Írtak levelet (többször is) a katasztrófavédelemnek, a járási hivatalnak, kértek segítséget az önkormányzati képviselőtől, aztán végül szerkesztőségünket is megkeresték a Hitel utca 5–8. és a Stádium utca 1–12. szám alatti társasházak közös képviselői, Kasza György és Hoffer Zoltán. Mint elmondták, a hozzájuk tartozó összesen 224 lakás tulajdonosa (illetve több helyen az albérlő) hetek óta nem tudja, melegítheti-e még a jövőben a vizet gázzal, vagy inkább akkor jár jól, ha már most villanybojlert szereltet fel. A bizonytalanság sok idős lakónak okoz álmatlan éjszakákat és lelkileg is megterhelő számukra - olvasható a BAON portálon.

Állítják, évek óta nem volt kéményvizsgálat

Kasza György elmondta: náluk, a Hitel utcai társasházban (négy lépcsőházban) 13 éve nem tisztították a kéményeket, és 6 éve a kéményseprő nem is járt a tetőn, pedig a kéményseprési és -ellenőrzési díjat minden évben megfizették. Idén februárban viszont volt ellenőrzés, de a közös képviselő szerint ez minimum furcsának volt nevezhető.

– Sehol nem néztek bele a kéménybe, csak és kizárólag nálam, de itt is csak azért, mert a kéményseprő lába alá tettem a létrát. Bevilágított, és mondta – nem túl meggyőzően –, hogy ott lát egy repedést. Én nem láttam semmit – idézi fel a vizsgálatot Kasza György.

Hoffer Zoltán hozzátette: náluk, a Stádium utca 3 társasházában (ez 168 lakás) is hasonló körülmények között zajlottak az ellenőrzések. Volt, hogy a kéményseprő becsöngetett egy babájával otthon lévő kismamához, majd a fürdőszobában gyorsan kitöltötte a papírokat. Az édesanya – a jegyzőkönyv megtekintése nélkül – megkérdezte, minden rendben van-e, mire azt a választ kapta, hogy igen, nincs semmi probléma. Aztán este a férje vette észre, hogy a tanúsítványon már egészen más szerepel.

Árnyalja a képet, hogy más Stádium utcai lakó viszont azt mondta: évekig rendszeres volt a kémények ellenőrzése, és minden alkalommal figyelmeztették a közös képviselőt, hogy lépni kell az ügyben, de nem történt semmi. Hoffer Zoltán is kijelentette ugyanakkor, hogy az általa képviselt házaknál sem járt mostanában a tetőn a kéményseprő.

Nem értik a hirtelen támadt aggodalmat

Kasza György megmutatta a papírját. Az ő lapjára azt írta a kéményseprő: „előzőleg feltárt hibák nincsenek kijavítva, kémény használata tilos!” és hogy „a kémény belseje repedezett”. Az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető rovatba pedig a „nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető” hibakód került, és hogy a korábbi nem megfelelő minősítés ellenére működtették az elvezetőt.

Az 56 lakásos Hitel utcai társasház zömében nyugdíjas lakástulajdonosai közül 51-en aláírták azt a közös tényfeltáró nyilatkozatot, amelyben összefoglalták az egész eljárással kapcsolatos kifogásaikat és véleményüket. Ebben többek között az szerepel, hogy a kémények 43 évig hibátlanul kiszolgálták őket, ráadásul biztonsági funkcióval ellátottak. A négy betonvasra felfűzött beton kéményelemeket habarccsal ragasztották össze, ez alkotja a belső kéménytestet 20 centi átmérőjű kürtővel, de ezt még egy téglából épült kéményköpeny is körülveszi, ami teljesen zárt, ennek légteréből az esetlegesen ide kiszivárgó gázok csak a tető fölötti három darab 20×20 centis kerámiarácson tudnak távozni. A kéményeket a huzat erejének növelése miatt 4,5 méterrel megmagasították, és a madarak elleni védelmet szolgáló karikákkal, hálóval látták el.

– Nem értjük a kéményseprők eljárását, sem ezt a hirtelen jött aggodalmat miattunk. Nem látjuk indokoltnak szétveretni fürdőszobáinkat, és az egyedi kéményeket kiépíteni. Kéményeinkről a valóságtól elrugaszkodott, íróasztalnál megfogalmazott vélemények születettek, de azt gondoljuk, a lakóközösséget akarata ellenére indokolatlanul nem kényszerítheti a hatóság 20 millió forintos kiadásba – jelentette ki Kasza György.

Sokan vettek már villanybojlert

Sokáig semmi nem történt, aztán az események akkor gyorsultak fel, amikor a Hitel és Stádium utcai lakástulajdonosok körülbelül ötöde (a többiek érdekes módon nem) szeptemberben levelet kapott az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.-től. Ebben az áll, hogy a cég szakemberei ellenőrzést tartanak, és hogy a kéménybe kötött gázkészülék használata élet- és balesetveszély miatt szigorúan tilos. Volt olyan lakó, aki a vizsgálat idején elfoglaltsága miatt nem volt otthon, más inkább elment otthonról a szerelőket látva. Egy al­bérlő pedig egyeztetett időpontot a szakemberekkel, akik aztán visszamentek, és el is zárták nála a gázbojlert, így most nincs a fürdőszobában meleg vize. Az említett társasházakban sokan ugyanettől tartanak. Kasza Györgytől megtudtuk: kényszerből most jó páran villanybojlert szereltettek fel, de kérdés, hogy ha ez tömegesen történik, akkor a társasházak elektromos hálózata ezt bírni fogja-e. A vezetékezés terveztetését ugyanakkor már elindították a Démásszal egyeztetve.

Lett foganatja az utánajárásnak

Hogy a közös képviselők levelei hatására vagy sem, mindenesetre a katasztrófavédelem kéményseprőipari tevékenységet ellátó szervezetének megyei csoportja nemrég arról értesítette Kasza Györgyöt, hogy még októberben újabb vizsgálatot, füsttömörségpróbát végeznek náluk (arról nem esik szó, hogy erre miért nem tavasszal került sor). A füsttömörségpróbából kiderül, hogy az égéstermék-elvezetők megfelelően tömörek-e; ha nem, akkor a használatukat meg kell tiltaniuk, egyúttal értesíteni fogják a katasztrófavédelmi hatóságot és a gázszolgáltatót a tiltásról. Ha a vizsgálat meghiúsul, az azonnali tiltást von maga után – áll a levélben.

Rossz módszerrel építették a gyűjtőkéményeket

Az ügyben természetesen megkerestük kérdéseinkkel a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot. Válaszukban többek között rögzítik: a kéményseprés hatósági felügyelete kapcsán fő céljuk a szén-monoxid-mérgezések és a kéménytüzek megelőzése, a lakók biztonságának szavatolásában pedig nagy a szerepe a közös képviselőknek, a szolgáltatóknak és a katasztrófavédelemnek is, e célból fórumokat tartanak, és konzul­tációs napokon is fel lehet keresni a hatóság munkatársait.

Mint leírják, az 1960–80-as évek között körülbelül 70–100 ezer úgynevezett termofor gyűjtőkéményt építettek az országban. A füstcsőbekötéseket nem koronamaróval fúrták ki, hanem kivésték, ez viszont azzal járt, hogy az erős mechanikai igénybevétel miatt az elemek több helyen elrepedtek, kisebb-nagyobb darabok törtek ki belőlük. A rések az évtizedek alatt a savas lecsapódás miatt fokozatosan nőttek, a savas kémhatású folyadék a kötőanyagot és a betonelemeket folyamatosan porlasztja. Emellett a bekötőidomok belógnak a füstjárat üregébe, a kürtő faláról leváló szétmart darabok a szűkületen fennakadva életveszélyes dugulásokat okozhatnak.

A katasztrófavédelem megyei igazgatósága közölte: a Hitel és a Stádium utcai társasházak is érintettek a termofor gyűjtőkéményekkel kapcsolatos problémákban.

– A 2016 tavaszán elvégzett sormunkák során a kéményseprők már rögzítették a légellátási, tisztítási/ellenőrzési, illetve a járat szabad keresztmetszetét érintő hibákat, hiányosságokat, és rögzítették valamennyi tanúsítványon, hogy „a gyűjtőkémények kiváltása egyedi kéményekre kötelező” – áll a katasztrófavédelem nyilatkozatában. Azaz szerintük a vizsgálatok igazolják, hogy a társasházak kéményei, koruk és műszaki állapotuk alapján, már nem érik el a jogszabály és a szabvány által támasztott biztonsági szintet.

Vizsgálattal győznék meg a lakókat a problémáról

A közös képviselőknek már jelzett füsttömörségi vizsgálat abból áll, hogy a kémény alján füstölni kezdenek, a járat bekötőnyílásait lezárják, végül felül is lefojtják a járatot, majd szemrevételezéssel megvizsgálják, valahol szivárog-e a füst.

– A füsttömörségi és gáztömörségi (szivárgási érték) vizsgálat alkalmas arra, hogy azokat a lakástulajdonosokat is objektív módon meggyőzze az adott gyűjtőkémény veszélyességéről, akik a tapasztalataikból kiindulva úgy vélik, hogy a társasházuk gyűjtőkéménye még most is megfelelő, mert régóta használják és eddig is jó volt – tette hozzá Kovács Andrea, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője, hozzátéve: az elmúlt években sok társasházban felismerték a probléma valós voltát és meghozták a szükséges döntéseket.

A szóvivő hangsúlyozta azt is: a kéményeket – ha a próba szerint már nem felelnek meg az előírásoknak – nem szükséges elbontani, felújításukkal vagy más műszaki megoldással történő kiváltással is elérhető a rendeltetésszerű és biztonságos működésük.

BAON