h i r d e t é s
Nem jön az Európai Uniótól a pénz, így 4,5 milliárd eurós hitelt vesz fel a kormány – legalábbis ekkora keretet állapított meg az Államadósság Kezelő Központ. Ez 1600 milliárd forintnak felel meg vagyis jelentős összeg a magyar költségvetéshez viszonyítva is. Két ilyen államkötvény megszervezése már meg is kezdődött – értesült a Portfolió.
Bár a törvényi elszámolás és forintosítás, az idő múlása és a jogszabályi környezet változása révén közel húsz év után ma társadalmi szinten már nem égető a deviza alapú hitelezési probléma, szűk körben a konstrukció pénzügyi utóhatása még több adóst terhel. Ma közülük azok fordulnak a pénzügyi békéltetőkhöz, akik a felvételkori és forintosítási árfolyam különbözetét sem tudják fizetni bankjuknak vagy a követeléskezelőnek. Ők a PBT segítségével tető alá hozott egyezségben vagy méltányosságban reménykedhetnek. - írja a Pénzcentrum
"Folyamatosan érkeznek Tőletek a levelek, nagy a baj a lakhatással kapcsolatban — már a járvány előtt is nehéz volt a helyzet, de most egy új fenyegető dátum közeledik, hívja fel a figyelmet Szél Bernadett Facebook bejegyzésében.- írja a mandiner.hu.
Első fokon 11,2 milliárd forint megfizetésére kötelezte Tarsoly Csabát, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. egykori cégvezetőjét a Fővárosi Törvényszék - közölte a felszámolás alatt álló Quaestor Zrt. az MTI-vel kedden.
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) újabb döntése mutatott rá a magyar kormány devizahiteles ügyekben kialakított állásfoglalásának tarthatatlanságára – nyilatkozta a Magyar Hangnak Szepesházi Péter devizahiteles ügyvéd, korábbi bíró.
A devizahiteles peréről ismert Kásler Árpád hétfőig adott időt a kormánynak a kilakoltatások és végrehajtások leállítására. Ha ez nem történik meg, akkor erőszakot, vagy mártírhalált sem mellőző akciókat ígért.
Az Európai Parlament jogi bizottsága (JURI) csütörtök reggeli ülésére beidézte meghallgatásra Trócsányi Lászlót, akit Magyarország javasolt az Európai Bizottságba, a tervek szerint a bővítési és szomszédságpolitikai biztosi posztra – írja a merce.hu.
A devizahiteles perekben tanúsított bírói gyakorlat rendkívül éles kritikáját fogalmazta meg a Kúria annak a vizsgálatnak az eredményeként, amelynek tárgya az volt, hogy a bírák jogszerűen járnak-e el akkor, amikor a teljes árfolyamkockázat adósra való terhelését nem tekintik semmiségi oknak. - év eleje kutat a Kúria
A nap kirobbanó jó híre az állampárt számára, hogy a Kúria elutasította a kormány népszavazási kérdésének hitelesítéséről szóló ellenzéki ellenvetéseket, kifogásokat, ergo a kormány zöld utat kapott a teljesen felesleges, álságos, de legalább újabb pénzszórásra, erőfitogtatásra és a sorok rendezésére kiváló kvótareferendum megszervezése ügyében. - írja a kolozsvaros.com.
Nemhogy befejeződött volna az Orbán-kormány szabadságharca, hanem egy újfajta szabadságharcba kezdett, amelyben a tőke szabadságát és törvénytelenségét védik a „keményen dolgozó kisemberekkel” szemben.
Az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy visszamenőleges hatállyal megsemmisítsék az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződéseket - közölte döntését az Európai Unió Bírósága csütörtökön.
Az MSZP az Országgyűlés elé terjeszti a kormány Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) 2015-ben kötött paktumának felbontására vonatkozó javaslatát, mert abban szerintük "Orbán Viktor a devizahitelesek kárára állapodott meg a bankokkal".
Az MSZP értékelése szerint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött paktum miatt a bankok politikai befolyást szereztek a magyar kormány felett, ezért csak olyan döntések születhetnek, amelyek kedvezőtlenek a devizahiteleseknek.
Csaknem 1200 milliárd forintnyi egykori devizaalapú jelzáloghitel kamata változik három havonta a mai napig. A jegybank szeretné, ha ezeket hosszabb kamatperiódusúra váltanák ki a kockázatok csökkentése miatt - hiszen Európában és Magyarországon is megindulhat a kamatemelési ciklus a közeljövőben.
