Az oltott elhunytak száma az oltási terv előrehaladtával párhuzamosan változott. 2021 év elején az egy oltást kapott elhunytak száma volt a magasabb, 1640 fő azelőtt veszítette életét, hogy a második oltást megkaphatta volna, tehát kevesebb mint 28 nap telt csak el az első oltás és a halálozás között. Ezen felül 1431 egyszer oltott elhunyt nem is akart a második oltás lehetőségével élni, haláluk az első oltás után több mint 28 nappal következett be - írja a lap.

Az összes oltott elhunyt közül a legtöbb elhunyt csak két oltást kapott: a második oltást kérők közül 118 fő még a vakcina hatásának kialakulása előtt életét veszítette a fertőzésben – tehát halálukig nem telt el két hét sem a második adag felvételét követően. 2975 fő nem élt az emlékeztető oltás lehetőségével, ők a második oltás után több mint négy hónappal – ami a harmadik oltás felvételének második oltástól számított ajánlott ideje – veszítették életüket.

Végül pedig 696 fő volt, aki három oltás után veszítette életét, ebből 644 fő a harmadik oltás beadása után kevesebb mint négy hónappal, 52 fő pedig több mint négy hónappal hunyt el - írják.

Az adatigénylésben a dátumok mellett az Átlátszó megkapta az első, második és harmadik beadott oltás típusát is. Az év elején, amikor az oltás még kevésbé volt elérhető, és csak néhány, nyugati típusú oltóanyag volt az országban, látható, hogy már volt néhány Pfizerrel vagy Modernával oltott elhunyt. A harmadik hullám felfutásával egyidejűleg megérkeztek az első keleti szállítmányok is, kérhető volt már a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V is.

A harmadik hullám felerősödésével az elhunytak száma is megnőtt, és ezzel együtt az oltott elhunytak aránya is. Ebben az időszakban viszont már egyes napokon több volt a Sinopharmmal egyszer oltottak száma, mint a Pfizerrel. A második oltáshoz szükséges 21/28 nap várakozási idő a harmadik hullám enyhülése alatt történt, így kevesebb a kétszer oltott elhunytak száma a hullám vége felé, viszont itt is inkább a Sinopharmmal oltottak száma volt magasabb - írja a lap.

A negyedik hullám során már az omikron variáns volt a domináns, amellyel szemben enyhébb volt az oltás hatékonysága. Emellett látható, hogy az egyszer és kétszer oltottakon belüli megoszlás nem tér el jelentősen, ha az oltások típusát nézzük – viszont azok, akik első és második oltásnak Pfizert kértek, ők amiatt reprezentáltak magasabb arányban a negyedik hullám során, mert ők már éltek az augusztustól elérhető harmadik oltás lehetőségével is. Harmadik oltásból pedig a többség (az oltást kérők 98 százaléka) Pfizert kapott.

Az oltott elhunytak első oltásnak legnagyobb arányban Pfizert kaptak (45%), amit a Sinopharm követ (32%). Az arány a második oltásoknál is hasonló: 49% Pfizer, 30% Sinopharm. A három oltással elhunytak harmadik oltóanyagnak pedig 85 százalékban Pfizert kaptak, és csak 8 százalékuk kapott Sinopharmot.

Emellé viszont érdemes az egyes dózisokként beadott oltóanyagok arányában is megvizsgálni az oltott elhunytak arányát: Mivel Sinopharmból a három dózisból összesen 2,2 milliót adtak be 2021-ben és Pfizerből 7,7 milliót, így az oltottakon belüli megoszlásban aránytalanul magasabb a Sinopharmmal oltottak aránya, az oltáshoz mért arány terén pedig minhárom dózisnál a Sinopharm a legmagasabb - hívja fel a figyelmet az Átlátszó.

A Sinopharmot első oltásként kérők 0,22 százaléka, második oltásként kérők 0,13 százaléka és a harmadik oltásként kérők 0,09 százaléka veszítette életét, ami a legmagasabb arány a többi típushoz képest. (Portfolio)