A elsőfokú bíróság maradéktalanul megítélte a kért kártérítést, míg a másik két bíróság jóval kisebbre taksálta a kártalanítást. A Bírósági határozatok gyűjteményében megjelent jogeset egy 2010-es történettel indul, de a Kúria csak idén tett pontot az ügyre.

Három méhész 9 éve, nyáron egy helyre telepítette a méhcsaládjaikat, majd néhány nap elteltével az tapasztalták, hogy a méhek többsége elpusztult. A helyszínre hívták a helybeli jegyzőt, a hatósági állatorvost, a méhegészségügyi felelőst és mintákat vettek az elpusztult méhekből. Azután a két szomszédos napraforgó táblából vettek mintát úgy, hogy néhány tányért levágtak. A méhek és a napraforgó tányérok is laboratóriumba kerültek, ahol a szakértők a méhek belében középsúlyos nosema fertőzést állapítottak meg. Ezen kívül a méhmintákban lambda-cihalotrin hatóanyagot találtak. Ugyanezt a hatóanyagot találta a labor a napraforgóban is. Ezt a szert a Karate Zeon 5CS rovarölő szer tartalmazza. A Karate Zeon 5CS rovarölő permetszer forgalomba hozatali engedélye hektáronként 0,15-0,2 liter vegyszer 250, illetve 400 liter vízben feloldott alkalmazását írja elő. A méhekre való veszélyességét az engedélyezési okirat toxicitás alapján kifejezetten veszélyes, kockázat alapján - rendeltetésszerű felhasználása esetén - mérsékelten kockázatos kategóriába sorolta, azzal, hogy a méhek aktív táplálékszerzési időpontjában nem alkalmazható.

Ezek után a méhészek számba vették a kárukat: az elhullott rovarok árát, a kiesett méz és viasz mennyiségét, árait és levonták belőle az elmaradt ráfordításaikat. Így jött ki az első méhésznél 1 millió 611 ezer, a másodiknál 2 millió 141 ezer, míg a harmadiknál 2 millió 348 ezer forint kár. Ezt követelték a két napraforgó termelőtől a bíróságon.

Vegyszereznek ezzel-azzal - kit érdekelnek a méhek?

Az elsőfokú bíróság meg is ítélte a méhészeknek az általuk kimutatott kárt. Az indoklásban a bíróság a napraforgó termelők művelési dokumentációját, vagyis a permetezési naplót, a munkanaplót, a vegyszer nyilvántartást, a vegyszer felhasználási naplót, továbbá a légi permetezést végző gazdasági társaság repülési naplóját alkalmatlannak találta a termelők vegyszerezési tevékenységének pontos rekonstruálására. A szakértői bizonyítás alapján arra következtettek, hogy a kérdéses időpontban permeteztek a területen. A bíróság megkereste az Egyetemi Igazságügyi Agrárbizottság Igazságügyi Szakértői Testületének egyik tagját is. Ez a bizottság az igazságügyi szakvélemények között adódott ellentmondások végleges feloldására hivatott. A legmagasabb szintű szakértő megállapította, hogy a Karate Zeon 5CS típusú vegyszert virágzó napraforgókultúrában még méhkímélő technológiával is tilos használni. Ezek után a bíróság a napraforgó-termelők felelősségét a Polgári Törvénykönyv veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint vizsgálta és ítélte meg a méhészek kárait.

Bíróság: bizonyítsa a méhész, hol evett a méhe!

A napraforgó-termelők és a méhészek is fellebbeztek, így a másodfokú bíróság az első méhésznél 161 ezer, a másodiknál 214 ezer, míg a harmadiknál 234 ezer forintra szállította le a napraforgó termelőket terhelő kártérítés összegét. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást elfogadta ítélkezése alapjául, és egyetértett a napraforgó-termelők - mint közös károkozók - kártérítési felelősségére vonatkozó következtetés levonásával. A termelők kárfelelősségének mértékére azonban - a bizonyítékok eltérő mérlegelésével - eltérő következtetést vont le. A jogerős ítélet indoklása szerint a méhészeknek kellett volna bizonyítaniuk azt, hogy a kárukat csak a két napraforgó-termelő okozta, de ezt nem tudták megtenni. A környéken más is permetezett a szóban forgó szerrel, így más területeken is megmérgezhette a méheket a permetszer.

A Kúriától a méhészek kértek felülvizsgálatot, de a legfőbb bírói fórum jóváhagyta a másodfokú, jogerős ítéletet. Az indoklásban - egyebek mellett - szerepel, hogy a napraforgó-termelők felelősségét egyetlen bizonyított tény alapozza meg: az, hogy az általuk művelt földterületekről vett növénymintákban kimutatható volt ugyanaz a mérgező hatóanyag, amely a méhek halálát előidézte. Ezen kívül nem volt megállapítható, hogy ez a hatóanyag mikor és milyen körülmények között került a termelők földterületére. Kétséget kizáróan semmiképpen sem igazolt, hogy a méhek elhullását megelőző napokban nappal, légi úton a napraforgó-termelők permeteztek - áll az indoklásban.

napi.hu