Megjött a beismerés: nem álom az olcsó áram
Beadta a derekát az az ismert amerikai professzor, aki a leghangosabban kételkedett abban, hogy a napenergia felhasználása valaha gazdaságos lehet - írja a napi.hu.
Ma már úgy látja, hogy a technikai fejlődés eltakarítja az akadályokat az óriási változás előtt.
David Keith, a híres amerikai elitegyetem, a Harvard University tudósa, aki régóta ismert volt arról, hogy nem hisz a napenergiában, megvilágosodott. Ma már úgy látja, hogy az újfajta áramtermelés gazdaságilag versenyképes lehet a hagyományos szén- vagy gázerőművekkel, illetve az atomerőművekkel - jelentette a Bloomberg.
Tévedtem - jelentette ki a professzor alkalmazva azt az elvet, miszerint az igazán okos emberek képesek belátni, ha hibáznak. A magyarázat azonban már kissé árnyalja a képet. Keith ugyanis úgy látja, hogy főként azért foglalt el téves álláspontot, mert a napenergiával kapcsolatos alaphelyzet megváltozott.
Arról nem szól a cikk, hogy vajon az alkalmazott fizika professzora miért nem számított arra korábban, hogy a technológiai fejlődéssel módosulhatnak ezek a feltételek.
Felismerte
Ma már bárki képes lehet arra, hogy a világ napsütésben bővelkedő részein napenergia-rendszereket telepítsen, amelyek olcsó árammal láthatják el - foglalta össze új gondolatait az egyetemi tanár legfrissebb esszéjében.
Ezzel a megállapításával tudományosan rögzíti azt a tényt, amely évek óta nyilvánvaló: az elmúlt öt évben zuhanásszerűen csökkent a napenergiával előállított elektromos energia ára. A Bloomberg számításai szerint 2009 óta 65 százalékkal zuhant ez a fajta áramár.
A világon a legolcsóbb
Ma már egyes régiókban állami támogatás nélkül is megawattóránként 40 dollárért lehet előállítani az elektromos energiát, ami 2020-ra 20 dollárra esik - írta tanulmányában Keith -, amivel a napenergia válhat a világ legolcsóbb áramforrásává. Ezzel a megállapításával alaposan elmozdult korábbi véleményétől, amely úgy szólt, hogy a napenergia csak a gazdagok zöld csiribirije.
Az alacsonyabb árak persze nem oldják meg azt a problémát, hogy a napelemek csak nappal használhatók, bár talán nem kell harvardi professzori képzettség ahhoz, hogy belássuk: a velük termelt áram tározására szolgáló eszközök fejlődése is elérhet egy szintet, amikor ez a gond már nem lesz gond.
Beindult a biznisz
Keith arra is figyelmeztet, hogy az időjárás szempontjából kedvezőtlen területeken, mint amilyen például Új-Anglia, Észak-Európa vagy Kína tengerparti régiói, nincs esélye a napenergiának az energiaipar átszabására. Ahol sok a napsütés, ott adott ez a lehetőség.
Azt nem árulja el, hogy ezt a napelemek jelenlegi hatékonyságát feltételezve gondolja-e vagy a napenergia szélesebb elterjedését a soha fogalomkörébe utalja (ahogy korábban gondolta általában az új energiaforrás elterjedésével).
A zöldenergia piacát az állami támogatások teremtették meg - fejtegette a professzor egy interjúban. Az így kialakult gazdasági környezet azonban lendületet adott az technológia elemivel foglalkozó iparág kifejlődésének.