A hat ellenzéki párt szerint megérte több mint két éven át küzdeni, mert kiderült: a munkavállaló nem rabszolga. Az ellenzék pénteken benyújtotta módosító javaslatát.

A Fidesz–KDNP Orbán Viktor vezetésével mulasztásos alkotmánysértést követett el, amikor a rabszolgatörvény néven elhíresült munka törvénykönyvét a parlamentben 2018 decemberében módosította; ezt az Alkotmánybíróság (Ab) nemrég elkaszálta – jelentette ki pénteken Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője hat ellenzéki párt közös sajtótájékoztatóján, a Kossuth téren, amelyet valemennyien közvetítettek a Facebook-oldalaikon.

Leszögezte, az Ab április 30-án nyilvánosságra hozott döntése szerint több ponton is alaptörvénybe ütköző az a jogszabály, amelyet a döntés szerint július végéig kell módosítani, és ehhez az öt parlamenti ellenzéki párt a Momentum támogatásával még pénteken benyújtotta módosító javaslatát.

Szabó Tímea kitért arra, hogy az Ab döntés szerint a legfőbb törvénysértés az, ami nincs benne a jelenleg hatályos törvényben, és amely ellen – emlékeztetett – mind az utcán, mind a parlamentben tiltakoztak a szakszervezetekkel és a civil szervezetekkel összefogva.  

"A garanciák, amelyek a munkavállalók jogait biztosítják" – mondta a politikus, hogy mit is kell pótolni.

Felidézte, hogy a rabszolgatörvény az addigi évi 25 óra túlmunkát felemelte 400-ra, a miniszterelnök szerint ez „önkéntes” lett volna úgy, hogy erre valójában kötelezni lehetett a munkavállalót. Mint aláhúzta, az Ab azt is kimondta: „senkit nem lehet kirúgni azért, mert nem vállalja a túlmunkát, továbbá azt is, hogy hiába hároméves keretszerződés, évente el kell számolnia a munkaadónak, azaz évente ki kell fizetnie a túlmunkát, vagy ki kell adnia az érte járó szabadnapokat. A szakszervezetek által kialkudott többletgaranciákat pedig nem lehet elvenni a munkavállalóktól”.

"Az Ab, amelyet ellenzéki elhajlással nem lehet vádolni, adott egy hatalmas sallert Orbán Viktornak: a munkavállalók, az emberek győztek" – szögezte le Szabó Tímea.

Tóth Endre, a Momentum elnökségi tagja arról beszélt: „Orbán Viktor rosszul kalkulált, mikor azt hitte, hogy bármit le tud nyomni az emberek torkán.” Emlékeztetett: országos ellenállás bontakozott ki a törvénymódosítás ellen az utcán a Momentum vezetésével, az Országgyűlésben és jogi területen pedig az ellenzék parlamenti pártjainak együttműködésével. Szerinte 2022-ben kormányváltásra van szükség, hogy megerősíthessék a munkavállalók és a szakszervezetek jogait.

Nunkovics Tibor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese elmondta, ez az Ab-döntés egy kis lépés afelé, hogy a 2022-es kormányváltás után a munka törvénykönyve ne csak a multiknak, de a munkavállalóknak is kedvező legyen. Az ellenzéki képviselő megjegyezte, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök olcsó magyar munkaerőről beszélt, akkor ő kétkezi munkás volt, 2004 és 2014 között ugyanis egy német multinál dolgozott „gyári melósként” a gépsoron.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese szerint az Ab-döntés kicsi, de jelképes győzelem, amely megmutatja, hogy Orbán Viktor hatalmának is vannak korlátai. Hozzátette: a magyar munkavállalók ugyanolyan jogokat és fizetést érdemelnek, mint bármelyik európai munkavállaló. – Olyan szabályozásra van szükség, amely helyreállítja az egyensúlyt a munkavállalók és munkaadók között, hogy ne az emberek kiszipolyozására alapuljon a magyar gazdaság – fogalmazott.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke azt hangoztatta, hogy az Ab-döntése Orbán Viktor veresége és a munkavállalók győzelme, de az igazi munka a jövő évi kormányváltás után következik egy új munka törvénykönyve megalkotásával, a „zöld, szociális állam” építésével.

Végül Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese elmondta: "Dédapáink az utcán, a vérükkel küzdöttek azért a jogokért, amelyeket Orbán Viktor és 133 bátor ember lábbal tipor."

A szocialista politikus elmondta, 33 évig folyamatos munkarendben dolgozott és tudja, milyen sokat túlórázni. Úgy vélekedett, hogy aki el akarja venni a dolgozók szabadidejét, azoknak keményen meg kell fizetniük, mert a szabadidő arra való, hogy a munkavállalók pihenjenek, a családjaikkal legyenek, rekreálódjanak.

"A nyitott tenyér ujjait egyenként el lehet törni, de ha ökölbe szorul, akkor az kemény erőt képvisel. Ilyen ököl fogja 2022-ben elzavarni, elkergetni ezt a bűnös bandát" – jelentette ki Komjáthi Imre.

A parlament 2018 végén fogadta el a munka törvénykönyvének  rabszolgatörvényként elhíresült módosítását, amely miatt öt parlamenti ellenzéki párt az Ab-hez fordult. Az akkori nagy tiltakozások, országos tüntetések  azért robbantak ki, mert a kormánypártok által elfogadott új szabályok szerint a munkaidőkeretet 36 hónap átlagában kell figyelembe venni, és csak utána kell elszámolni a dolgozókkal. (nepszava.hu)