h i r d e t é s

Mennyi ideig tart a koronavírus-elleni védettség az oltás után?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Mennyi ideig tart a koronavírus-elleni védettség az oltás után?

2021. március 02. - 10:54

 

Az új típusú koronavírus elterjedése óta az egyik legnagyobb témakör, amelyet nagyfokú bizonytalanság övez, a fertőzés lezajlása után kialakuló immunitás. Nincs ez máshogy a vakcinák nyújtotta védelemmel sem - egyelőre a szakértők is csak óvatos becslésekbe bocsátkoznak.

A kép illusztráció! - Forrás: MTI/Mohai Balázs

A SARS-CoV-2 vírus okozta fertőzésután kialakuló immunitás kapcsán máig sok a megválaszolatlan kérdés. A fertőzésen átesett, majd felgyógyult betegek szervezetében nem egységes mértékben termelődnek az antitestek, ami azt jelenti, hogy a koronavírus-fertőzés elleni védettség is különböző mértékű és hosszúságú lehet. Egy februárban megjelent brit tanulmány szerint a megfertőződést követően 6 hónappal is kimutathatóak a koronavírus ellen termelt antitestek a páciensek szervezetében, míg egy átfogó osztrák kutatásarra jutott, hogy a járvány tavaszi, első hullámában megfertőződött alanyoknál 7 hónappal a betegség után is stabilan jelen vannak az érintettek szervezetében. Ezzel ellentmondásosak azok a hírek, amelyek szerint vannak, akik 2-3 hónappal az első diagnózisuk után újrafertőződnek.

Vagyis a skála igencsak széles, pedig a világjárvány megállítása szempontjából fontos lenne, hogy pontosan meghatározhassuk, mennyi ideig élvezhetnek védettséget a gyógyultak - és a beoltottak. Merthogy egyelőre annak kapcsán is bizonytalanok a szakértők, hogy a koronavírus elleni oltások után milyen hosszú immunitásra számíthatunk. Azt biztosan tudjuk, hogy az engedélyezett vakcinák - hatásmechanizmustól függetlenül - "megtanítják" az immunrendszert az új típusú koronavírus elleni védekezésre. Az immunválasz során antitestek és a vírus ellen ható fehérvérsejtek termelődnek a szervezetben, így ha a védettség kialakulása után kerülünk kapcsolatba a vírussal, az immunrendszerünk felismeri és elpusztítja azt. Vagyis a vakcinák nem magát a koronavírussal való megfertőződést védik ki, hanem a SARS-CoV-2 vírus okozta megbetegedés kialakulását, illetve annak súlyos lefolyását. A kérdés az, hogy pontosan meddig.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jelenleg engedélyezett három vakcinából kettő, az mRNS-alapú oltóanyagok (nevezetesen a Pfizer-BioNTech és a Moderna) egy korábban nem alkalmazott technológián alapulnak. Ez azt jelenti, hogy a koronavírus terjedésével versenyt futó kutatóknak nem volt elég idejük azt vizsgálni, hogy az oltás hatására kialakuló immunitás mennyi ideig áll fenn a szervezetben. Fabó Tibor, a Pfizer orvosigazgatója egy december végén megrendezett sajtóeseményen úgy nyilatkozott, egyelőre nem tudni pontosan, milyen hosszú távon biztosít védettséget a vakcinájuk, erről a beoltottak követésével leghamarabb három-négy hónap múlva lehet majd több információja a gyártónak. Pardi Norbert mikrobiológus, az mRNS-technológiát kifejlesztő kutatócsapat tagja egy korábbi interjúban ennél bizakodóbb volt és azt mondta, az mRNS-alapú vakcinák nyújtotta védettség akár 3 évig is kitarthat a szervezetben. 

6 hónapot saccolnak

A jelenlegi hivatalos álláspont szerint a koronavírus ellen kifejlesztett védőoltások megközelítőleg 6 hónapig nyújtanak védettséget a COVID-19-cel szemben. A szakértők rendszerint azt is hozzáteszik, feltételezhető, hogy ennél hosszabb ideig is védettséget élveznek a beoltottak, ez azonban tudományosan egyelőre nem bizonyított. A vakcinák által előidézett immunitásról nagyon kevés szakmai tanulmány jelent meg eddig, legutóbb az amerikai Moderna vakcina gyártója januárban publikált egy tanulmányt, amelyből kiderült, az ő oltóanyagukkal beoltottak szervezetében 4 hónappal a védettség kialakulása után is megfelelő az ellenanyag-szint. Időről időre azonban felröppennek hírek arról, hogy egy-egy vakcina ennél lényegesen hosszabb védettséget biztosíthat. A Szputnyik V vakcinát kifejlesztő Gamaleja Intézet igazgatója februárban azt nyilatkozta, a kísérletek alapján jó okuk van feltételezni, hogy az első bejegyzett orosz oltóanyag legalább 2 évig tartó védettséget nyújt - ennek bizonyításához azonban további kutatások szükségesek.

Akárcsak a SARS-CoV-2 vírus terjedéséről, rövid és hosszú távú hatásairól, úgy a vakcinák eredményességéről is egyre többet tudunk meg, ahogy a befejeződött kutatások tudományosan alátámasztott eredményeket hoznak. A napokban például az oxfordi AstraZeneca vakcinájáról mutatták ki a vizsgálatok, hogy minél nagyobb az oltás két dózisa között eltelt idő, annál nagyobb az oltóanyag hatékonysága. A legfrissebb hírek pedig arra engednek következtetni, hogy akár egyéni tényezők is befolyásolhatják a védőoltások hatását - olasz kutatók például nemrégiben kimutatták, hogy a Pfizer-vakcina a túlsúlyos egészségügyi dolgozók szervezetében csupán feleannyi antitestet termelt a második dózis beadását követően, mint a normál testsúlyúaknál. (hazipatika.com)


 

Kommentek

h i r d e t é s