni a blokkokat. Ha az új reaktorok belépése után például 1200 megawatt lesz az igény, akkor vagy bekapcsolják mindkét blokkot, vagy csak az egyiket, és vesznek importáramot.

Holoda is osztotta a zöldek és civilek aggodalmát, hogy amíg a régi és az új blokkok, ha átmenetileg is, de párhuzamosan működnek, az erőmű hűtőrendszere, a technológia miatt a Duna több kilométeres szakaszon a jelenlegihez képest melegebbé válhat. Ezért is lett volna jó, ha a beruházást megelőzően lett volna társadalmi, szakmai vita, például a környezeti hatásokról is, a bővítés nyílt pályázati kiírásáról nem is szólva, ami elmaradt – tette hozzá a szakértő.

Holoda megismételte: ha egyáltalán lesz valami a beruházásból, az nagyjából 2025–26- ra készülhet el. Hogy akkor milyen energiaigénye lesz az országnak, ma még senki nem tudja, de az tény, hogy azok az előrejelzések, amelyekre az energiapolitikát alapozta a kormányzat, már régen érvényüket veszítették. Paks II. túltervezett, az a kormányzati elképzelés, hogy a fölösleges áramot majd eladjuk a németeknek, enyhén szólva is nevetséges – összegezte az energetikai szakember. Európában egyelőre túltermelés van, tavaly előfordult, hogy egyes energiatermelők már nem pénzt kértek, hanem adtak azért, hogy valaki vigye már el a fölösleget. Ez még Paks II.-vel is előfordulhat. Lehet tehát, hogy olcsó lesz az áram, de nem biztos, hogy a magyar fogyasztóknak, adófizetőknek.

Mi lesz, ha nem lesz hitel?

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP) képviselője lapunknak elmondta, kockázatosnak tartja Paks II. erőltetését, amikor még nyitott kérdés, hogy egyáltalán megvalósulhat-e. Az Európai Bizottság ugyanis még mindig vizsgálja a tiltott állami támogatás, illetve a tender elmaradásának ügyét. Ha ezek a vizsgálatok a magyar kormány és a projekt számára kedvezőtlenül alakulnak, előfordulhat, hogy nem lehet a projektet folytatni – fi gyelmeztetett az ellenzéki politikus. (Lázár János kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón nem tulajdonított túlzott jelentőséget ezeknek a vizsgálatoknak.)

Létezik azonban egy másik veszélyforrás is. Az ukrajnai beavatkozás miatti uniós szankciók a Paks II. beruházást fi nanszírozó orosz állami bankra, a Vnyesekonombankra is érvényesek. Ha Brüsszel, ellentétben a paksi beruházókkal, mégis úgy értelmezi a szankciót, vagy a válság fokozódása miatt szigorítanak, előfordulhat, hogy az ebbe a körbe eső pénzintézetek nem hitelezhetnek uniós tagországban megvalósuló projekteket. Akkor pedig kiszáradnak a hitelforrások.

Népszava (Címlap: Nincs rá szükség, de tervezik - Fotó: Vajda József)