Megtámogatjuk a menekültárral küzdő olaszokat
A 106. Kormányinfón Lázár János bemutatta a magyar kormány kiváló hintapolitikáját is. - írja a 24.hu.
Orbán Viktor csütörtökön csúcstalálkozón vett részt a V4-gyel és Jean-Claude Junckerrel, és megállapodtak,
hogy a visegrádi négyek egyenként 9 millió euróval (vagyis összesen 36 millió euróval) segítik meg Olaszországot, a pénzt határvédelemre fordíthatják
– mondta el Lázár János a szokásos Kormányinfón.
Miután a nemzeti konzultációról és a migránsokról is szót ejtett, szóba került Donald Trump tette, Jeruzsálem elismerése mint Izrael fővárosa.
"Az Amerikai Egyesült Államoknak joga van Jeruzsálemet Izrael fővárosának elismerni”, az EU-nak nincs joga bírálni ezt, alakítsa csak ki a saját álláspontját.
Magyarország nem követi az USA vonalát, nem ismeri el a várost a zsidó állam székhelyeként, minden féllel jóban akar
– indokolta a hintapolitikát a Miniszterelnökség vezetője.
Lázár a továbbiakban a göteborgi EU-s csúcsról beszélt, aminek lényege az volt, hogy Magyarország szinte semmit sem akar kiengedni nemzeti hatáskörből, bevándorló és kvóta nem kell. Lesz területrendezési törvény is, tiszta vizet öntenek Lázárék a pohárba. Digitális ingatlan-nyilvántartási térkép is készülni fog. A Balaton-, a budapesti agglomerációs és az országos területrendezési törvényt gyúrják majd egybe. “A Balaton mindenkié”, ez a legfontosabb kormányzati álláspont, hozzáférhetőnek kell maradnia a tónak, szabályozza a beépíthetőséget. A legfontosabb azonban Mészáros Lőrinc nagy kempingvásárlásainak és átalakításainak mond ellent:
A kempingek kempingek maradnak, azokból lakóparkok vagy lakóházak lehetnek.
A legmagasabb épület most 65 méter lehet majd, ezzel Lázár a Molnak is üzent, ami a Kopaszi-gátra tervez felhőkarcolót. Szóba került az erőfölény megdönthetetlen vélelme is, amivel nem lehet majd visszaélniük a nagy kereskedelmi láncoknak (ez a fölény 100 milliárd forintos forgalomnál kezdődik). Minderre az EU is rábólintott. A lex Heineken ügyben is fényes magyar győzelem született, Lázár szerint a kétkedőket és becsinálókat meggyőzhetik ezek a döntések.
A Czeglédy-ügyben is döntött a kormány a kártalanításról. Mielőtt a részletekről beszámolt volna közölte vicceskedve, hogy előzetes letartóztatásban van, már nem Gyurcsány Ferenc, akivel egy követ fúj szerinte Czeglédy Csaba, hanem maga az ügy névadója. A diákok a szövetkezettel szembeni követeléseiket megvásárolja az állam, és majd érvényesíti ezeket Czeglédyékkel szemben.
2016 decemberében 2600 napelemes jogosultságot osztott ki az energiahivatal, ezekből 1300-at valósítanak meg, 600 új kiserőmű létesítésére teremthet jogot a rezsihivatal. Rendeletben szabályozzák majd a naperőműveket, amiket a kormány támogatni fog.
Az ország szuverenitásának növekedését okozhatja a sok naperőmű. Az energia felét Paks (2.) fogja termelni, a másik felét a Tejút e fényes csillaga. Elfogadnak egy szabályrendszert, miszerint a földtulajdonosok és -használók is lehetőséget kapnak max. 0,5 megawattos erőműveket. Ez 1,2 hektárt foglal el kb. Ezt az áramot az állam kötelezően átveszi majd. Kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget is kidolgoznak majd az MFB-vel.
Tucatnyi új turistaszállást is létesít a kormány. Tízéves csepeli fejlesztési tervben is megállapodtak, amiben Kósa Lajos is érintett lesz. Ha már nagyváros, akkor Pécs ügye volt még érdekes. Pécs adósságait nyögi, emiatt készen áll a kormány a megfelelő pénzügyi támogatások biztosítására.
Ezután a Microsoft-ügy is szóba került: eddig rendezett és normális viszonyban állt a kormány a szoftvercéggel. A kormány nem a céggel, hanem annak viszonteladóival volt kapcsolatban. Ha ezek a viszonteladók változnak, ahhoz a kormánynak köze nincs.
Most tárgyalások folynak, január 1-től egy licensz-visszavonásra vagy szoftvermegvonásra sem kerül sor. A Microsoft erről nyilatkozatot is tett.