Az üzem éves szinten 20 ezer tonna műanyag és gumihulladékot kezelne. Az üzem környezetvédelmi engedélyezése Szlovákiában már megkezdődött és február 22-én lejár a véleményezési határidő.

Mi épülne pontosan?

Egy a párkányi polgármesterrel készült interjúból tudjuk, hogy a tervezett üzem egy un. pirolízis eljárású üzem lenne.

A tervezett üzem szlovák nyelvű dokumentációja itt érhető el.

A hulladékok pirolízissel történő kezelése a hazai jogszabályok alapján hulladékégetű műnek minősül ((3/2002. (II. 22.) KÖM Rendelet 2.§. d pont):

„hulladékégető mű (égetőmű): minden olyan – helyhez kötött vagy mobil – műszaki létesítmény és hozzátartozó felszerelés, amely a hulladékok, hulladékgázok égetésére létesült, vagy arra használják, és az égetéskor keletkező hőt hasznosítják vagy nem hasznosítják. Ide kell érteni a hulladék oxidációjával történő égetést és az egyéb termikus kezelési eljárásokat, például a pirolízist, az elgázosítást vagy a plazmaeljárásokat, amennyiben a kezelés során keletkező anyagokat azt követően elégetik.”

Az uniós jogharmonizáció miatt, a uniós jogban és így Szlovákiában is hulladékégető műnek minősül az ilyen üzem, noha az interjúban a polgármester hulladékezelőről beszél.

Mi az a pirolízis?

A hagyományos égetőkben hő, oxigén és hulladék jelenlétében történik az égetés, míg a pirolízis során oxigénmentes, vagy oxigénszegény környezetben bontják le a hulladékot.

A konkrét műszaki részleteket nem ismerjük, mert a hatástanulmány csak szlovák nyelven van meg, de ez a pirolízis eljárás lényege.

Az un. új termikus hulladékkezelési eljárásokról már több kiadványunkban írtunk, akiket érdekelnek a részletek, környezeti és egészségügyi hatások, azokat itt olvashatja el (pdf) >>

Milyen kibocsátások várhatóak?

A pirolízis üzemek kibocsátásai mind mennyiségben, mind minőségben hasonlítanak a hagyományos égetőkéhez. Az Európai Bizottság IPPC BAT referencia dokumentuma szerint:”a hulladék elgázosító és pirolízis üzemek  levegőbe történő kibocsátásai hasonlóak a hagyományos égetőkéhez.”

Az új technológiák is kibocsátanak a légkörbe, olyan veszélyes vegyületeket, mint a poliklórozott dibenzo-dioxinok és furánok. A Journal of Applied and Analytical Pyrolysis c. tudományos folyóiratban megjelent 2009-es publikáció szerint: ”a PCDD/PCDF [dioxinok és furánok] keletkezése mind az égetés, mind a pirolízisnél jellemző folyamat…[sőt] a pirolízis során a teljes toxicitás jelentősen emelkedhet is”

A lényeg, hogy egy pirolízis üzem üzemelése során hasonló kibocsátásokkal kell számolnunk: nitrogén-oxidok, szén-monoxid, kén-oxidok, PM10, illetve szerves szennyezők, közte kifejezetten toxikus daganatkeltő és születési rendellenességet okozó vegyületek.

Mennyiben érintheti ez Esztergomot és a környező településeket?

Mivel az üzem konkrét kibocsátási adatai és műszaki paraméterei nem ismertek, ezért csak a hasonló üzemek kibocsátásaiból indulhatunk ki.

Esztergom lakott területei nagyjából 2 km-re találhatóak a tervezett üzemtől, Tát, Dorog, Tokodaltáró 5-7 km-re fekszik. A közelség miatt jelentős környezeti hatással kell számolni, különösen azért, mert a táti hivatalos meteorológiai mérőállomás szerint az uralkodó szélirány a térségben NyÉNy-i.

Különös kockázatot jelent, hogy Esztergom egyes magasabban fekvő területei a kémény magasságában helyezkedhetnek el, emiatt itt bizonyos időszakban igen magas lehet a légszennyezőanyagok koncentrációja.

A légszennyező anyagok közül különösen kockázatosak azok a szerves szennyezők, amelyekre nincs megbízható egészségügyi határérték, azaz nincs olyan alacsony érték, amely alatt ne kellene káros egészséghatással számolni. Ezek tipikusan a daganatkeltő, vagy születési rendellenességet okozó vegyületek, amelyek ha igen kis mennyiségben is, de kikerülhetnek egy ilyen üzem kéményén. Ezek közül néhány: dioxinok és furánok, klórozott szénhidrogének, policiklikus aromás vegyületek, stb.

Mit tehetünk?

Jelenleg a hazai településeknek és lakosoknak nincs beleszólása az üzem engedélyezésébe. ehhez el kell indulnia egy nemzetközi hatásvizsgálati eljárásnak, amit mi azaz Válaszúton Alapítvány kezdeményezett is a Földművelődésügyi Minisztérium illetékes osztályánál.

Ha ez az eljárás megindul (ez függ a szlovák féllel történő egyeztetésen is), akkor hazai lakosságnak, önkormányzatoknak  lehetősége van véleményezni a tervezett üzemet és a hatásvizsgálati dokumentáció is elkészül magyar nyelven.

Addig a pontig az alábbiak lennének minél fontosabbak:

• a párkányi és párkány környékén élők figyelmének felhívása
• szlovákiai civil szervezetek bevonás az ügybe, akik véleményezhetik az eljárást
• magyarországi lakosok és önkormányzatok aktivitása, hogy a nemzetközi eljárás minél jobb eséllyel elindulhasson

Amire nekünk nagy szükségünk lenne:

• szlovák –magyar fordító, aki a dokumentumot legalább részben lefordítaná
• szlovákiai környezeti jogokhoz értő ember

Szuhi Attila, Válaszúton Alapítvány / legszennyezes.hu