Nem csitul az ellenállás: ma ismét utcára vonulnak a diákok és oktatóik, "Valódi nemzeti konzultáció a szabad oktatásról" címmel hirdettek demonstrációt délután fél ötre a Kossuth térre.

Nemcsak a felsőoktatás miatt tüntetnek: az egész oktatási rendszer működése, autonómiája veszélyben van a kormány önkényes átalakításai miatt, s az MTA napokban publikált tanulmánya is rámutatott: van mitől tartani.

"A oktatás szabadsága - nem csak egyetemi szinten - továbbra is veszélyben van, és úgy látszik, sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, sem a kormány nem akarja megérteni, mit szeretnénk. Megpróbáljuk megértetni velük még egyszer" - olvasható a mai tüntetés szervezőinek felhívásában. Terveik szerint a téren kartondobozokból felépítik az "Oktatási Autonómia Várát", amelyre a kormánynak címzett üzeneteket is ragasztanak. A hallgatók korábban online petíciót is indítottak "Mentsük meg a magyar felsőoktatást!" címmel.

A diákok mellett az oktatók is hallatták hangjukat: az Oktatói Hálózat hétfőn tette közzé követeléseit, amelyben felszólították a kormányt, vállaljon kötelezettséget a felsőoktatás európai szintű finanszírozására, a fiatalok szabad választási lehetőségeire, az egyetemi autonómia helyreállítására. "Szűnjön meg az egyetemi kancellári pozíció, ami súlyosan akadályozza az egyetemek autonóm működését! Vonja vissza az államtitkárság a konzisztóriumok bevezetésének ötletét, mert ezzel végleg felszámolja a felsőoktatási autonómiát! Semmilyen gazdasági vezető, tanácsadó testület kinevezése ne történhessen meg a rektor és a szenátus egyetértése nélkül!" - írták.

A mai tüntetés résztvevői nemcsak a felsőoktatás, hanem a közoktatás önkényes és káros átalakításai ellen is felemelik hangjukat, a mind nagyobb állami beleszólás az általános és középiskolák szabad működését veszélyezteti, az intézményi autonómia rombolásával egyenes arányban romlik az oktatók, pedagógusok munkaszabadsága is. "Az értelmiség létformájához hozzátartozik az autonómia, a megalkuvás elutasítása - egy pedagógus esetében ez különösen fontos. Egy tanár lehet alkotó, önálló személyiség, vagy lehet a központi hatalom végrehajtója. Sajnos egyre többen tartoznak az utóbbi csoportba, s így rendkívül nagy szellemi energia vész el" - mondta Falus Iván, az egri Eszterházy Károly Főiskola professzora tegnap az ELTE-n, az Oktatói Hálózat által szervezett "Mi lesz veled értelmiség?" című vitasorozat legutóbbi vitáján.

"Egyrészt a kerettantervek miatt ma már lényegében teljesen megsemmisült az autonómia - nem konkrétan a kerettantervek léte, hanem azok tartalma vezetett idáig" - erről már Gloviczki Zoltán, volt közoktatási helyettes államtitkár beszélt. Kiemelte: a pedagógusok között egyre kevesebben vannak "tantervalkotó értelmiségiek". Radó Péter oktatáskutató hozzátette: fontos kérdés, hogy a tanárok hogyan látják saját magukat, milyen önképük van. "A pedagógusok jellemzően szakmunkás önképpel rendelkező értelmiségiek, s erre az oktatáspolitika is rásegít, hiszen így is fizetik meg őket" - mondta. A közönség soraiból valaki közbeszúrta: "mi mind megélhetési pedagógusok vagyunk".

A közoktatási rendszer állapotával kapcsolatban kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is lehangoló adatokat közölt. A több mint 300 oldalas dokumentumban sok más mellett a finanszírozásról is szó esik, az adatok szerint a 2006 óta folyamatosan csökkennek az oktatásra szánt állami kiadások. Az MTA kutatói rámutattak arra is, hogy a nemzetközi összehasonlításban utolsó helyen kullogunk, a kelet-európai országokban szinte mindenhol egyre többet költöttek az oktatásra az elmúlt évek során. "A rendszerváltás óta semmilyen strukturális reform nem történt a közfinanszírozás terén, éppen ezért az összes területen - így az oktatás terén is - drámai alulfinanszírozottság tapasztalható". Az MTA kutatása megmutatta azt is: 2001 és 2011 között mintegy felére csökkent a 29 évnél fiatalabb tanárok száma, viszont az 50-59 éveseké egyre növekszik - ez pedig újból előtérbe helyezi azt a régi félelmet, hogy az idősebb tanárok nyugdíjba vonulása után súlyos tanárhiánnyal kell majd számolni.

Tüntetés a Neptunért

A bezárással fenyegetett Neptun Általános Iskoláért tüntetnek békés sétával és beszédekkel ma délután 5 és 7 óra között a Kossuth téren és az Akadémia utca 3., az Emmi központi épülete előtt. Közben folytatja intézményátnevezési ámokfutását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). Most a Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium nevéből törölteti a névadót - közölte a Délmagyarország. A Klik a Magyar Tudományos Akadémiának a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló állásfoglalására is hivatkozva azt állítja, az Ortutay-kollégium névhasználat nem felel meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) rendeletében foglaltaknak. Az intézmény új neve Szegedi Városi Kollégium lenne. A 330 fős kollégiumnak a Klik a fenntartója és az önkormányzat a működtetője. Ortutay Gyula (1910-1978) néprajztudós, akadémikus, politikus volt. 1948-ban a Független Kisgazdapárt társelnöke lett, 1945 és 1953 között nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő volt. 1947 és 1950 között a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztséget töltötte be. Az 1956-os forradalom után az újjászervezett Hazafias Népfront főtitkárává választották. 1958-ban országgyűlési képviselő és az Elnöki Tanács tagja lett. 1946-tól haláláig vezette a budapesti tudományegyetem néprajzi tanszékét, 1957 és 1963 között ő volt az egyetem rektora.

nepszava.hu (Címlap: Az önkényes és káros átalakítás áldozatai a diákok és a tanárok - Fotó: Vajda József)