Három évnyi munka után az öt rákkutatóból álló csoport a világon elsőként készítette el a labdaméretű, tüskés dél-ázsiai gyümölcs genetikai térképét, eredményeik a Nature Genetics című szaklap aktuális számában jelentek meg. Munkájukat magukat meg nem nevező duriánrajongók finanszírozták.

Forrás:  Wikimedia Commons/Mokkie

A tudósok megtalálták azt az illatgént, amelynek a számlájára írható a durián átható, rothadásra emlékeztető szaga. Ez lehetővé teszi, hogy “szagtalan vagy enyhébb szagú” duriánváltozatot fejlesszenek ki a jövőben. Nem mindenki örült ennek a lehetőségnek, egyes duriánkedvelők rajonganak gyümölcs sajátos szagáért. “A durián a szaga nélkül olyan, mint az ember, aki elvesztette a lelkét” – írta egy szingapúri a Facebookon a hírre reagálva.

Forrás:  panoramio/Bernardus T Nadeak

“Elemzésünk feltárta, hogy a kén képződése erőteljes a duriánban, ami alátámasztja azt a vélekedést, hogy a durián szagában van valami kénes” – mondta Patrick Tan, a kutatás egyik vezetője. A jellegzetes szagnak a vadonban fontos feladata van: magához vonzza az állatokat, melyek megeszik a gyümölcsöt és a magvait szétszórják. Szeretik és utálják az emberek a duriánt: Szingapúrban sok helyen még a szabad ég alatt is tilos fogyasztani, a tömegközlekedési eszközökre sem szabad felvinni.

erdekesvilag.hu