h i r d e t é s

Megállás nélkül szólt a Bányászhimnusz

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Megállás nélkül szólt a Bányászhimnusz

2017. június 22. - 17:14

 

Harmincnégy éve ezen a napon történt a modern kori magyar szénbányászat történetének egyik legsúlyosabb tragédiája. - írja a hirado.hu.

Oroszlány, 1983. június 22. Megtört bányászok ülnek a Oroszlányi Szénbányák Vállalat márkushegyi bányaüzeme Észak I-es bányamező 1. számú telepének előterében, ahol súlyos bányaszerencsétlenség történt. MTI Fotó: Jusztin Tibor Forrás: hirado.hu

A Márkushegyi Bányaüzemben történt sújtólégrobbanásban 33 magyar és négy lengyel bányász veszett oda. Férjek, apák, fiúk mentek el örökre, családok mentek tönkre a szerencsétlenségben.

Egy egyszerű áramszünet okozott tragédiát az Oroszlányi Szénbányák Márkushegyi Bányaüzem északi bányamezőjében 1983. június 22-én, éjfél után nem sokkal.

Az üzemben 94 fővel, éjszakai műszakban folyt a termelés, amikor hatalmas vihar tört ki heves zivatarral, villámlással. Hajnali 2 óra 52 perckor a személyszállító akna gépkezelője áramszünetről tett jelentést és arról, hogy ennek következtében leállt a létfontosságú főszellőztető berendezés.

Hibaelhárítók indultak a helyszínre a fődiszpécser közlése szerint. A frontokból és vájatokból kihozták a bányászokat olyan vájatokhoz, ahol természetes légmozgást tapasztaltak.

Negyed ötkor már azt jelentette a diszpécser a bányamentőknek, hogy az északi I-es bányamezőben valószínűleg robbanás történt, a bányában szénmonoxid van jelen és nagy a por.

Tíz bányamentő indult nyomban riadókocsin Márkushegyre – akkor talán még nem is sejtették, hogy mekkora a baj.

A sújtólég, bányalég vagy viheder a metán és a levegő robbanóképes elegye a mélyműveléses bányászatban.

A szakirodalom szerint a berobbanáskor a detonáció miatt a szűk bányatérségben lökéshullám indul el, amely deformációkat eredményez, esetenként omlásokhoz vezet. Embereknél a robbanási égés külső és belső szerveket károsít, a fellépő oxigénhiány fulladást, a keletkező gázok mérgezést okozhatnak.

Felbolydult a környék

A kora reggeli órákban a helyszínre érkezett többek között az Országos Bányaműszaki Felügyelőség (OBF) elnöke, Kapolyi László ipari államtitkár és az MSZMP KB titkára is. Ekkorra a mentés befejeződött: nyolc órára már egyetlen sérült vagy halott sem maradt a bányában – számolt be az eseményekről Kőrösi Imre a móri önkormányzat közéleti lapjában, 2008-ban.

Visszaemlékezése szerint Kapolyi este kilenc óra után tartott egy rövid tájékoztatót: eszerint június 22-én hajnali két óra ötven perckor leállt a szellőztetés és a hetvennégy perces áramszünet alatt a metán felszaporodott. Elrendelték a munkahelyek elhagyását. A tízes alapközlére irányították az embereket, mivel itt még volt természetes légáram.

Az államtitkár a robbanás okaként három lehetőséget jelölt meg: vagy robbantottak a 16-os elővájáson, vagy egy biztonsági benzinlámpa, vagy valamelyik elektromos berendezés hibája okozhatta a tragédiát.

(Németi Tibor bányász, a szerencsétlenség legfiatalabb túlélője 2010-ben azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek: úgy gondolja, hogy a Kapolyi László akkori kormánybizottsági vezető által kivizsgált tragédia igazi okát sohasem hozták nyilvánosságra.)

Szemtanúk szerint a szűkszavú államtitkári tájékoztatás hátterében borzalmas események húzódtak meg.

Mindent elsöpört a robbanás

Az iszonyú erejűnek leírt sújtólégrobbanás mintegy 400 méter mélyen következett be, minden vágatra és fejtésre kiterjedően. Mindent elsöpört, több tonnás gépeket, elektromos berendezéseket – és a lent tartózkodókat is.

A helyszínen hősies és fáradságot nem ismerő munka indult a bányászok megmentésére. A bányamentők – szólnak a visszaemlékezések – emberfeletti munkát végeztek. Az orvosok, az ápolók tucatjával érkeztek vihargyorsasággal a robbanás helyszínére, hogy segítsenek.

A bányamentők sorra hozták a felszínre a sérülteket és a holttesteket, rajtuk égési és mechanikai sérülések nyomaival.

A végső mérleg: harminchét bányász életét vesztette – köztük négy lengyel. Több súlyos és könnyebb sérültet kórházban ápoltak. Lakatosok, vájárok, aknászok, villanyszerelők, szállítók, gépkezelők…

Márkushegyen hírzárlatot rendeltek el. A környéken a döbbenet és a gyász lett úrrá.

Oroszlány, 1983. június 25. Fölravatalozott koporsók sora mellett egyenruhás bányászok állnak díszőrséget a márkushegyi bányaszerencsétlenségben elhunytak temetésén. MTI Fotó: Wéber Lajos Forrás: hirado.hu

A bányaszerencsétlenség okának megállapítására bizottság alakult Kapolyi László ipari államtitkár vezetésével. Hat nap alatt a végére jártak a történteknek. Engedélyezték a termelés újraindítását és elrendelték a biztonsági feltételek szigorítását, az üzemzavar-elhárítási terv felülvizsgálatát.

Oroszlány, 1983. június 25. Síró kisfiút ölel magához egy egyenruhás bányász a márkushegyi bányaszerencsétlenség áldozatainak temetésén. MTI Fotó: Wéber Lajos Forrás: hirado.hu

A hivatalos és a nem hivatalos verziók

A hivatalos álláspont szerint az egyik elhunyt robbantómester az áramszünet ellenére rendelt el robbantást és ez vezetett a metán berobbanásához.

Egyes információk szerint azonban a gyutacsok nem a robbantógép által aktivizálódtak, hanem maga a sújtólégrobbanás indította be azokat – ám vannak olyan elbeszélések is, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy az áram visszakapcsolása során keletkezhetett szikra, és ez okozta a sújtólégrobbanást.

Bányászhimnusz, megállás nélkül

Az egyik évfordulón (egy internetes fórumon ) az eseményeket megélők így emlékeztek vissza:

Gyerek voltam, 7 éves. Emlékszem, hogyan gyászolt a város. A Bányász Klubban megállás nélkül játszotta a zenekar a Bányászhimnuszt. Szótlanul ettük az ebédet, és a szüleimből egyszerre tört fel a szívszorító zokogás…

Én fiatalként éltem meg. Vártuk haza apámat, de nem jött. Ő végülis csak megsérült, de részt vett a mentésben. Egyszer aztán hazaért, némán ült, és csak nézett maga elé.

Aznap én a csordakúti bányában a délutános műszakban a 8-as fronton dolgoztam.

Borzasztó volt tudni, hogy nem messze tőlünk pajtásaink haltak meg. Aznap a falézban senki nem poénkodott a másikkal, mindenki némán tette a dolgát. Nyugodjatok békében drága pajtásaink!

A Márkushegyi Bányaüzemnél emlékművet állítottak az áldozatok tiszteletére.

A 37 hősi halált halt bányász neve:

Bíró István, Brunda László, Danek Józef, Emődi Ferenc, Erdélyi Gyula, Erdősi László, Farkas Sándor, Halasi István, Halász Sándor, Horváth István, Horváth Mihály, Kaszycza Erwin, Kolonics Lajos, Kottyán József, Kovács Károly, Kókai Miklós, Lakatos Bertalan, Martin István, Lóth János, Markovics József, Mészáros László, Módi Károly, Németh Imre, Nyolcas András, Pisch László, Puska József, Pirik István, Rolka Zdzislaw, Raáb János, Reinhard József, Sóvágó Imre, Szekeres Mihály, Szabó Sándor, Szűcs János, Vaczkó Béla, Viczai Sándor, Zyla Stanislaw.

hirado.hu

 


 

h i r d e t é s