h i r d e t é s

Megmondhatja a házelnök, hogy mit csináljon a képviselő?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Megmondhatja a házelnök, hogy mit csináljon a képviselő?

2019. november 17. - 08:55

 

A napokban komoly felháborodást váltott ki az a fideszes és KDNP-s politikusok által jegyzet javaslat, ami jelentősen kiszélesítené a képviselőkre kiszabható büntetések körét.

Kövér László - Forrás: nepszava.hu

A módosító szerint a renitens képviselőket 60 napra ki lehet tiltani a munkahelyükről, ezen felül 6 havi, extrém esetben akár 12 havi fizetésükkel felelnek a parlamenti munkát kirívóan akadályozó tettükért. A rendelkezés hatalmas felháborodást váltott ki az ellenzékből, a DK egyenesen „pofa be” szabálynak hívta. Az újságírók parlamenti munkájának korlátozása után többen ezt egy újabb szögnek tartják a szólásszabadság koporsóján. A kormánypárt szerint erről szó sincs, pusztán a Tisztelt Ház méltóságát sértő és a parlamenti munkát akadályozó, egyre inkább elharapózó ellenzéki cselekményeknek kívánnak gátat szabni. - írja az atv.hu

Az ügynek van egy politikai és egy jogi vonulata is, az utóbbi alapján érdekes, vajon a rendelkezések mennyiben állnak összhangban az Alaptörvényben is garantált szólásszabadsággal.

Szólásszabadság természete

A szólásszabadság nem korlátozhatatlan- emberi méltóság vagy más alapvető jog érvényesülése érdekében például joggal csorbítható. Az magyar Alkotmánybíróság szerint viszont a korlátozó jogszabályok esetén figyelembe kell venni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kitüntetett helyet foglal el az alapjogi hierarchiában. Éppen ezért a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni.

A szólásszabadságon belül a közügyek szabad vitatása az Alkotmánybíróság gyakorlatában is kiemelt védelmet élvez. A parlamenti viták mindenképp ebbe a kategóriába esnek. Az AB leszögezte, hogy fokozott alkotmányos védelmet érdemelnek az olyan ítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak. A demokratikus jogállam állami és önkormányzati intézményeinek szabad bírálata, működésük, tevékenységük kritikája, – még ha az becsületsértő értékítéletek formájában történik is –, a társadalom tagjainak, az állampolgároknak olyan alapvető alanyi joga, amely a demokrácia lényegi eleme a taláros testület szerint.

Véleménynyilvánítás vs. fegyelem

A házelnök fegyelmezési jogkörével kapcsolatban már van egy AB döntés 2013-ból, ami lényegében jóváhagyta Kövér gyakorlatát. Ennek hátterében az ellenzék által parlamenti ülésbe bevitt molinók álltak, ami miatt több tízezres bírságot kaptak az ellenzéki képviselők.

“Minden képviselőtől elvárható, hogy tartsa be a házszabályi rendelkezéseket. Ezért a képviselőnek már eleve számolnia kell a parlamenti szólásszabadságát korlátozó házszabályi rendelkezésekkel... indokolt, hogy a beszédjoggal, illetőleg a képviselői szólásszabadsággal való visszaélések elkerülése végett a házelnöknek legyenek olyan eszközei, amelyekkel ilyen esetekben felléphet.”

Strasbourg

Az ügy nem állt meg az Alkotmánybíróságnál, Karácsony és társai néven egészen az Emberi Jogok Európai Bíróságához ment. 2014-ben Strasbourg felülbírálta az AB döntését, és azt mondta, hogy Kövér László fegyelmező jogköre nem áll összhangban a szólásszabadsággal. A bíróság egyrészt kifogásolta, hogy nincs a döntéssel szemben jogorvoslat (azóta ennek lehetőségét megteremtették), valamint nem tartotta a bírságolást “szükségesnek egy demokratikus társadalomban” tekintettel arra, hogy enyhébb szankciókat nem alkalmazott (megrovás, figyelmeztetés).

A döntést a testület egyhangúan hozta meg, és egyben megállapította, hogy az ítélet jogerőssé válását követő 3 hónapon belül Magyarország a bírság teljes összegén felül 3000 euró nem vagyoni kártérítésre és 6000 euró ügyvédi költség megfizetésére köteles az első ügyben, míg a második ügy kérelmezői ugyanezen kártérítésre jogosultak kivéve, hogy az ügyvédi költség számukra 4500 euró.

Strasbourg döntése alapján a közszereplők hivatalai tevékenységük során nagyobb védelmet élveznek, és esetlegesen az Országgyűlés házrendjének megsértése esetén csak enyhébb büntetés alkalmazható, míg a súlyosabb szankciók (bírság) csak annyiban, ha bizonyítható, hogy a parlamentet és a parlament rendjét súlyosan sértették.

Ilyen előzmények alapján erősen kérdéses, hogy kiállja-e az Alkotmánybíróság vagy Strasbourg próbáját a most elfogadott módosító. (atv.hu)


 

h i r d e t é s