Az Európai Unió évente többmillió eurót költ a határmenti együttműködések támogatására.

Ezeknek a támogatásoknak a hatásait olyan indikátorokkal mérik, amelyek a határon átnyúló hatás eredményeit csak közvetetten, jelentős torzításokkal tükrözik. Az eMMAP projekt célkitűzése egy olyan mérőeszköz létrehozása, amely közvetlen módon tudja értékelni a határon átnyúló programok sikerességét, hatékonyságát. A projekt szlovák-magyar határmenti együttműködésben valósul meg.

A Budapesti Corvinus Egyetem, a Somorjai Régiófejlesztési Ügynökség és az InterRegio Fórum Egyesület 2014 decemberében indította el a „Mentális térképezési algoritmusok fejlesztése” (röviden eMMAP) projektet, amelyet a Magyarország-Szlovákia Határmenti Együttműködési Program keretében valósítanak meg. A projekt célja kifejleszteni egy olyan mérőrendszert, amivel pontosabban mérhető a határmenti régiókban a határon átnyúló integrációs hatás. A mérési módszertan központi eleme a mentális térképezés, tehát a környezetünkben lévő tér szubjektív leképezéseinek vizsgálata.
A projekt első lépéseként elkészült a határon átnyúló hatás mérésére szolgáló módszertan, ami alapján megkezdődhetett a pilotkutatás és a szoftver eszköz fejlesztése. A módszertan alapjai a következőek:

• Mentális térképezés - hogyan látják a határ mentén élők a határ túl oldalát, az ottani településeket, szolgáltatásokat és (gazdasági) lehetőségeket
• Nyelvi készségek mérése - milyen mértékben beszélik a határ mentén élők a szomszédos ország nyelvét, mennyire funkcionálisak a nyelvi készségeik
• Pozíció generátor - milyen mértékben terjednek ki a társadalmi kapcsolathálóik a határ túloldalára

A szoftver fejlesztése és a pilotkutatás párhuzamosan indultak el, így a fejlesztés során folyamatosan figyelembe lehetett venni a kutatási gyakorlatban szerzett tapasztalatokat, és ezekkel finomítani lehetett a készülő terméket. Az eMMAP online mentális térképező eszköz első kiadása azonnal éles használatba került, a vállalkozások mentális térképeinek felmérése már online lekérdezéssel történt.
A kutatás első fázisában a kérdezőbiztosok „hagyományos” módon, nyomtatott kérdőívvel keresték meg a megkérdezetteket Esztergomban, Mosonmagyaróváron, Párkányban és Somorján. Az így megkérdezett reprezentatív minta nagysága 500 fő volt, ami biztosítja az adatok kellő megbízhatóságát. A kutatás második szakasza a határmenti régiókban működő vállalkozásokra fókuszál, és azt vizsgálja, hogy ők hogyan látják a határ túloldalát és az ott kínálkozó üzleti lehetőségeket. A cégek megkeresése már az időközben elkészült online kérdőívvel történt.

A kutatás eredményei igazolják a módszertan helyességét. Az összegyűjtött adatok elemzése azt mutatja, erősebb azoknak a határmenti térségeknek az integrációja, ahol több együttműködési projekt zajlott le: jobban ismerik a határmenti térséget, a nyelvi készségek magasabb szintűek és intenzívebb a határ túlsó oldalával való kapcsolat.
Erre példa, hogy míg az esztergomiak és a párkányiak szomszédos országbeli látogatásai összpontosulnak a határ közvetlen túloldalára, a mosonmagyaróváriak és a somorjaiak nem egymást látogatják, hanem a könnyebben megközelíthető Pozsonyt illetve Győrt vagy más, távolabbi városokat. (lsd. 1. és 2. ábra). Ezt az eredményt támasztják alá a nyelvi készségek és a társadalmi kapcsolathálók kiterjedtsége is.

(Címlap: 1. ábra A mosonmagyaróvári és az esztergomi válaszadók által gyakran látogatott szlovákiai települések)