Tegnap az Európai Bíróság végre állást foglalt egy hosszú évek óta húzódó perben, amelyet az OTP a Fővárosi Törvényszéken állami garanciavállalások ki nem fizetése miatt indított a magyar állam ellen.

Az EB szerint az Európai Bizottságnak történt bejelentés nélkül - tehát jogellenesen - nyújtott állami garanciavállalás kedvezményezettjeit nem illeti meg jogorvoslat. Megkérdeztük az NGM-et és az OTP-t is, milyen következményekkel jár mindez. Az NGM válaszából kiderült: az ügyben érintett garanciát le se hívtak a bankok. 

A tegnapi döntés és a per lényege röviden: 

• A kormány még 2001-ben lakáscélú támogatásokat vezetett be, amely közvetlen és kamattámogatásokat is magában foglalt.
• Egyes támogatási formáknál az állam a programban részt vevő hitelintézetek számára garanciát vállalt arra, hogy a támogatással érintett, behajtatlanná vált kölcsön tőkeösszegének, illetve a hozzá kapcsolódó kamatoknak meghatározott részét számukra megtéríti.
• Az állam egy idő után már nem teljesítette a garanciavállalási kötelezettségét, mert azok az EU-s csatlakozás után az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnének,
• Az OTP ezt vitatja a Fővárosi Törvényszéken, a megtérítések elmaradása miatt indított pert.
• Az EB szerint az Európai Bizottságnak történt bejelentés nélkül - tehát jogellenesen - nyújtott állami garanciavállalás kedvezményezettjeit nem illeti meg jogorvoslat.

Az Európai Bíróság tegnapi döntéséről tegnap részletesen beszámoltunk alábbi cikkünkben: 

2015.03.19 12:13Vissza kell fizetniük a pénzt a bankoknak? - Megszólalt az OTP (2.)

Mindezek fényében három fontos kérdés merült fel bennünk: 

• mekkora volt az a hitelállomány, amelyre hasonló állami garanciát vettek igénybe a bankok,
• mekkora volt a lehívott garancia összege,
• mely bankok vettek igénybe ilyen garanciát.

Az OTP szűkszavú válasza nem sokat segített ebben, ezzel szemben az NGM fontos részleteket közölt válaszaiban: 

• Az NGM szerint mintegy 290 milliárd forint hitelállományra vonatkozik az Európai Bíróság döntése, számításaik szerint ennyi Magyarország uniós csatlakozását követően a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint megkötött kölcsönszerződések állománya.
• Ugyanakkor megtérítési igénybeváltás csak a behajthatatlanná vált kölcsönök esetében merülhet fel, így a megtérítési igénnyel ténylegesen érintett állomány a teljes 290 milliárd forintos állománynak csak a töredéke.
• Az NGM az uniós csatlakozást követően megkötött kölcsönszerződésekre benyújtott megtérítési igénybeváltási kérelmeket nem teljesítette, a hitelintézetek részére ezen a jogcímen kifizetés nem történt.
• Mivel kifizetésük nem történt meg, a hitelintézeteknek nem merülhet fel visszafizetési kötelezettsége.
• Mivel az ügyben a magyar bíróság eljárása még nem zárult le, álláspontot csak a jogerős bírósági döntést követően tudnak közölni - tették hozzá.

portfolio.hu