Az elmúlt hónapok fejleményei után érdemes újra feltenni a kérdést: tovább szedi-e áldozatait 2020-ban a nemzeti szociális devizahitel-tragédia. Immár kilenc hónap telt el azóta, hogy 2019 áprilisában a hazai igazságszolgáltatás szakmai vezetése és a rossznyelvek szerint a végrehajtó hatalom eljutott arra a pontra, amikor látszatkompromisszumra lett szüksége egy ellentmondás látszólagos feloldásához. Ez az ellentmondás az európai uniós fogyasztóvédelmi jog és azon devizahiteles bírói gyakorlat között feszült, amely 2014 vége óta egyoldalúan kedvez a ma már nem csak külföldi és nem is mindig politikamentes tulajdonosi viszonyokkal bíró pénzintézeteknek és a hallomások szerint egyre nagyobb számban erős emberek strómanjai által irányított ingatlanéhes követeléskezelőknek.

Az igazságszolgáltatást uraló szakmai elit nyíltan nem vállalhatta fel, hogy sárba tiporja az EU-jogot, miközben persze egy befolyásos csoportjuk a devizahiteles ügyekben éppen azt tette, és azt teszi. Az említett gazdasági érdekcsoportok pedig az új költségvetési ciklusban is ácsingóztak az uniós költségvetési forrásokért. S a Fidesz persze az Európai Néppártból sem szeretne mindenáron kikerülni, hiszen a fejlett országok Magyarországon is termelő nagytőkései ebben a pártcsaládban könnyebben elérhetők. Mindehhez képest ugyan kellemetlen, de nem túl magas ár volt a Kúria Konzultatív Testületének (KT) 2019. április 10-ei közleménye: az adósoknak legalább szövegszerűen előnyös, de a gyakorlatban »minél kevesebbet jelentő, annál jobb«-jellegű kommunikációs eszköz.

Ez az EU Bírósága előtti feszengő arcmentésről árulkodik, s az »én, a Kúria, mintha eddig betartottam volna, és a jövőben is betartom az EU fogyasztóvédelmi jogát« kamuüzenetet közli. Úgy tűnik, hogy a kormány és egyes felsőbírák egyet semmiképpen sem akarnak, s ehhez képest engedményt kellett tenniük, eltűrniük: tabu az olyan gyakorlat, mely tömegesen érvénytelen devizahitel-szerződéseket eredményezne, és az érvénytelenség jogkövetkezménye árfolyamkockázat nélkül az eredeti felvett forintösszegből kiinduló kamatmentes vagy kiskamatos elszámolás, az adós összteljesítéséhez képest a részletfizetés lehetőségével.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

mandiner.hu