Kedvezményesen nem adunk senkinek semmit! Nem lesz mutyi - mondta a Népszabadságnak Fazekas Sándor a 380 ezer hektár állami föld eladásáról.

A földművelésügyi miniszter szerint a gázszerelő Mészáros Lőrinc, aki további földekhez juthat, földműves, „mert benne van a földművesek jegyzékében” - írja a lap.

– Azzal, hogy kiszorították a földpiacról a Simicska-érdekeltségeket, most megnyílik a földszerzési lehetőség más oligarchák előtt az állami földek megvásárlásáról szóló programmal? A „Simicska-örökösöké", a Mészáros Lőrinceké lesz több százezer hektár magyar föld?

- Kellek én olyan cikkhez, amelyikben a Mészáros Lőrincre vonatkozó kérdés a körítés, és ahol a tények pontos ismerete nélkül a Népszabadság bulvár-interjút akar megjelentetni?

– Nem ez az a nagy keret, amelyben a 380 ezer hektár értékesítését valójában meghirdették, miután a Simicska-érdekeltséghez tartozó cégek 1440 hektárra érvényes béreleti szerződését nem hosszabbította meg az állam?

– A kormány feltett szándéka a családi gazdaságok és a magyar földművesek erősítése, hogy a saját földjüket tudják művelni. Ebben a szellemben alkottuk meg a földtörvényt is, ami biztosítja, hogy a helyben lakó magyar gazdák legyenek a földhaszonbérlők. És amennyiben földvásárlási lehetőség van, ők azok, akik földet tudnak venni. De válaszolva az önök kérdésére, nézzük meg, ki tud majd földet venni? Aki földműves. A statisztikák szerint 102 ezer 189 gazda, aki helyben lakó, az tud venni közülük, akinek még nincs 300 hektár földje. Akinek már megvan, az nem tud venni, mert elérte a tulajdoni maximumot. Tehát „nagybirtokosok" és cégek nem tudnak plusz földet venni.

– A haszonbérlőnek lesz elővásárlási joga?

– A törvény megszabja, kinek van elővásárlási joga. A haszonbérlőnek is van, ha már három éve használja a területet, és a nyilvános árverésen kialakult árat megadja.

– Akkor mi az akadálya, hogy - mint korábban a cégein keresztül -, Mészáros Lőrinc, akinek már most több mint 3000 hektár bérelt földje van, a későbbiekben a családtagjain keresztül vagy bárki más a beosztottjain keresztül vásárolhasson földeket?

- Látszik, hogy önök fővárosiak.

Azt én nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy valaki beosztottaknak vagy távoli rokonoknak vásároljon. Mi van, ha közbeszól például az öröklés? Ez életszerűtlen, hogy valaki másnak veszünk földet.

– Csákvár, Kajászó... De a szintén felcsúti Flier Jánosék az állami földbérleti pályázatokon szinte mindent megszereztek, összesen 319, 3 hektár földhöz jutottak. Flier Nikolett is földhöz jutott, aki akkor épp a tárca munkatársa volt.

– Tulajdonok ezek?

– Nem. Bérletek családtagok, haverok nevén.

– Most földtulajdonról van szó, liciten szerzett földtulajdonról. És azért másnak a nevére földet venni...

– A szebszerződések országában nem lenne meglepő.

- A zsebszerződés bűncselekmény. És most kizárólag államilag, jelzéssel ellátott, előnyomott, speciális papíron lehet földszerződéseket kötni. Az sem működik, hogy rokonoknak vesz valaki, mert a rokonoknak földművesnek kellene lennie.

– Az ország számos pontján nagy földterületek bérleti jogát elnyerő Mészáros Lőrinc ön szerint helyben élő földműves?

– Igen, helyben élő, lakóhelyén gazdálkodó földműves.

– Ő gázszerelő.

– Helyben élő földműves.

Benne van a földművesek jegyzékében.

Ez nem zárja ki, hogy egy gazda mással is foglalkozzon.

– Miért érdeke a magyar államnak, hogy például Mészáros Lőrincnek juttasson további földet?

– Tudtommal ő foglalkozik állattartással is. Mi a magyar gazdáknak jutattunk földet, ez a program lényege. 102 ezer gazdálkodó van, és 50 ezer licitálásra váró föld, tehát minden második gazdálkodó tud földhöz jutni, ha még nem érte el a 300 hektáros tulajdoni korlátot.

„Én nem veszek földet”

– Lesz esélye a bérlőkön kívül másoknak is a liciten?

– Természetesen, ki tudja kell-e a bérlőnek a föld tulajdonjoga. Elképzelhető persze, hogy eleve a bérlő nyer, de az is, hogy a liciten nem ő adja a legjobb ajánlatot, élhet az elővásárlási jogával is, így égül ő lesz a tulajdonos. Ha viszont valaki más vásárol, akkor a bérlővel együtt kapja meg az adott földterületet.

– Ön vásárolna olyan földet, amelyet húsz évre már bérbeadtak valaki másnak? Lehetséges, hogy már nem is fog élni, mire valóban gazdálkodni kezdhetne a saját földjén.

– Én nem veszek földet.

– De elképzelhetőnek tartja, hogy vevő lenne egy bérleti joggal terhelt föld esetén?

- El tudok képzelni ilyen esetet, mondjuk egy szomszédos földdarab esetében, amelyre a gazdaság fejlesztéséhez szükség van.

– Milyen állami birtokpolitikai cél indokolja, hogy a magyar állam olyanoknak adjon állami földet, akik már rendelkeznek földtulajdonnal vagy földbérlettel? A most körvonalazódó feltételek megint azokat hozzák helyzetbe, akik a már a földbérleti pályázatokon is taroltak.

– Most mások a feltételek, csak a helyben élő földművesek vehetnek földet, a földbérleti pályázatoknak itt nincs jelentősége.

– Pontosan ezt mondták a földbérleti pályázatoknál is, aztán jöttek a műkörmösök és a nádazók.

– Most más feltételek lesznek előírva.

– Tudna egyetlen lényegi különbséget említeni?

– Ezentúl például vállalkozások nem licitálhatnak, csak magánszemélyek.

– Azok, akik korábban a vállalkozásukkal bérleti jogot nyertek, most megjelenhetnek vásárlóként? Az ellenzék szerint így tervezik átjátszani a földet a haveroknak.

- Kedvezményesen nem adunk senkinek semmit!

Semmiféle mutyi nem lehetséges!

A kormánynak természetesen nem célja, hogy a bérlőket kiszorítsa. Amennyiben megfelelnek a szigorú feltételeknek, azaz helyben laknak és földműveléssel foglalkoznak, vásárolhatnak földet.

– Miért 300 hektárban szabták meg a felső tulajdoni korlátot? 300 hektár Európában már nagybirtoknak számít, és Magyarországon az átlagos birtokméret jóval kisebb, vagyis ez a feltétel is a további birtokkoncentrációt erősíti.

- A cél az életképes középbirtokok kialakítása. A 300 hektár évtizedek óta a földtulajdon maximuma Magyarországon.

– De idehaza már így is kirívóan nagy a nagybirtokok aránya. És 300 hektár már nem középbirtok.

– Egy négy-öt családtagot eltartó családi gazdaságnak már szüksége lehet ekkora földterületre, ha mondjuk állattartással foglalkoznak.

Monográfia

– Mint például Mészáros Lőrinc?

– Írhatnának róla egy monográfiát, ha ennyire kíváncsiak rá. És valóban nem arról van szó, hogy nagybirtokokat osztogatna az állam, a licitre felkínált összes birtoktest közül alig harmincnak a nagysága éri el a 200 hektárt. A 380 ezer eladásra kínált állami föld 250 ezer hektárnyi része pedig ötven hektár alatti földdarab.

– A földbérleti pályázatokat országszerte jogviták kísérik, a hortobágyi nemzeti park esetében a bíróságok sorra semmisítik meg a szerződéseket, amikor bebizonyosodik, hogy olyanok is nyertek, akik nem is indulhattak volna. Méltányosnak tartja, hogy most azok kerülhetnek megint előnyös helyzetbe a vásárlásnál, akik ilyen ellentmondásos pályázatokon jutottak bérleti joghoz?

– A jogviták csak a szerződések kicsiny töredékét érintik, a megyék többségében a gazdák elfogadták a pályázatok eredményét. A Földet a gazdáknak programban több mint hatezer új bérlő jutott földhöz, ez példátlan és jelentős eredmény.

Földi D. Attila / Népszabadság

– Meg tudja mondani, hogy a bérbe adott földek mekkora hányada jutott a helyben élő családi gazdálkodókhoz? A volt államtitkára, Ángyán József szerint az arány nem éri el a 30 százalékot sem.

– Kizárólag helyben élő gazdák nyerhetnek!

– Hogyan állapítják meg a szóban forgó földek piaci árát?

– Az árverésen a kiinduló árszint a piaci ár plusz tíz százalék lesz, az NFA megyei átlagárai alapján.

– Mi történik ha azon az áron nincs jelentkező?

– Akkor nem lesz adásvétel, a föld marad haszonbérlet.

– És hogyan tervezik mindezt törvénymódosítás nélkül megoldani? A nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény szerint az állami kézben levő termőföld hasznosítására a nemzeti földalapról szóló törvény vonatkozik, a kétharmados vagyontörvényben ugyanakkor az is szerepel, hogy az állam kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon nem idegeníthető el.

– Mi a kormánytól megkaptuk a feladatot, hogy készítsük elő az értékesítést. Az előkészítő munkának a jogszabályi háttér is része volt,

úgy látjuk, hogy nincs jogi akadálya az eladásnak.

– Ha mégis kiderülne, hogy sarkalatos törvényt kell hozzá módosítani, honnan lesz meg ehhez a szükséges kétharmados többség? Nem csak az ellenzék utasítja el egységesen a földeladást, hanem a kormánypárti padsorokban sem támogatja mindenki.

- Ez legyen a parlament gondja, de ilyen javaslat egyelőre nincs az Országgyűlés előtt.

Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság

– Ha nagy és erős az igény a gazdák részéről az állami földvásárlásra, mivel magyarázza, hogy Torgyán József és a kisgazdapárt volt alelnöke, most a Fidesz szövetségese, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke, Turi-Kovács Béla azt nyilatkozta, nem támogatja a programot.

- Kérdezzék meg tőle, miért nem. Régi kisgazda elképzelés, amit mi valóra váltunk.

Ez a program olyan, amilyenhez fogható még nem volt

Magyarországon.

Hadd ne kommentáljam!

– Más. Tavasszal a kormányközeli Napi gazdaság írt Önről, hogy távoznia kell...

– Hadd ne kommentáljam, azt a szerény színvonalat, amit az a cikk mutatott...

– ...most biztosnak érzi a székét ? A miniszterelnök személycserékre készül.

– A miniszterelnök nyilván megfontolt és bölcs döntéseket hoz majd.

– Államtitkárcsere lesz az Ön tárcájánál?

– Az FM teszi a dolgát. Én nem tervezek változást.

nol.hu (Címlap Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság)